2024. december 14., szombatMa Szilárda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 409,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 436,00 Ft
2024.12.14. Szilárda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 409,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 436,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Megvan, mi húzza vissza a magyar gazdaságot – a mozgástér ráadásul szűkös

Hirdetés

Megvan, mi húzza vissza a magyar gazdaságot – a mozgástér ráadásul szűkös

Részben a kedvezőtlenül alakuló nemzetközi környezet hatására idén lassú, egy százalék alatti ütemben bővülhet a magyar gazdaság, de 2025-ben lendületet vehet a növekedés – állapították meg legfrissebb makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank elemzői.

Jövőre erősödhet a gazdasági aktivitás

Magyarországon továbbra is romló rövidtávú növekedési kép rajzolódik ki.

A legpesszimistább várakozásokat is alulmúló harmadik negyedéves GDP-adatot követően ismét lefelé korrigáltuk 2024-es növekedési prognózisunkat: az éves bővülési ütem már mindenképpen egy százalék alatt marad. A KSH a részletes bontást még nem publikálta, de a havi adatközlésekből arra következtethetünk, hogy a július–szeptember periódusban a szolgáltatószektor bővülése nem volt képes ellensúlyozni a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar visszaeső kibocsátását. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás kilábalása ebben a negyedévben is folytatódhatott, a beruházási fordulatra azonban tovább kell várnunk

– mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Hirdetés

A jövő évi kilátások viszont – tette hozzá – ennél jóval kedvezőbbek, a GDP bővülési üteme kissé 3 százalék felett alakulhat – ehhez azonban minden mutató kedvező alakulására van szükség, például a külpiaci kereslet élénkülése. A reálkeresetek jelentős növekedése, a háztartások magas megtakarításállománya, a várhatóan fokozatosan oldódó óvatossági motívumok a finanszírozási költségek mérséklődésével párhuzamosan 2025-ben további lökést adhatnak a fogyasztásnak, a GDP-növekedés motorját jövőre is a háztartási fogyasztás adhatja.

Továbbra is magas bérdinamika, inflációs kockázatokkal

A lanyha konjunktúra a munkaerőpiacra is fokozatosan begyűrűzött, a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 4,6 százalékig kúszott fel. Masszív elbocsátási hullámról azonban továbbra sem beszélhetünk, a vállalatok a keresleti kilátások javulásában bízva egyelőre megpróbálják megtartani munkavállalóikat. Rövid távon viszonylag magas szinten ragadhat a munkanélküliségi ráta, a következő 1-2 negyedévben folytatódhatnak a szelektív elbocsátások. A CIB Bank elemzői 2025. második negyedévétől számítanak a munkanélküliségi ráta újrainduló mérséklődésére.

Bár lassuló ütemben, de a nyári hónapokban is folytatódott a bérek dinamikus emelkedése: az első nyolc hónapban a bruttó és nettó átlagkeresetek 13,9 százalékkal emelkedtek, ami – 3,7 százalékos, átlagos infláció mellett – 10 százalék feletti reálkereset-emelkedést jelent. 2024 egészében a reálkeresetek 9 százalékot meghaladó, kiemelkedő mértékben nőhetnek. 2025-ben valamelyest mérséklődhet a nominális keresetek növekedési üteme, de így is az 5-10 százalékos sáv felső széléhez állhat közelebb, ami jövőre is 5 százalék körüli reálbér-növekedést eredményez.

Az elemzői konszenzus az idén várhatóan megvalósulónál nagyobb mértékű gazdasági növekedésre számított. Jó hír azonban, hogy az infláció még a szakértői várakozásokat is alulmúlta.

A CIB Bank 2024-re 0,7, míg jövőre 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, az infláció idén és jövőre is 3,7 százalékos lehet.

