Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Tekintettel az éves beszámolók május 31-i közzétételi határidejére, számot adtak 2024-es teljesítményükről az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok is – már amelyik hagyományos, januártól decemberig tartó üzleti évet ír. Merthogy a piacvezető Lidlnél – amely Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét, ma pedig már 213 áruházzal van jelen hazánkban, miközben csaknem 9500 munkavállalót foglalkoztat – márciustól februárig pörög a számláló, ennek megfelelően már a 2023–2024-es jelentése szerint 1157,37 milliárd forintos árbevételi csúcson volt, ami az adózott eredmény sorát tekintve 26,8 milliárdos profittal párosult.
Összefüggésben a diszkontszegmens szárnyalásával, a Lidl éllovas pozíciója aligha forgott veszélyben 2024-ben, a közvetlen konkurenciát tekintve azt látjuk, hogy a SPAR a 2023-as 882,73 milliárd forintos árbevétel után 924,39 milliárdot ért el tavaly, ezt a bővülést azonban az eredmény nem követte le: az előző évi 18,28 milliárd forintos veszteséget az elmúlt évben még nagyobb, 24,75 milliárdos a mínusz. Látva a számokat, gyorsreakciót kértünk – és kaptunk is a SPAR-tól:
A veszteség a kiskereskedelmi különadó és az extraprofitadó befizetése miatt keletkezett, amely a vállalat esetében 2024-ben 32,4 milliárd forint volt; de hozzájárult a kötelező akciózás rendszere is, amely a SPAR-nál 4,2 milliárdos tételt jelentett az elmúlt évben.
Az a beszámoló kiegészítő mellékletéből derült ki, hogy a társaság, hasonlóan az előző évek gyakorlatához, folytatta expanziós tevékenységét. Tavaly két új szupermarket nyitott meg, négyet pedig felújítottak. A saját üzemeltetésű boltok száma 2024. december 31-én 347 volt, igaz, év közben 23 egység bezárt.
A legnagyobb piaci szereplőket tekintve, csak a SPAR vallott most színt, hiszen a Lidlhöz hasonlóan a Tesco is március–februári üzleti évet ír, így a legutóbbi adatsor szerint az egy évvel korábbinál hajszálnyival csekélyebb, 721,63 milliárd forintos árbevételt produkált a Tesco-Globál Áruházak Zrt., miközben a megelőző üzleti év 19,62 milliárd forintos nyeresége teljesen eltűnt, sőt 21,57 milliárdos veszteség maradt utána.
Bolt és bolt – vagy inkább alma és körte?
Mielőtt továbbmennénk, érdemes megállni ott az elemzésben, hogy a különböző bolthálózatok főbb pénzügyi mutatóit, így az eredményességét összehasonlítva bizonyos tekintetben olyan, mintha az almát hasonlítanánk a körtével, hiszen egészen más működési modellt és stratégiát feltételez a hipermarket, a szupermarket vagy a diszkont csatorna, ebből kifolyólag az egyes áruházláncok költségszerkezetei is nagyban eltérnek.
Az például évek óta tartó trend, hogy a hipermarketek kevéssé versenyképesek, míg a diszkontok hasítanak. Az okok ismertek, a hatalmas alapterület, a nagyon sok termék korábban áldás volt, ma már inkább átok: túl nagy, túl sok. Számos vásárló – lásd: az időhiányos fogyasztó – ma már fárasztónak érzi az óriási eladótereket, a hosszú sorokat, a túlkínálatban való keresgélést. Ezzel szemben a diszkont egyszerű, gyors, rendszerint találni jó ár-értékű ajánlatokat, ami kiemelt szempont, ismerve az árérzékeny vevőket.
De mi a helyzet a kettő között a szupermarketekkel?
A már hivatkozott, masszív veszteséget felhalmozó SPAR az egyetlen, amely a teljes hálózatát tekintve leginkább szupermarketláncként funkciónál olyan, nagy fenntartási költséggel és személyzeti igénnyel működő kényelmi szolgáltatásokkal, mint az áruházak túlnyomó részében működő hús- és csemegepultok; a széles – nagyrészt nem kartonból és raklapról kínált, hanem egyenként polcra […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!