Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Gábor Dénes Egyetem (GDE) négynapos nemzetközi tudományos konferenciasorozattal búcsúztatta a névadója születésének 125. évfordulójára meghirdetett Gábor Dénes emlékévet. A május 18. és 21. között zajló Dennis Gabor Digital Horizons Week minden napja egy-egy technológiai területre fókuszált: a mesterséges intelligenciára, az információbiztonságra, a dróntechnológiára és a digitális oktatásmódszertanra.
A nyitónap sajtótájékoztatóján Dietz Ferenc, az egyetem elnöke tartott beszédet, amelyben végigvette az emlékév eredményeit, az intézmény gyakorlati fejlesztéseit és a kezdődő konferenciasorozat üzeneteit. Felidézte a névadó gyakran idézett mondatát is, miszerint a jövőt nem lehet megjósolni, de fel lehet találni.
„A tudomány a falak között képződik – de igazán akkor lesz értékes, ha kikerül onnan.”
A nyitónap egyik központi eleme egy háromoldalú stratégiai megállapodás aláírása volt. A dokumentumot Dietz Ferenc, az egyetem elnöke, Csurgó Dávid, a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont (GDE MIT) ügyvezetője, valamint Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) ügyvezető igazgatója látta el kézjegyével.
Dietz Ferenc szerint az egyetem falai között rengeteg tudás képződik, de ez igazán akkor válik társadalmilag értékessé, ha el is jut a gazdaság szereplőihez.
A megállapodás célja: lerövidíteni azt a hosszú utat, amely a tudománytól a kis- és középvállalkozásokig vezet. A GDE-nél – elsősorban – a mesterséges intelligencia területén kifejlesztett képzési anyagok az MVA országos hálózatán keresztül gyorsabban érhetik el a cégeket.
6
Az elnök a magyar kkv-szektor jelentőségét is hangsúlyozta: a hazai cégek több mint 95 százaléka ide tartozik, ők a legnagyobb munkáltatók, és gyakran ők tartják életben a vidéket is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy aggasztó adatra is:
míg a balti államokban a cégek hatékonysága az utóbbi években 70 százalék körül mozog, addig a magyar kkv-knél ez az arány nagyjából 40 százalék.
Ez az elnök szerint is jelzi, mennyire szükség van olyan képzésekre, amelyek segítik a vállalkozások hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen „méretugrást”, hiszen az igazi fejlődéshez ma már elengedhetetlenek a mesterséges intelligencia területén megszerezhető ismeretek.
Egy év alatt 47 ezren végezték el az ingyenes AI-tananyagot
Dietz Ferenc az emlékév eredményeit is számba vette. Az időszak a 2025. június 5-i nagyszabású Mesterséges Intelligencia Konferenciával kezdődött, ahol a GDE MIT bemutatta háromórás, ingyenes online AI-tananyagát. A „MI Jövünk” képzést egy év alatt nagyjából 47 ezren végezték el, és mikrotanúsítványt szerezve olyan kompetenciákhoz jutottak, amelyeket egészségügyi dolgozók, köztisztviselők és vállalkozók egyaránt hasznosíthatnak a mindennapi munkájukban.
Az elnök szerint a képzés egyik legfontosabb hozadéka az üzenet volt, amelyet közvetített:
„A mesterséges intelligencia nem fenyegetés, hanem lehetőség – nem egy szűk kör titkos tudománya, hanem mindenki számára elérhető eszköztár.”
Hasonlóan fogalmazott korábban maga Palkovics László egykori miniszter is, aki szerint nem az a legnagyobb veszély, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkát, hanem az, ha valaki nem tanulja meg használni.
A GDE tavaly emellett TudásTech néven saját podcastot is indított, amellyel a tudományt igyekszik közérthetővé tenni, valamint egy Fintech Gallery nevű, művészetet és a pénzügyi technológiát összekötő rendezvénysorozatot is útjára bocsátott. Az itt felhalmozott tudás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy az egyetem a gazdaságinformatikus képzésébe is beépítette önálló specializációként.
Robotkutya, víz alatti drón, Ipar 4.0-s gépsor – nem tankönyvi ábra, hanem kézzelfogható eszközpark
Az emlékév másik nagy eredménye a fizikai infrastruktúra megújítása volt. A „Fokozatváltás a Gábor Dénes Egyetemen” elnevezésű, európai uniós pályázat (RRF) keretében az egyetem egy egész, egymáshoz kapcsolódó laborhálózatból álló ökoszisztémát hozott létre.
A 2022-ben indult, 2026-ig tartó programban Médialabor, Fintech Labor, Ipar 4.0 Labor, valamint Lean-, Drón- és Mesterséges Intelligencia Labor épült, ahol a média, a fintech, az ipar 4.0 és a robotika eszközei egy helyen, egymással szorosan együttműködnek.
Dietz Ferenc hangsúlyozta, hogy ezek a laborok jóval többek egy tanteremnél: innovációs műhelyként funkcionálnak. A konferencia szüneteiben a résztvevők ki is próbálhatták az eszközparkot – a folyosón drónok zümmögtek, az Ipar 4.0-s gépsor precíziós műveleteket végzett, a legnagyobb sikert pedig a humanoid és a négylábú robot aratta, amellyel sokan le is pacsiztak.
Az elnök szerint azonban ezek nem játékok, hanem az emberi képességek kiterjesztői: nem az a bennük az igazán izgalmas, amikor táncolnak, hanem hogy a hallgatók maguk programozhatják őket, és testközelből látják, milyen hibákat vétenek, mire kell odafigyelni.
Az új ökoszisztémára az egyetem képzést is ráhelyezett: a korábbi műszaki menedzser alapszak DigiTech menedzser néven újult meg, hogy a hallgatók készségszinten sajátítsák el a high-tech eszközök használatát.
A négylábú robotok és emberszabású gépek egyébként Magyarországon is egyre inkább a hétköznapok részévé válnak: tavaly óta kereskedelmi forgalomban is kapható itthon a világ első tömeggyártott humanoid robotja.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!