Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A lakossági fogyasztás idén is a magyar gazdaság egyik legfontosabb növekedési motorja. A reálbérek emelkedése, a javuló fogyasztói bizalom és az infláció mérséklődése ismét a boltokba terelte a vásárlókat, így a kiskereskedelem a több évig tartó visszaesés után újra bővülési pályára állt. A kedvező folyamatok mögött azonban jóval összetettebb kép rajzolódik ki. Miközben a magyar kiskereskedelmi forgalom tavaly már meghaladta a 20 290 milliárd forintot, a növekedés továbbra is elmarad a régiós országokétól, a fogyasztási szokások pedig alapvetően átalakulnak.
Az MBH Bank szakértői szerint ráadásul az élelmiszerárak jelenlegi nyugalma sem tekinthető véglegesnek: a globális időjárási folyamatok, a geopolitikai kockázatok és a szabályozási környezet akár már az év második felében új helyzetet teremthetnek. Az elemzők szerint az export és az ipar visszafogottabb teljesítménye mellett idén a belső fogyasztás adhatja a gazdasági növekedés legfontosabb támaszát. Az azonban korántsem mindegy, hogy ez a fogyasztás milyen szerkezetben jelenik meg, hiszen a háztartások költési szokásai az elmúlt években látványosan átalakultak.
A gazdaság motorja ismét a fogyasztás, de már egészen másként vásárolunk
Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője rámutatott: a magyar kiskereskedelem ugyan 2024 eleje óta ismét növekedési pályán mozog, de a dinamika még mindig elmarad a régiós országokétól. A háttérben nem pusztán a magas infláció öröksége áll, hanem az is, hogy a lakosság a válságévek után sokkal tudatosabban osztja be jövedelmét.
„A kiskereskedelem békeidőben is növekvő ágazat, most pedig ismét ezen a pályán haladunk. Ugyanakkor a régiós országokhoz képest még mindig van lemaradásunk, vagyis a fogyasztásban továbbra is jelentős tartalékok vannak. Az elmúlt kilenc hónap ugyanakkor már egy egyenletesebb, stabilabb növekedési pályát mutat, ami biztató kiindulópont lehet a következő időszakra” – mondta az elemző.
A szakértő szerint a magyar háztartások fogyasztása ma már egészen más szerkezetet mutat, mint a koronavírus-járvány vagy az inflációs válság előtt. Míg korábban a szolgáltatások és a termékvásárlások nagyjából együtt mozogtak, a 2022–2023-as infláció ezt az egyensúlyt felborította. A többletjövedelem jelentős része ma is inkább szolgáltatásokra vagy megtakarításokra fordítódik, ezért a termékjellegű fogyasztás bővülése még mindig visszafogottabb, mint a környező országokban, és továbbra is az uniós átlag alatt marad.
Ez a változás a kereskedelmi szektor működésében is jól látható. Bár az elmúlt másfél évben normalizálódott az üzletbezárások üteme, a szabályozási környezet jelentősen átrajzolta az egyes piaci szereplők helyzetét. Az árrésszabályozás például nem csupán az árak alakulására volt hatással, hanem a versenyviszonyokra is: miközben a vegyes élelmiszerláncok forgalma érdemben nem tört meg, az élelmiszer-szaküzletek – a hentesek, zöldség-gyümölcs boltok vagy kisebb élelmiszerüzletek – piaci pozíciója tovább gyengült. A szaküzleteknél már az árrésszabályozás bevezetését követően megtört a korábbi növekedési trend, ami jól mutatja, hogy az árérzékeny vásárlók gyorsan alkalmazkodtak az új árszintekhez.
Közben az online kereskedelem is új szakaszába lépett. A Covid-időszak robbanásszerű növekedése után ugyan átmeneti megtorpanás következett, az elmúlt negyedévek ismét emelkedő pályát mutatnak. Ezt azonban már nem kizárólag a hazai szereplők alakítják. Július 1-től az Európai Unió háromeurós vámot vezetett be a 150 euró alatti, harmadik országból érkező csomagokra, ami elsősorban a kínai e-kereskedelmi platformokat érinti.
