Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Elavultak és drágák a budapesti lakások, ezért a fővárosi vezetés előrejelzése szerint egyre inkább az agglomerációba költöznek a lakosok. A belvárosban még drámaibb a lakosságcsökkenés, a megfizethetőség jegyében egyre kijjebb költöznek az emberek, sok esetben meg sem állnak a külső kerületekig, és egyre többen lépik át a főváros határait – hangzott el a fővárosi vezetés által szervezett budapesti lakhatási helyzetről képet adó konferencián.
Ennek köszönhetően Budapest negatív spirálban van, ami a népességváltozást illeti. A jelenlegi ütem mellett 2051-re kiegyenlítődik a budapesti és az agglomerációs lakosságszám. A Fővárosi Önkormányzat új kezdeményezése, az Otthon Budapesten adatai szerint
- a főváros 1990-ben 2 018 035 lakossal rendelkezett, ami 2021-re 1 706 851 főre csökkent. Míg 2051-re 1 527 000 főre csökkenhet.
- Ugyanez a vizsgálat az agglomerációban az alábbiak szerint alakult: 1990-ben 569 732, míg 2021-ben 902 896 fő élt a főváros közvetlen vonzáskörzetében, 2051-re 1 444 000 fős lakosságot prognosztizálnak.
Jól látható, hogy a főváros és az agglomeráció lakossága 2051-re összességében közel 3 millió fő lehet. A városiasodás folyamata tovább erősödhet, ezáltal még kritikusabb kérdés a lakhatási szegénység felszámolása és a megfelelő lakhatás biztosítás állami és piaci eszközökkel egyaránt. Jelenleg a budapesti – de általánosságban a teljes hazai – lakosság a megfizethetőségi deficitek mellett a biztonságérzet, a lakhatási biztonság hiányával szembesül. Márpedig a biztonságos lakhatás, a saját otthon mint bázis érzése továbbra is domináns honfitársaink körében, függetlenül az adott egyén vagy család társadalmi, jövedelmi helyzetétől.
Világokat választ el a Duna fővárosi szakasza
A budapesti kerületek között jelentős eltérések mutatkoznak mind a várható élettartam, mind a szociális problémák tekintetében – mintha két külön kontinens feküdne a Duna két oldalán. Talán nem meglepő, hogy a várható élettartam a budai kerületekben a legmagasabb, míg a szociális problémák mérőszámai ezzel ellentétesen alakulnak. Beszédes adat, hogy a budapesti várható élettartam öt évvel alacsonyabb a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest. Szintén nem okoz akkora meglepetést, hogy a VIII. kerületet sújtják leginkább a mindennapi életet negatívan befolyásoló szociális problémák, míg a budai kerületekben a legkevésbé.
Továbbra is álom a megfizethető lakhatás
A lakhatási nehézségeket – amiről korábban az Index is több ízben értekezett – jól szemlélteti, hogy az elmúlt 10 évben a lakásárak a lakosság jövedelménél jóval nagyobb mértékben emelkedtek. A velünk élő lakhatási válságot hűen igazolja többek között az alábbi adat: az ingatlan.com felmérése szerint az átlagos budapesti bérleti díj 270 ezer forint körül mozog, és nincs messze a 300 ezres határ. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal szerinti átlagjövedelem 417 100 forint, ráadásul amennyiben az általános jövedelemszintről jóval valósabb képet festő mediánkereseteket vesszük alapul – ami 340 700 ezer forint –, még drámaibb a helyzet, amin az sem javít sokat, ha a budapesti nettó átlagfizetést vesszük számításba, ami a KSH szerint 467 286 forint volt 2023-ban. Ehhez még hozzájön, hogy a hazai bérszínvonalhoz viszonyítva európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak a budapesti bérleti díjak.
A bérlakáspiacot, a bérleti díjakat a kereslet, valamint a bérváltozás mozgatja. Az albérletek folyamatos drágulása leginkább a magas keresletnek köszönhető. Egyre többen szorulnak ki a hitelből történő lakásvásárlási piacról, egy adásvételhez szükséges saját forrással pedig még kevesebben rendelkeznek, a legtöbbeknek a hitelfelvételhez szükséges önerő összegyűjtése komoly fejtörést okoz, vagy egyenesen lehetetlen.
A lakhatási válság csökkentése érdekében ezért is van szükség megfizethetőségre törekvő politikai szándékra. Ahogy az energiaszegénység visszaszorítása is elengedhetetlen – az ingatlanok megfelelő, hatékony fűtése-hűtése –, ami része a klímapolitika mindennapi életünket meghatározó aspektusainak kezelésének, hiszen az épületek nagy szeletet hasítanak ki a károsanyag-kibocsátási tortából.
Az Otthon Budapesten stratégiai program keretében 2029-ig – uniós forrásból – mintegy 21,8 milliárd forintot fordítanak olyan lakásügyi projektekre, mint többek között az energiaszegénység enyhítése a szilárd tüzelésű háztartások átállításával – ami a klímapolitikai intézkedések egyik legfontosabb eleme –, az önkormányzati lakásállomány felújítása, bővítése, lakásügynökségi modell kialakítása, valamint lakhatási garanciák kidolgozása. A Budapesti Klímaügynökség pedig – többek között – 10 milliárd forintos panel- és társasház-felújítási programot indít. A revitalizációra égető szükség is van, hiszen
a budapesti épületek összkárosanyag-kibocsátásának több mint harmadáért (36 százalék) a lakóingatlanok felelősek.
Az ingatlanok nagy része az utcát fűti
Budapesten található az ország háztartásainak egynegyede, mégis kevés forrás jut a fővárosi ingatlanok korszerűsítésére. A budapesti ingatlanok 56 százaléka energetikai szempontból nem üti meg a 21. századi minimális elvárásokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen rossz állapotban lévő lakások hővesztesége óriási, köznyelvi megfogalmazás szerint az utcát fűtik. Nagy problémát jelent, hogy a fővárosi otthonok nagy része továbbra is szilárd tüzelésű háztartás. Az Index nemrég beszámolt a magyarországi ingatlanok energiahatékonyságát vizsgáló, túl sok örömre okot nem adó felmérés eredményeiről.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!