Magyarország az Európai Unióba való 2004. május elsejei csatlakozáskor vállalta, hogy hivatalos pénznemének az eurót vezeti be, illetve belép az Európai Monetáris Unióba (EMU). Az EU tagállamai közül egyedül Dánia és – a szervezetből azóta távozott – Egyesült Királyság mentesült az eurózónába való belépés kötelezettségétől.
Az euróövezetnek jelenleg 20 tagja van és számos európai nemzet külön szerződéssel (például Andorra és Vatikán) vagy egyoldalúan (például Koszovó és Montenegró) vezette be hivatalos fizetőeszközként az eurót. Az EMU-ba való belépéskor a monetáris politika alakítási jogát az adott ország törvényhozása az Európai Központi Bankra (EKB) ruházza, az ország korábbi jegybankjának működése pedig operatív feladatokra korlátozódik.

Mivel az EKB a teljes eurózóna érdekeit veszi figyelembe, számos esetben a tagállamok közötti érdekütközés miatt dilemmával szembesül.
Az Oeconomus oldalán megjelent korábbi elemzésből látható, milyen érdekellentétet okozott tavaly az alapkamat emelése a magas áremelkedési ütemmel küzdő országok és a drágán hitelt vállaló nemzetek között. Egy másik cikkben pedig a dilemma feloldásának kísérletéről lehet olvasni részletesebben.
A tagjelölt ország öt próbája
Az euróövezetbe való csatlakozás előtt a tagjelölt országnak öt pénzügyi feltételt, úgynevezett konvergenciakritériumot kell teljesítenie.
Ezeket 1992-ben, a Maastrichti-szerződésben fektették le, amely az egész EU működését szabályozta. Az eurót a számvitelben 1999-óta használják, véglegesen azonban csak 2002 elején váltotta fel a korábbi, nemzeti valutákat.
A csatlakozáshoz szükséges kritériumok:
- Árstabilitás: az árak szempontjából három legjobban teljesítő tagállam (amely országok éves áremelkedési üteme legközelebb van a zéró százalékhoz) átlagos inflációját maximum másfél százalékkal haladhatja meg a tagjelölt állam inflációja.
- Fenntartható költségvetés: az ország nem eshet túlzottdeficit-eljárás alá, vagyis egyrészt az állam éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg az éves bruttó össztermék 3 százalékát. Másrészt az államadósság nem lehet magasabb az éves GDP 60 százalékánál, vagy hosszútávon (számításunkban legalább két év) csökkenő pályán kell mozogjon.
- Árfolyamstabilitás: a tagjelölt országnak két évet el kell töltenie az Európai Árfolyam-mechanizmusban (ERM II.), vagyis a nemzeti valuta euróval szembeni árfolyama nem térhet el az előzetesen megállapított szinttől 15 százaléknál nagyobb mértékben. Számításunkban a rendszerhez való csatlakozás előtti évének középárfolyamát választottuk.
- Állampapír-kamatok stabilitása: a tagjelölt állam kötvényeinek hozama nem lehet 2 […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/04/24/eurozona-magyar-csatlakozas-euro-bevezetese-feltetelrendszer/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!