Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Láthatóan nagyon túlfeszített a munkaerőpiac Magyarországon, több tízezer nyitott pozícióval. Sokszor nincs más megoldás, mint a harmadik országból származó munkavállalók – mondta Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Európai Unión kívüli munkavállalókért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján.
A szakember szerint a négy százalékos magyar munkanélküliség mögött strukturális eltérés látható: az ország területében és a képzettségben jelentős elcsúszások láthatóak a munkaerőpiacon: a munkanélküliek „nagy része kisebb vagy közepes átképzés nélkül, nehezen, illetve nem képes elhelyezkedni” – összegezte. Kovács Endre leszögezte, az adatokból tökéletesen látni, hogy miért szükséges a harmadik országból származó munkaerőre támaszkodni.
Kellenek a külföldi munkavállalók
Mindenekelőtt fontos leszögezni, a harmadik országból származó munkavállalók alkalmazása szinte minden vállalat B-tervként kezeli, első körben a magyarokkal szeretnék orvosolni a munkaerőhiányt. Ám a jelentős fluktuáció mellett, amely egyes esetekben akár 50 százalékos lehet, nehéz a tervezhetőség és az optimalizáció. A jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltató be szeretne hozni harmadik országból származó munkavállalót, akkor biztosítani kell a vízumot és a munkavállalási engedélyt.
Mivel ezeket több szálon kell elintézni, és szükséges a munkaerőpiaci vizsgálat, 3-5 hónapra is szükség lehet, ezért hozta létre a kormány 2021-ben az egyszerűsített jogszabályi keretet – így ez az időintervallum 2-3 hónapra csökkenhet. Kizárólag a minősítéssel rendelkező munkaerő-közvetítő cégek alkalmazhatják az egyszerűsített eljárást, amelyeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük.
Napjainkban Magyarországon nagyjából 110 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, nagy részük az unió területéről érkezett, vagy Ukrajnából. A tapasztalatok szerint a kisebb cégek hoznak be inkább külföldi munkavállalókat, ugyanakkor ezek a vállalatok nehezebben tudják megoldani az integrációs kérdéseket. Jelenleg akár 60-70 nap alatt is elképzelhető, hogy a magyar munkáltató munkavállalót talál magának harmadik országból. „Ez nagy segítség az olyan cégeknek, amelyeknek sürgősen munkaerő kell” – mondta a szakember.
A jelenlegi rendszer biztosítéka a munkaerőkölcsönönzés.
A Prohumán saját listája alapján a javasolt országok között szerepel a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Georgia, valamint Mongólia. Ezekben az országokban jelentős jogi támogató keretrendszer áll rendelkezésre a munkavállalók alkalmazására, így az ottani hatóságok probléma esetén segítenek. A nem javasolt országokban pont ennek a hiányossága figyelhető meg. Nincs támogató rendszer Vietnámban, Kolumbiában és Venezuelában, és például Oroszország esetén a globális környezetet is figyelembe kell venni. A küldő országokkal kapcsolatban az alábbi tényezőket érdemes vizsgálni:
- a toborzópartner minősége,
- a nációkban tapasztalható átlagos fluktuáció,
- hogyan néz ki a küldő országban a toborzás,
- illetve az ottani szabályzás,
- az integráció miatt a magyarországi cégspecifikumokat is érdemes értékelni.
Bár a kölcsönzés folyamata cégenként eltérhet, összességében az alábbi sorrend figyelhető meg: mindenekelőtt a szerződést kötik meg, ami biztosítja a megfelelő körülményeket, majd elkezdődik a toborzás, valamint a vízumigénylés, és az adminisztrációs folyamatok végén érkezhet a munkavállaló.
A harmadik országból származók fluktuációs rátája mindössze 1-3 százalék.
„Az eltűnés és az ismeretlen helyre való távozás jelentősen alacsony” – mondta Kovács Endre, aki rávilágított arra is, hogy most a legnagyobb kérdés az „aftercare”: nem világos, hogy ha fennmarad a munkaerőhiány, akkor 2 év után a jobb munkavállalók megtartása hogyan kivitelezhető.
A Prohumán tapasztalatai szerint a harmadik országból érkezők dolgozni és pénzt keresni jönnek Magyarországra, az itteni keresetükből tartják el az otthonaikat, így elhivatottak és igyekvők. Tanulékonyak és gyorsan elérik a tapasztalt kollégák szintjét. A munkateljesítményük és a hatékonyságuk „felhúzzák” a magyar munkavállalókat is, „bizonyos szegmensekben 30 százalékkal tudják növelni a termelést” – összegezte Kovács Endre. A plusz pénzkereset miatt könnyen vállalnak túlórát, ráadásul az átlagosnál kevésbé jellemző a betegszabadság. Hatékony integrációval és toborzással a nyelvi akadályok is könnyedén leküzdhetőek.
Nem a munkánkat akarják
„A munkaerőhiány sok tényezőtől függ, de talán a legkönnyebben az alábbi módon lehetne összegezni a jelenséget: egy munkáltató az általa kínált bérrel és munkaajánlattal egy adott munkavégzési helyen nem tud megfelelő létszámú vagy az elvárásoknak eleget tevő munkavállalót felvenni és foglalkoztatni” – összegezte korábban Indexnek Maier Dávid ázsiaimunkaerő-szakértő, aki arra is kitért, a foglalkoztatók részéről olyan panasz is szokott érkezni a magyar munkakeresőkre, munkavállalókra, hogy kevésbé jól teljesítenek, vagy nem jelennek meg a munkahelyeken. Ennek oka, hogy sokaknál megváltozott a munkához való hozzáállás, vagy a távmunkát helyezik előtérbe munkakereséskor, esetleg a kínált kondíciók nem megfelelőek számukra.
A képet egészben kell nézni, amikor a munkaerőhiányról beszélünk. Magyarországon és Európában az elöregedő társadalom alapjaiban befolyásolja a munkaerőpiacot, illetve a nemzetközi helyzet megtépázta az európai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/10/31/munkaeropiac-munkaerohiany-munkanelkuli-azsia-fizetes-kormany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
