Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tavaly októberhez képest 14 százalékponttal (79-ről 65 százalékra) csökkent azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája felelős inkább az élelmiszerárak emelkedéséért – áll a Publicus Intézet felmérésében. A legfontosabb megállapítások az ellenzéki pártok szemszögéből lesújtók: a minden történelmi csúcsot megdöntő inflációhullám ellenére, ami az elmúlt hónapokban végigsöpört az országban, illetve hogy a hazai élelmiszer-drágulás jelenleg is kiemelkedik az uniós mezőnyből, a magyarok egyre inkább Brüsszelt okolják.
FONTOS KIEMELNI: A VÁLASZADÓK TÖBBSÉGE (54 SZÁZALÉKA) AZT MONDTA, ÉSZREVEHETő, UGYANAKKOR SÚLYOS GONDOT nem jelent neki AZ INFLÁCIÓ.
A kormánykritikus álláspont jól láthatóan nem érkezett meg az emberekhez: a válaszadók 87 százaléka szerint az elszálló energiaárak inkább felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok és elemzők számtalanszor kiemelték, a háború előtti vagy annak közelében vannak az energiaárak – ahogy az a lenti irányadó holland TTF-árakból kiderül.
Somogyi Zoltán szociológussal és Vasali Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk arról, hogy vajon mi lehet a kormány titka. Mitől ennyire sikeres ez a fajta kommunikáció, amelyben a szankciós infláció és a Brüsszel-ellenes retorika is helyet kap?
A tényadatok
A KSH legfrissebb adatai szerint februárban 25,4 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest – januárban 27 éves csúcsot mértek. Februári adatok szerint csak az élelmiszerek 43,3 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az euróövezet éves inflációs rátája ugyanakkor javult az év második hónapjában – derül ki az Eurostat adataiból. A februári adat 8,5 százalék. A januári 8,6 százalékos eredmény sokkal nagyobb visszaesést jelentett a tavaly decemberi 9,2 százalékhoz képest. Az Európai Unió egészének éves inflációs adata valamivel kisebb mértékben csökkent decemberről januárra: 10,4 százalékról 10 százalékra mérséklődött, miközben egy évvel korábban csak 5,6 százalék volt.
Decemberhez képest az éves infláció 18 tagállamban csökkent, kilenc tagállamban pedig emelkedett. Mint részletezik: a legalacsonyabb éves inflációs rátát Luxemburgban (5,8 százalék) mérték, a legmagasabbat pedig Magyarországon (26,2 százalék).
A politikai kommunikáció mint reklám
Magyarországon az emberek többsége azt gondolja a politikusokról, hogy az ő munkájuk a politika, és majd szólnak, ha valamire külön oda kellene figyelni – világított rá az Indexnek Somogyi Zoltán, aki azt is ismertette: „Ennek a szólásnak a műfaja a politikai vita. Így azok a politikai álláspontok, amelyek komolyabb vita nélkül maradnak, az emberek számára is vita nélkül mennek át, így válnak hitelessé. A vita akkor vita, ha látható a nyilvánosságban. Itt azonban nincsenek egyenlő viszonyok: a kormányzati propaganda százmilliárdjaival az ellenzék nem tud versenyezni”.
Amikor hosszú távon egyenlőtlen egy verseny, akkor a gyengébbek mindig egyre erőtlenebbnek érzik magukat, majd tompák lesznek, és elunják a vitát.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
