Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az atomenergia fontos szerepet játszik az Európai Unió országainak villamosenergia-ellátásában: tavaly a 167 atomerőművi blokk 148 ezer megawatt kapacitást képviselt, amelyek az EU-27 országaiban a villamos energia 22 százalékát állították elő – világított rá legfrissebb kutatásában Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és kutatócsapata.
Az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő az unióban, és a legnagyobb zsinóráramforrás.
Míg Németország idén kivezette az atomenergiát az energiamixéből, addig más országok, például Magyarország, Szlovákia, Csehország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Finnország a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítását és új egységek építését tervezi. Lengyelország például nem alkalmaz jelenleg nukleáris energiát, ám új atomerőművi blokkok építésén dolgozik. Ennek ellenére Európában számos energiapolitikai szereplő az atomenergia kivezetése mellett érvel.
Számos modellel operáltak
A kutatócsapat nagy időfelbontású szimulációk segítségével vizsgálta, milyen hatással lenne a karbonsemlegességi célokra és a folyamatos villamosenergia-ellátásra, ha az Európai Unió országai kivezetnék az atomenergiát, és azt nap-, szél- és gázerőművekkel helyettesítenék. A vizsgálat eredményei a Nuclear Engineering and Design folyóiratban jelentek meg.
A kutatásunkban áttekintettük a jelenleg atomenergiát használó vagy azt tervező 15 európai uniós ország – Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia – energiastratégiáit, összefoglaltuk a 2030-ra és 2040-re vonatkozó villamosenergia-igényüket és feltételezett erőművi portfóliójukat.
Azt is leszögezték, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ESST modellezési keretrendszerének felhasználásával modelleket készítettek az egyes vizsgált országok villamosenergia-ellátásáról. Ezek segítségével megvizsgálták, hogy a referencia-forgatókönyvhöz képest hogyan változna a rendszerek működése, ha az országok fokozatosan kivezetnék energiamixükből az atomenergiát.
Ehhez az országok rendszereibe a nukleáris kapacitás háromszorosának megfelelő napenergia-kapacitást és a nukleáris kapacitás kétszeresének megfelelő szélenergia-kapacitást építettek be. Majd egy másik forgatókönyvben pedig az előbb említett nap- és szélenergia-kapacitáson felül a nukleáris kapacitással megegyező kapacitású gázerőműpark beépítését feltételezték a jövőbeli villamosenergia-rendszerekbe – az atomenergia egyidejű kivezetése mellett, elfogadva a kormányzati becsléseket, amelyeket a villamosenergia-igények jövőbeli alakulására tettek.
A modellek segítségével megvizsgálták, hogyan működhetnek ezek a villamosenergia-rendszerek 2030-ban és 2040-ben.
Valamint hogyan alakulhat az egyes energiaforrások részesedése a villamosenergia-ellátásban, milyen korlátok lehetnek a villamosenergia-ellátásban, milyen lehet a rendszer […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
