Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az előzetes adatok alapján az egyenleg az előző évinél 126 milliárd forinttal kedvezőbb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal javult. A kormányzati szektor hiánya 4059 milliárd forint, a GDP 4,7 százaléka volt. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2025 végén 64 912 milliárd forint, a GDP 74,6 százaléka volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2025-ös évben az alszektoros egyenlegek a következőképpen alakultak. A központi kormányzat hiánya 4174 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 49 és 66 milliárd forintos többlettel rendelkeztek. 2025. IV. negyedévében a központi kormányzat 1791 milliárd forint, a helyi önkormányzatok 104 milliárd forint hiánnyal, a társadalombiztosítási alapok 37 milliárd forint többlettel rendelkeztek.
2025-ben a kormányzati szektor bevétele 37 082 milliárd forint, kiadása 41 141 milliárd forint volt.
2025-ben 2024-hez képest:
- A bevételek 2706 milliárd forinttal, 7,9 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 966 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal a termelési és importadók emelkedtek, azon belül az áfabevételek 823 milliárd forinttal, 11,0 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 776 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal haladták meg az előző évi értéket. A jövedelemadó-bevételek 374 milliárd forintos, 6,1 százalékos növekedést mutattak. Az egyéb bevételek 584 milliárd forinttal, 10,1 százalékkal emelkedtek.
- A kiadások 2580 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal emelkedtek. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 891 milliárd forint, 10,6 százalék volt. A pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően a növekedés mértéke 671 milliárd forint (7,6 százalék), a folyó termelőfelhasználást illetően 468 milliárd forint (6,8 százalék) volt. A kamatkiadások 659 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal csökkentek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 246 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1455 milliárd forinttal, 21,0 százalékkal emelkedtek.
2025 negyedik negyedévében 2024 azonos időszakához képest:
- A kormányzati szektor hiánya 1858 milliárd forint, a GDP 8,3 százaléka volt. A 79 milliárd forinttal nagyobb hiány GDP-arányosan 0,1 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
- A bevételek 974 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal nőttek.
- A kiadások 1053 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal emelkedtek.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak – közölte a hivatal.
Már-már hagyomány a hiány megugrása
A negyedik negyedévben ismét jelentős, a GDP 8,3 százalékának megfelelő deficit alakult ki a költségvetésben. Az, hogy a hiány az év végén ugorjon meg, immáron hagyomány – nevezhetjük már-már szezonális hatásnak is. A kormányzat ilyenkor eszközöl jelentős kifizetéseket úgy, hogy az éves hiány összességében az előirányzott cél körül alakuljon. Sőt, GDP-arányosan az elmúlt 5 évben ennél magasabb volt az utolsó negyedév deficitje, azaz ha a negyedik negyedéves hiány nem is volt alacsony, de nem okozott kellemetlen meglepetést – írta az adatokhoz fűzött szakértői kommentárjában a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az éves hiány így a tavalyi 5,1 százalék után 4,7 százalékot tett ki – a tavalyi adatot a KSH kismértékben felfelé módosította. Ez érdemben meghaladja a költségvetési tervezetben szereplő 3,7 százalékot. Regős Gábor emlékeztet, hogy az év során a hiánycélt többször emelte a kormányzat – utoljára a GDP 5,0 százalékára – így annál ha csak minimálisan is, de kisebb lett a hiány. Jól látszik azonban, hogy egyelőre a hiányt nem sikerül érdemben lefaragni, messze a 3 százalékos cél: a növekedés minden évben alacsonyabb lesz a tervezettnél, ami a költségvetési egyenleget is negatívan befolyásolja. A magasan ragadt hiány persze nem magyar sajátosság, több régiós országban is magas a hiány (például Románia, Lengyelország), bár a végleges adatokat itt nem ismerjük. Egyszerre kellene tehát csökkenteni a hiányt és beindítani a gazdasági növekedést egy olyan időszakban, amikor a külső kereslet alacsony – ez nem tűnik egyszerűnek – fejtette ki az elemző.
Az alacsony növekedés nem egy az egyben jelent problémát a költségvetésben, hiszen eközben a fogyasztás érdemben bővül és a keresetek is jelentősen növekednek, ami azt jelenti, hogy az áfánál, illetve a jövedelemadóknál és a kapcsolódó járulékoknál is érdemi emelkedés van. Ezt visszaigazolják a friss adatok is: ez alapján 2025-ben az áfabevételek 11,0, míg a jövedelemadóból származó bevételek 6,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – a családi adókedvezmény év közbeni emelése és a háromgyermekes édesanyák októbertől érvényes adómentessége mellett is. „A kormányzati szektor bevételei összességében 7,9 százalékkal nőttek, ami meghaladja a nominális GDP 6,7 százalékos emelkedését,
azaz a kormányzat GDP-arányos bevételei növekedtek, ami nem is csoda, tekintettel a fogyasztás adóztatásának kiemelkedő súlyára az adórendszerben, illetve a fogyasztás bővülésére”
– emelte ki a magas adóterheket a szakértő.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!