Majdnem dráma történt a Fehér Házban, itt vannak a részletek a Trump–Orbán-találkozóról

A Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték teljes szankciómentességet kapott – jelentette be magyar idő szerint péntek este Orbán Viktor Washingtonban, a Donald Trumppal folytatott egyeztetés után. A miniszterelnök tengerentúli útján számos megállapodás született az energiabiztonságtól a nukleáris együttműködésig. És a korábbi, kormányzati háttérbeszélgetésekre épülő cikkünkben már előre jeleztük: Budapest azt kérheti az Egyesült Államoktól, fogadja el, hogy Magyarország rövid távon nem tud leválni az orosz olajról és földgázról, cserébe kész mélyíteni a nukleáris együttműködést a kis moduláris reaktorok, a fűtőanyag- és fűtőelem-tárolás területén.

Az Index a helyszínről tudósított, és lehetőséget kapott arra, hogy kérdéseket tegyen fel mind Donald Trumpnak, mind Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnöktől azt kérdeztük: mit adott a magyar családoknak ez a találkozó? Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta, „nyakig voltunk a vízben”, de a megállapodások révén sikerült megvédeni a családokat a drasztikus áremelkedésektől: „Ha ez a megállapodás nem született volna meg, akkor decemberben a rezsi kétszer akkora lenne – ettől a bajtól sikerült magunkat megmenteni” – jelentette ki a kormányfő.

Több pontban is született megállapodás

Bár a BBC szerint Trump csak egy év mentességet adott Magyarországnak az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól, az most hivatalossá vált, hogy a magyar és az amerikai kormány szándéknyilatkozatot írt alá a nukleáris energia területén való együttműködésről, amely a polgári nukleáris ipar új korszakát nyithatja meg Magyarország számára. A dokumentum rögzíti, hogy a felek tárgyalásokat kezdeményeznek a kis moduláris reaktorok (SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolásának fejlesztéséről, vagyis olyan területekről, amelyek az atomenergia jövőjét és biztonságát egyaránt meghatározzák.

A megállapodás célja, hogy Magyarország regionális központtá váljon a közép-európai SMR-piacon, az amerikai nukleáris technológiák és innovációk felhasználásával. Ez nemcsak energetikai, hanem gazdasági szempontból is áttörést jelenthet: Budapest új transzatlanti iparág elindítását tervezi, amely az Egyesült Államok piacvezető megoldásaira épít. A magyar fél jelezte, hogy tíz kis reaktor építését támogatná, ami a beruházások értékét tekintve akár 20 milliárd dollárra is rúghat.

A megállapodás értelmében – pontosan úgy, ahogy azt elsőként belengettük a korábbi cikkünkben – az elhasznált fűtőelemek tárolását is amerikai megoldások alapján végzik majd, és a kormány szerint elhárultak azok a korábbi, még a Biden-adminisztráció idején bevezetett szankciós akadályok is, amelyek Paks II. előrehaladását gátolták. A kabinet jövő héten már törvényjavaslatokat is benyújt az Országgyűlésnek a nukleáris együttműködés jogi kereteinek megteremtésére.

Megállapodás született az amerikai Westinghouse vállalattal is amerikai nukleáris üzemanyag-szállításáról a Paks I. atomerőmű számára. A megállapodás értéke megközelítőleg 114 millió dollár. A kormány az atomenergetikai együttműködés mellett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-vásárlásáról (LNG) is megállapodtak, amellyel tovább kívánja diverzifikálni az ország energiaellátását. A tervek szerint a szerződések összértéke megközelíti a 600 millió dollárt.

A washingtoni csomag nem állt meg az energiánál. A felek helyreállítják Magyarország teljes körű részvételét az amerikai vízummentességi programban. Közben az amerikai üzleti kapcsolatok is új lendületet kapnak: az American Airlines 2026 májusától újraindítja a közvetlen, szezonális Philadelphia–Budapest járatot. A biztonságpolitikai dimenzió is hangsúlyt kapott: a magyar kormány 700 millió dollár értékben vásárol majd amerikai védelmi eszközöket. Végül polgári és kereskedelmi űrkutatási együttműködésről is megállapodtak, ami jelzi, hogy a partnerség nemcsak stratégiai ágazatokra, hanem technológiai és innovációs területekre is kiterjed.

Veszélybe került a rezsicsökkentés?

Az Index most Hortay Olivért, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetőjét kérdezte a bejelentések hátteréről. A szakértő ugyanis személyesen, Washingtonból követte az eseményeket. Mindenekelőtt érdemes tisztázni: az energiaköltségek között hatalmas különbségek vannak Európában. A finn VaasaETT elemzőcég – az Eurostat adataira épülő – októberi kimutatása szerint az európai fővárosokban az áramárak között ötszörös, a gázáraknál pedig tizenháromszoros eltérés is előfordult a háztartások által fizetett bruttó végfelhasználói árakban.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/11/08/orban-viktor-miniszterelnok-kormany-donald-trump-bejelentes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!