Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott a belföldön és külföldön történt – online és fizikai – kártyás tranzakciók értékének alakulása mint a stagnáló kiskereskedelmi forgalom egyik lehetséges magyarázata. Megvizsgáltuk, hogy ez mennyiben hazai, illetve inkább régiós jelenség.
Korábbi elemzéseinkben rámutattunk, hogy több tényező koktélja akadályozhatja a hazai kiskereskedelmi forgalom növekedését:
- az óvatossági motívum,
- a lakosság negatív jövőképe,
- a magas megtakarítási ráta,
- az emelkedő értékű szolgáltatásvásárlások,
- a határ menti bevásárlóturizmus
- és egyéb online és fizikai külföldi költések.
Most nem vizsgáljuk meg külön, hogy mely összetevők milyen mértékben akadályozzák a hazai kiskereskedelmi forgalom felfutását. Ehelyett arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy valóban hazai sajátosság-e, hogy a lakosság nagyobb ütemben növeli külföldi költéseit, mint a belföldit, vagy esetleg egy olyan folyamatnak vagyunk tanúi, mely trendszerűen megfigyelhető a régiónkban.
A lengyelek elhúztak külföldi vásárlásban
Ebben a témában itthon az MNB adataira szokás támaszkodni, illetve a többi ország esetében is az adott jegybankok pénzforgalmi adatait használtuk fel.
Az alábbi ábrákon látható idősorok már első ránézésre is nagyon hasonló trendet mutatnak. A Covid-járvány előtt a külföldi tranzakciók értéke minden országban szinte párhuzamosan, azonos ütemben növekedett a belföldiével.
Ezt a 2020-as járványidőszak törte meg, amikor a lezárásokkal párhuzamosan a turizmus korlátozásával a külföldi költések visszaestek, a belföldieket azonban ez alig ütötte meg. 2021 első negyedévétől kezdve azonban újra növekedésnek indult a külföldi vásárlások értéke, sőt minden országban meredekebben, mint a járvány előtt.
4
A legnagyobb változás Horvátországban és Ausztriában történt, ahol a Covid-járvány előtti időszakban rendre 3,1 százalék és 2,9 százalék volt az átlagos növekedési ütem a külföldi vásárlások értékében. A Covid-járvány után ez mindkét országban több mint duplájára gyorsult.
Magyarországon ebben a tekintetben nem történt ilyen mértékű változás, a 6,4 százalékról 7,1 százalékra nőtt a külföldi költések átlagos növekedési üteme,
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!