Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A várakozások szerint a jövő évtől számottevő áremelkedésre lehet számítani az újautó-piac bizonyos szegmenseiben, aminek hátterében az európai uniós károsanyag-kibocsátási normák szigorítása áll.
Az Európai Unió először 2009-ben határozott meg kötelezően betartandó flottaszintű szén-dioxid-kibocsátási határértékeket az unióban értékesítendő új személyautókra nézve. Ezt 2014-ben, majd 2019-ben újabb szabályozások követték, amelyek fokozatosan egyre szigorúbb emissziós feltételekhez kötötték a járművek forgalomba hozatalát.
Azoknak az autógyártóknak, amelyek nem teljesítik az előírásokat, az eladott darabszámokkal és a határértéket meghaladó károsanyag-kibocsátással arányos mértékű bírságot kell fizetniük.
Ezek az egymást követő szabályozások mind jelentős, jellemzően 5–6 éves türelmi időt hagytak az autógyártóknak, hogy fokozatosan elérjék a kitűzött célt. A legutóbbi, 2019-es rendelet nem abszolút határértékeket fogalmazott meg, hanem a 2021-re ténylegesen elért uniós átlagos karbon-kibocsátáshoz viszonyítva írt elő megadott mértékű (a személyautók esetében 2025-re 20, 2030-ra pedig 47százalékos) emissziócsökkentést.
Ez 93,6 g/km flottaszintű, súlyozott átlagos szén-dioxid-kibocsátást jelent: ezt az értéket kellene elérniük az autógyártóknak 2025-re.
Sokan gyártó visszakanyarodott a villanyautóktól
A Smarter Media Automotive által közölt írás rámutat, hogy az elmúlt években három fontos trend formálta az európai autógyártást és -értékesítést:
- a dízelmotorok piaci részesedésének gyors és nagymértékű visszaesése,
- a másik a szabadidőjárművek térnyerése a hagyományos személyautók rovására,
- a harmadik pedig a hálózatról tölthető (BEV és PHEV) járművek viszonylagos elterjedése.
Az első kettő hátrányosan, míg utóbbi kedvezően befolyásolta az európai újautó-állomány flottaszintű átlagos szén-dioxid-kibocsátásának alakulását.
Azok a gyártók, amelyek nem eleve egy költséghatékonyan gyártható, csekély kibocsátású hajtástechnológia köré építették fel portfoliójukat (mint azt tette például a Toyota-csoport, amelynek európai eladásaiból 74 százalékot tesznek ki az öntöltő hibridek), megkettőzött lendülettel vetették bele magukat az akkumulátoros elektromos és plug-in hibrid modellek fejlesztésébe és gyártásába. Az ezek eladását elősegítő állami kedvezmények és támogatások Európa-szerte megtették a hatásukat, Európában ismét csökkenésnek indult a gyártók átlagos szénkibocsátása.
2024-re a kormányzati dotációk javarészt elapadtak, a villanyautó-vásárlási kedv visszaesése azonban nem írható kizárólag ennek a számlájára: a „korai befogadók” már átálltak az elektromos autózásra, őket azonban a jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzetben nem követi a többség. Ezt felismerve
a legtöbb hagyományos autógyártó sietve […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!