Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Alaposan felkavarta az állóvizet az élelmiszer-kiskereskedelemben a március 17-től hatályos árrésstop, de a szakpolitikai intézkedés az eddigi tapasztalatok alapján hatékony. Az első hét tapasztalatai alapján jó esély mutatkozik arra, hogy ez az eszköz alkalmas legyen a cél eléréséhez, ami az inflációcsökkentés. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a beavatkozás hatása az első hét megfigyelései alapján jelentősnek bizonyult, ugyanis számos termék esetében, kiemelten a tejtermékeknél, jelentős árcsökkenés történt a bevezetés óta.
Mint ismert, ettől a héttől 30 élelmiszerkategóriában a januári átlagértéken, legfeljebb 10 százalékon maximalizálták az árrést, ami több mint 1000 terméket érintő lépés volt. Ahogy arról lapunk beszámolt, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az volt az előzetes várakozása, hogy a szóban forgó árucikkek árrése közel 9 százalékra csökken a januári, 30 százalékot is meghaladó súlyozott átlagról. A tárcánál ugyancsak előrevetítették, hogy az intézkedés hatására mintegy 2 százalékkal csökkenhet az – áprilisi – élelmiszerinfláció, miközben 15-20 százalékos keresletélénkítést is hozhat az intézkedés. A minisztérium 10 százalék körüli azonnali árcsökkenést várt a kormányrendelet életbe lépésétől, ám ez konzervatív becslésnek bizonyult, ennél nagyobb mértékben estek az árak.
NGM: átlagosan 21 százalékkal csökkent 760 termék ára
Az összes intézkedés alá vont termék esetében 16 százalékot meghaladó átlagos árcsökkenés ment végbe a héten – mondta az Indexnek Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára. Kifejtette, hogy ha csak azokat a termékeket nézzük, amelyeknél árcsökkenés volt (760 termék), azok esetében átlagosan 21 százalékkal csökkentek az árak. Pár termék esetében áremelkedést lehetett tapasztalni, erre azonban az a kézenfekvő magyarázat, hogy az előző héten a bázisnapon akció volt (többnyire közeli lejárat miatt), így ez az intézkedés értékelése szempontjából nem releváns.
Termékkategóriákat vizsgálva kiderül, hogy a legnagyobb, 30 százalék feletti átlagos árcsökkenést a laktózmentes margarin és sütőmargarin, a sertészsír és a laktózmentes natúr joghurtok esetében tapasztalhatjuk. Vannak olyan kategóriák, így például a tojás, ahol a fogyasztók egy része akciókat várt, de hiába, erre az a magyarázat, hogy az árrés már a kormányrendelet hatályba lépése előtt is egyszámjegyű, tehát 10 százalék alatti volt, vannak tehát ellenpéldák is.
Sok múlik a gyártói márkás termékek mennyiségén
Gerlaki Bence lapunknak kiemelte: üzletlánconként történő bontásban megfigyelhető, hogy nagyobb árcsökkenés ment végbe azoknál a piaci szereplőknél, amelyek alapvetően több gyártói márkás terméket forgalmaznak. Ilyenek jellemzően
- a SPAR és a Tesco, ahol 20 százalékot meghaladó árcsökkenést látunk,
- de az Auchannál is több mint 15 százalékkal mérséklődtek az árak.
Érdemes megjegyezni, hogy ezeknél az áruházláncoknál külön-külön is több száz terméket érintett az intézkedés. A diszkontoknál kisebb az akciók mértéke, mint a szuper- és hipermarket szegmensben működő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/03/22/kereskedelem-inflacio-ngm-gerlaki-bence-profit-arresstop/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!