Az elmúlt hónapok inflációs adatai nem okoztak meglepetést: a teljes fogyasztóiár-index mérséklődése a nyári hónapokban is folytatódott, és szeptemberre az éves pénzromlási ütem 3 százalékra szelídült. „Az utolsó negyedévben a tavalyi alacsony bázis miatt innen felfelé indul az árindex, decemberben újra 4 százalék feletti éves árindexet várunk. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalék lehet, ami jelentős javulás az előző évi, 17,6 százalékos pénzromlási ütemhez viszonyítva” – mondta Trippon Mariann.

Az utolsó negyedév átmeneti gyorsulását követően 2025 elején újra csökkenő pályára állhat a pénzromlási ütem, de a 2025-ös év átlagos inflációja nem mérséklődik érdemben az idei 3,7 százalékhoz képest. Az inflációs kilátások szempontjából a magas bérdinamika – és ennek keresletre gyakorolt hatása –, a világpiaci energiahordozó-árak alakulása és a forintárfolyam is felfelé mutató kockázatot jelent.

CIB Bank Budapesten

CIB Bank Budapesten

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Negatív meglepetés

Trippon Mariann rámutatott: a kormány által elmondottakkal ellentétben nem – az egyébként nem berobbanó – fogyasztás húzta vissza a magyar gazdaságot (amivel számolni lehetett, ráadásul régiós összehasonlításban sem lóg ki a magyar adat), hanem

a beruházás összeomlása okozott negatív meglepetést.

Nemcsak a magánberuházások maradtak el a turbulens gazdasági környezet közepette, de az állami beruházások is megfeneklettek (-20 százalék körüli visszaesés) – korábban a kormány ezek elhalasztásával ellensúlyozta az elszálló – ezért kiigazított – költségvetési hiányt.

Kérdésre, miszerint elfogadható-e a nagy mértékű állami túlsúly a beruházásoknál, Trippon Mariann kifejtette: akkor igen, ezek a beruházások hosszú távú, pozitív versenyképességi kilátásokat vonnak maguk után, és GDP-növelő hatásuk van. Ilyen például az oktatásba, vagy az egészségügybe történő befektetés.

A hiányhoz visszatérve, az elemző szerint

az idei, 4,5 százalékra növelt költségvetési hiány sem lesz tartható.

A következő két évben azonban csökken a hiány mértéke, köszönhetően annak, hogy az alacsonyabb kamatok mellett olcsóbb lesz finanszírozni az államadósságot.

Trippon Mariann szerint bár nem rosszak a költségvetési kilátások, és pluszos az elsődleges egyenleg, nincs mozgástár osztogatásra. „A GDP 2-3 százaléka helyett most néhány tizedszázaléknyi forrás fordítanak jóléti intézkedésekre” – jelezte. Szerinte a versenyképesség érdekében lazítani lehetne a szigorú költségvetési politikán, ahogy teszi azt az USA, vagy épp Kína is, ahol 6 százalék körül GDP-arányos hiányról beszélhetünk. A lazítás negatív oldala, hogy a befektetők, és bankok számára nem tetszene, ez pedig a forintárfolyamban és a hozamfelárakban is nyomot hagyna.

Ami a magas kamatkiadásokat illeti, Trippon Mariann rámutatott, hogy várhatóan a kifizetések egyharmada visszafolyik az állampapírpiacra. Azok, akik az ingatlanpiacról fordították befektetéseiket az állampapírok felé, visszatérhetnek az ingatlanhoz, vagy épp az befektetési alapokhoz. A privátbanki szolgáltatások által kezelt vagyon jó része azonban külföldi befektetésekbe szivároghat.

Tartósan 400 forint felett ragadhat az euróárfolyam

A monetáris kondíciók fokozatos […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/11/14/makrogazdasag-magyar-gazdasag-gazdasagi-kilatasok-gazdasag-gazdasagi-novekedes-inflacio-gdp-forint-bernovekedes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Figyelmeztetést adott ki a Nébih, visszahívtak egy szilveszteri slágerterméket

A minőségmegőrzési idő lejárta előtti romlás kockázata miatt a Müller Drogéria Magyarország Bt. visszahívta a …