Tovább bonyolódott, vagy hát bizonyos nézőpontból végül a végletekig leegyszerűsödött, hogy ki vásárolhatja meg/vissza a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj területét.
Ismert, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nemrég bejelentette, a terület résztulajdonosaként a Fővárosi Távhőnek elővásárlási joga van a területre. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő erre közölte, hogy a távhő ettől még nem veheti meg Rákosrendezőt, mert az Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek. Gulyás Gergely pedig azt vélelmezte, hogy a nemzetközi szerződés egy magasabb rendű dokumentum, ami felülírja a távhő jogait.
Az ügyben most Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke segített eligazodni a 444 megkeresésére. Horváth az Ügyvédkör tagjaival, vagyis 9 nemzetközi és polgári jogban jártas ügyvéddel konzultálva azt mondta, a fővárosnak egyértelműen van elővásárlási joga. Ha él vele, akkor ugyanannyiért kell megvennie és ugyanabban az ütemezésben kell fizetnie, mint az arab beruházónak. A szerződés értelmében a terület ára 50,9 milliárd forint, fizetni szakaszosan kell, az utolsó részletet 2039-ig.
Az Horváth szerint az elővásárlási jogot egyáltalán nem érinti, hogy az Emírségekkel kötött megállapodás és azt leíró, 2024. évi XXI-es törvény is úgy rendelkezik, hogy az Emírségek jelölhetik ki a vevőt. Az ügyvéd szerint „Gulyás Gergely magyarázata arról, hogy a vevőkijelölésére külföldi államot vagy külföldi jogalanyt feljogosító nemzetközi szerződés felülírja azokat a jogszabályokat, amelyek elővásárlási jogot biztosítanak, teljesen téves.” Ugyanakkor az Horváth szerint nem kizárt, hogy egy nemzetközi szerződéssel később felülírják a Polgári Törvénykönyv elővásárlásra vonatkozó szabályait.
Horváth azt mondta, a vevőkijelölési jog nem megszünteti, hanem ellenkezőleg, aktiválja a törvényes elővásárlási jogot,
mellyel élni akkor lehet, amikor a kijelölt vevő kötelező érvényű ajánlatot tesz, vagy létrejön az adásvételi szerződés. De Horváth szerint a főváros akkor is élhetne az elővásárlási jogával, ha az nem lenne benne a szerződésben.
De ha a főváros él az elővásárlási jogával, az állam él a visszavásárlási jogával, hívta fel a 444 figyelmét Horváth:
„Ha Budapest Főváros Önkormányzata gyakorolja az elővásárlási jogát, azt hatályosan csak akkor teheti, ha a szerződés valamennyi feltételét magára vállalja. Az egyik feltétel a magyar állam és egy (vagy két) gazdálkodó szervezet visszavásárlási joga. Ha tehát Budapest Főváros Önkormányzata él elővásárlási jogával, tudomásul kell vennie, hogy ki kell fizetnie a teljes vételárat az eladóknak, és ha az állam él a visszavásárlási jogával, akkor az elővásárlási jog gyakorlása csak politikai zsonglőrködés volt.”
A visszavásárlási jog egyébként ismert megoldás, ez nem rendkívüli a szerződésben, mondta a 444-nek Horváth.
Mini-Dubaj ügyében szintén újabb fejlemény, hogy a projektnek értékesítési központja nyílik hamarosan Budapesten, és nem is akárhol: egy Lázár János érdekeltségébe tartozó ingatlanban, az Andrássy úti Párisi Nagy Áruházban, más néven Divatcsarnokban.