2022. május 20., péntekMa Bernát, Felícia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 384,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 373,00 Ft
2022.05.20. Bernát, Felícia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 384,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 373,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Maradnak a magyar gyártócégek Oroszországban

Hirdetés

Maradnak a magyar gyártócégek Oroszországban

Az Oroszországban gyártóbázissal rendelkező magyar vállalatok közül tudomásunk szerint egyik sem döntött a működés felfüggesztése vagy a kivonulás mellett a háború kitörését követően – mondta az Index érdeklődésére Szekeres István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara orosz–magyar tagozatának vezetője. Mint ismertetett, ugyan elsősorban csak a tagozathoz tartozó cégekre látnak rá, viszont ezzel a nagyjából 10, oroszországi gyártóbázissal is rendelkező tagvállalattal heti-kétheti egyeztetésben vannak azóta is, igyekezve felmérni a főbb és az újonnan jelentkező problémákat, és lehetőség szerint segíteni ezek megoldását. 

A visszajelzések szerint a háború kitörését követő sokk és elbizonytalanodás után – amikor is főleg a menni vagy maradni dilemma eldöntése volt a prioritás – mostanra valamelyest konszolidálódott a helyzetük, noha azóta is folyamatos problémamegoldó üzemmódban vannak.

Viszont sem az Európai Unió, sem pedig orosz részről nem érzékelnek nyomást a napi működés során 

– tette hozzá Szekeres István. A legismertebb orosz kitettséggel működő cégek – mint az OTP vagy a Richter – mellett egyébként építőipari projekteken, többek között önkormányzati megrendelésű kórházépítési, felújítási, illetve vízgazdálkodási, erőműépítési beruházásokban közreműködő vállalatok tevékenykednek Oroszországban. Emellett akad egy épp felfüggesztett Molos gumibitumen-üzemépítési projekt, van sebészeti segédeszközöket, implantátumokat kint gyártó magyar vállalkozás, élelmiszer-, illetve takarmányadalékanyag-gyártás, de húsüzem is az Oroszországban érdekelt magyar vállalatok között. 

Hirdetés

Szekeres szerint e vállalkozásoknak komoly nehézségeket, az értékesítésük és a szerződéseik teljesítésének ellehetetlenülését okozta a háború kitörése utáni napokban a rubel árfolyamának szabadesése, amikor is a korábbi 90 rubeles euróárfolyam március 7-re egészen 140 rubelig gyengült. Ez nettó 50-60-70 százalékos veszteséget jelentett ezeknek a cégeknek – mondta Szekeres István. Az árfolyam mostanra visszakorrigált – többek között a gázexport rubelben fizetésével kapcsolatos orosz elvárás hatására –, és a csütörtökön 67 rubeles euróárfolyam már kedvezőbb, mint a háború előtti szint. 

Jelenleg a legnagyobb problémát az alapanyagok beszerzése jelenti a kint működő magyar cégeknek: nemcsak a szankciók alá eső termékek megszerzése nehéz, de számos uniós illetőségű beszállító is felmondta elvi okokból az orosz üzleteket. Márpedig ezt nehéz és időigényes helyettesíteni, arról nem is beszélve, hogy jelenleg csak azonnali vagy előrefizetés ellenében szállítanak bármit is. Korábban azért volt lehetőség 30–60 napos fizetésre is, ezt eltörölte a háború. De a bankolás és az átutalások megszervezése is okozott problémát a kint működő magyar cégeknek, ahogyan sorra jelentették be a SWIFT-rendszerről a szankciók nyomán levágott bankokat. Épp ezért a magyar cégek számára komoly előnyt jelentett az OTP és a Raiffeisen orosz leánycégeinek jelenléte, előbbitől nagyon sok segítséget kaptak a vállalkozások a napi működés megszervezéséhez – mondta Szekeres István.

A kisebb-nagyobb átmeneti finanszírozási nehézségek egyébként elsősorban azoknál a vállalatoknál jelentkezhetnek, amelyeknek nem volt korábban megoldott a magyar banki finanszírozása, mivel a háború miatt gyakorlatilag az összes hitelbiztosító felmondta az orosz ügyleteket, és most új ügyletre nem is lehet szerződni orosz operációkhoz. Korábban egyébként voltak kedvezményes Exim-féle finanszírozási lehetőségek, de a vállalati tapasztalatok szerint az itthoni bankok is lehetnek jó partnerek az oroszországi átmeneti finanszírozási nehézségek kezelésében. A kint működő cégek egy része, főleg az építőipari projektekben részt vevők többnyire helyi forrásból oldották meg a háború előtt a finanszírozási igényüket. De volt példa a másik végletre is, azaz arra, hogy a magyar cég teljes mértékben hazai banki forrásból oldotta meg a kinti tevékenysége finanszírozását, mivel itt olcsóbban jutott hitelhez. 

Ugyan korábban volt szó róla, azonban eddig konkrét, célzott kormányzati segítség nem érkezett a kinti gyártással is foglalkozó vállalatokhoz – mondta Szekeres István. Az MKIK tudomása szerint készül is valamiféle támogatási javaslat, de a részletekkel még várják a kormányalakítást. 

A logisztika lassú és nehézkes 

További nehézség, hogy a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/05/13/mkik-orosz-tagozat-magyar-cegek-gyartatas-oroszorszag-logisztika-szallitmanyozas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A Gazprom vásárlók mintegy fele nyitott speciális számlát

A Gazprom vásárlók mintegy fele nyitott speciális számlát

Körülbelül 54 vállalatnak van megállapodása a Gazprom Exporttal, vannak közöttük nagy, közepes és kisvállalatok. Adataim …