Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kevesebb mint egy hét van hátra az Európai Központi Bank (EKB) következő üléséig, aligha kétséges, folytatja a kamatemelést. A kérdés már csak az, hogy 25 vagy 50 bázispontot emelnek – az elemzések szerint az előbbi a legvalószínűbb. Magyarországról nézve az egész pikantériáját az adja, hogy közben a Monetáris Tanács bejelentette: bár nem változtat a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén, a kamatfolyosó felső szélét 20,50 százalékra módosítja. Tehát lazított. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a későbbi háttérbeszélgetésen derűsebb képet festett a magyar gazdaságról.
Nem olyan egyszerű ez a kérdés
Az viszont tény: az euróövezetben és Magyarországon is elkezdett csökkenni az infláció. Ez nagyban az energiaárak mérséklődésének, valamint a bázishatásának köszönhető. De mindkét helyen a maginfláció továbbra is makacsul tartja magát, sőt az utóbbi időben még növekedett is – az MNB alelnöke ezt külön hangsúlyozta. A hasonlóságok mellett meglehetősen érdekes: míg az EKB egyértelműen, nagy léptékben szigorítja monetáris politikáját, addig a magyar jegybank esetén már akár lazításról is lehetne beszélni.
Ugyanakkor Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az áprilisi kamatvágás sokkal inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű. Bár a tankönyv alapján a monetáris kondíciók lazításáról beszélhetünk – pontosabban csupán az egynapos hitelkamat csökkentéséről –, ám mivel a magyar bankrendszerben likviditásbőség van, így a gyakorlatban a bankok ezt az eszközt nem igazán használták. Vagyis változatlan az általános kamatkörnyezet.
Ám a jegybank ezzel és a kommunikációjával azt is előrevetítette, hogy amennyiben tovább folytatódik a kockázati környezet javulása, úgy további, immáron effektív kamatvágások jöhetnek az egynapos eszközökben. A gyakorlatban ez a bankrendszer számára most irányadó egynapos betéti kamat 18 százalékos szintről történő csökkentését jelentheti a jövőben
– emelte ki az Indexnek, majd hozzátette: az EKB és az MNB helyzetét külön kell kezelni. Természetesen a magyar központi bank számára az EKB döntése is fontos peremfeltétel, amikor meghozza a döntéseit. Szerinte az eltérő irányú mozgás mögött két tényező húzódik meg.
- Az EKB jóval később kezdte meg a szigorítást, mint az MNB.
- Az EKB-nak jóval óvatosabban is kell haladnia a meglehetősen sokszínű eurózóna miatt, ahol az övezeten belül teljesen eltérők a gazdasági és inflációs folyamatok. Bár mind a két helyen továbbra is messze túlmutat az inflációs környezet a jegybanki célokon, itthon más szerkezetű a monetáris politika.
Ezt erősítette meg Varga Zoltánt, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki lapunknak úgy fogalmazott: a kamatfolyosó felső szélének nagymértékű csökkentése inkább erős jelzés, mivel nincs gyakorlati következménye. A figyelmeztetés arra vonatkozott, hogy hamarosan csökkentheti az MNB az effektív kamatként funkcionáló egynapos betéti kamatot, mely jelenleg 18 százalék. „Várakozásunk szerint a következő, május végén esedékes kamatdöntő ülésen 100 bázispontos csökkentést jelenthetnek be, ezzel 17 százalékra módosulna a kamat” – összegezte.
A monetáris politikában nem lehet kapkodni
Az ING elemzője szerint ahogy a magyar jegybanki döntések során, úgy az EKB esetén is fontos elmondani: a jegybank általában nem az itt és most helyzetét kezeli. A monetáris politikának egy-két évre kell előre […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/04/28/mnb-monetaris-politika-europai-kozponti-bank-jegybank-dontes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
