Megfúrták a Mátrát és az Upponyi-hegységet, hogy eldöntsék, melyik hegyre tegyenek betonteknőt egy új erőműhöz

Megfúrták a Mátrát Markaz és az Upponyi-hegységet Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében, hogy kiderüljön, melyik helyszínen lenne érdemes szivattyús vízierőművet telepíteni, amivel a napsütéses időben rekordot rekordra halmozó naperőművek áramának legalább egy töredékét el lehetne tárolni, vagyis kiegyensúlyozni az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozását.

A fejleményről videós bejegyzésben tudósított az Energiaügyi Minisztérium, amely emlékeztetett, hogy ugyan időről-időre felmerült itthon egy hasonló létesítmény felépítése, de évtizedek után ez az első alkalom, hogy próbafúrásokat is végeznek. 

A tavasszal indult, és augusztus végére befejezett fúrások – valamint felszíni geofizikai mérések – révén beszerzett műszaki-tudományos alapinformációkat felhasználják a létesítmény részletes megvalósíthatósági tanulmányhoz.  

A posztban kiemelik, hogy a megújulók teljesítményingadozásának kezelésében világszerte bevált eszközök az ilyen szivattyús erőművek, amelynek működési elve, hogy gravitációsan tárolják az energiát: két, egymáshoz képest számottevő magasságkülönbségen elhelyezkedő víztározó közül az alsó vizét szivattyúzzák a felsőbe, amikor csúcsra járnak a naperőművek, majd amikor már nem süt a nap, de kell az energia, turbinákkal generátorokat megforgatva, áramot termelve engedik vissza. 

A minisztérium szerint az ilyen tározók élettartama hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése nem jár károsanyag-kibocsátással. Azt ugyanakkor már nem írják oda, hogy a víztározók kialakításához komoly földmunkára van szükség, illetve betongáttal kell lezárni egy völgyet valamelyik hegységben, vagy betonteknőt építeni egy hegytetőn. Korábban helyszínként már felmerült a Prédikálószék a Visegrádi-hegységben, illetve egy zempléni völgy is, ami aztán Natura 2000-es védettségének köszönhetően megúszta.

Ismét elővették a „hegytetőre betonteknő” ötletét

A szivattyús-energiatározós erőmű a rendszer méretű energetikával foglalkozó hazai szakemberek egy része számára maga a Szent Grál. Villamosenergia-rendszerünk rugalmasabb lenne általa, de mivel nincs, az építkezés maga hozza igazán lázba a kormányzati politikát. Ezért kerül elő a téma időről időre, még ha a végén – eddig legalábbis – mindig oda is jutottunk, hogy kiderült: nálunk ehhez nincsenek meg a feltételek.

A próbafúrásokat a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában végezték – a tárca szerint “az érintett erdőrészek, szántók és rétek élővilágának minimális bolygatásával, a lehető legrövidebb idő alatt” –, a magmintákat pedig talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá. 

Egy mátrai védett szurdok mellé, vagy a legfestőibb hazai víztározó közelébe teheti a kormány az új szivattyús-tározós vízierőművét

Két helyszínen végeznek próbafúrásokat Borsodban és Hevesben, ahova szivattyús-tározós erőművet építtetne a kormány. A hevesihez várhatóan a Mátra, a borsodihoz pedig az Upponyi-hegység vagy a Tardonai-dombság valamelyik völgyét kell majd elzárni betonnal, majd feltölteni vízzel.