Báthori Bence szerint ugyanakkor ettől nem várható gyökeres fordulat a piacon.
A kínai platformok valószínűleg nem a közvetlen szállításra építenek majd, hanem európai raktárakba importálják előre az árut, és onnan szolgálják ki a vásárlókat. Ez csökkentheti ugyan az árelőnyüket, de önmagában még nem javítja érdemben a hazai kereskedők versenyhelyzetét. Ugyanakkor új logisztikai folyamatokat indíthat el, és tovább növelheti az európai raktárkapacitások iránti keresletet.
A kedvezőbb gazdasági környezetet jól tükrözi a fogyasztói bizalom alakulása is. Az MBH Bank elemzői szerint a lakosság gazdasági várakozásai az elmúlt hónapokban látványosan javultak, miközben az inflációs várakozások mérséklődtek. Ez különösen fontos, mert a háztartások vásárlási és hitelfelvételi döntéseit nem csupán a tényleges jövedelmi helyzetük, hanem a jövőről alkotott képük is meghatározza. Éppen ezért a fogyasztás élénkülése ma már nem pusztán a bérek emelkedésének következménye, hanem annak is, hogy a háztartások ismét nagyobb bizalommal tekintenek a következő hónapokra.
Az infláció lassult, de a kockázatok nem tűntek el
Ha a kiskereskedelem szempontjából a fogyasztás jelenti a legfontosabb kérdést, akkor az élelmiszerárak alakulása továbbra is meghatározza, hogy a vásárlók mennyit éreznek meg ebből a mindennapokban. Az elmúlt hónapokban ugyan látványosan mérséklődött az élelmiszer-infláció, a szakértők szerint azonban hiba lenne azt gondolni, hogy a piac végleg megnyugodott. A jelenlegi stabilitás mögött ugyanis olyan, egymással ellentétes folyamatok húzódnak meg, amelyek közül már egyetlen kedvezőtlen fordulat is elegendő lehet ahhoz, hogy ismét emelkedni kezdjenek az árak.
Héjja Csaba, az MBH Bank agrárstratégiai ügyfelek értékesítési központjának vezetője úgy fogalmazott: a globális élelmiszerpiac jelenleg „fülledt állapotban” van. Első ránézésre kiegyensúlyozottnak tűnik a helyzet, mert a magas készletszintek lefelé nyomják az árakat, a háttérben azonban egyre több kockázati tényező halmozódik fel.
A világ élelmiszerpiaca most alapvetően stabil, de ez egy rendkívül érzékeny egyensúly. Könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy úgy lesz készlethiány, hogy valójában nincs fizikai készlethiány. Elég, ha egy nagy exportőr ország a várható terméskiesés miatt stratégiai készletezésbe kezd vagy korlátozza a kivitelét, és a piac máris átárazza a kockázatokat. Ilyenkor nem az történik, hogy elfogy az áru, hanem az, hogy mindenki egyszerre akarja bebiztosítani magát.
Szerinte ma már messze nem a klasszikus kereslet-kínálati viszonyok döntik el, mennyibe kerülnek az élelmiszerek. A Covid-járvány, az ellátási láncok sérülékenysége, a geopolitikai konfliktusok, az energiapiaci folyamatok és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek egyaránt beépülnek az árakba. Külön kiemelte az idei szuper El Niño jelenséget, amely globális szinten is érdemben befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést, miközben a műtrágyaellátás zavarai, a tengeri szállítási útvonalak változásai és az energiaárak is közvetlenül hatnak az élelmiszeriparra. Mint mondta, a növényi olajok ára mögött ma már legalább annyira energia- és szabályozási logika áll, mint klasszikus élelmiszerpiaci folyamat.
Magyarországon ugyanakkor a nemzetközi trendek mellett egy sajátos tényező is erősen alakítja az árakat: az árfolyam.
Az erős forint lefelé húzza a mezőgazdasági termelői árakat, miközben a költségek magas szinten ragadtak.
Emiatt sok gazdálkodó […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!