Az Index írt először arról, hogy forradalmi előrelépés kapujában áll az űrkutatás, mindez pedig magyar főszereplővel történik. A 1,000 Samples to LEO & Back to Earth elnevezésű misszió úttörő biológiai űrkísérlet-sorozat, amelyet a Genesis Sustainable Future Limited (Genesis SFL) végez nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, csaknem kétévnyi előkészület után.
A misszió csaknem ezer biológiai mintát küld alacsony Föld körüli pályára (LEO), úgynevezett CubeSat műholdakkal. Célja, hogy előmozdítsa annak megértését, hogy az űr körülményei miként hatnak a biológiai szervezetekre, hozzájárulva ezzel a tágabb űrbiológiai célokhoz és a jövőbeni űrkolonizáció lehetőségeihez
– számolt be az Indexnek Mátyás Bence kutató, agrármérnök, a Genesis Analytics Ltd. alapító-vezérigazgatója.

Soha nem látott messzeségbe mennek a minták
A biológiai mintákat a Genesis csapata által kifejlesztett MayaSat–1 kutatóműholdban helyezik el. A MayaSat–1 biológiai inkubátorként működik, amely a hosszabb űrutazásoknál biztosítja a minták megfelelő hőmérsékleten és nyomáson történő tárolását. Ezáltal életképesek és sértetlenek maradnak a misszió utáni pontos elemzéshez. A MayaSat–1-et egy nagyobb biológiai kapszulában, a francia–német űrhajógyártó vállalat, a TEC – amely 750 millió eurónyi támogatással járult hozzá a misszió lebonyolításához – által fejlesztett és gyártott Nyx űrkapszulában helyezik el, amelyet a SpaceX Falcon 9 rakétája szállít.
„A kapszula visszatérési képessége lehetővé teszi, hogy a MayaSat–1 a Földre térjen vissza, remélhetőleg minden mintával, ép állapotban. Ez lehetőséget ad a további elemzésekre, hogy jobban megértsük, hogyan hat az űrutazás a biológiai rendszerekre” – mondta Mátyás Bence.

Röviden összefoglalva a következők miatt egyedülálló a misszió:
- […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!