Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kormányváltás nemcsak a tárcák feladatköreit rendezte át, hanem minisztériumok közötti hatalmi viszonyokat is. Politikailag a változások nyertese kétségkívül Vitézy Dávid lett, kommunikációs szinten mára a kabinet legmeghatározóbb miniszterévé vált. Szinte nincs olyan stratégiai jelentőségű kormányzati ügy, amelyben ne kapna szerepet, miközben a legfontosabb fejlesztési területek is az irányítása alá kerültek. Mindezt tovább erősíti, hogy az Európai Uniótól érkező, Magyarország számára kulcsfontosságú források megszerzésében is meghatározó pozícióba került.
De vajon mit árulnak el ezek a pénzek a kormányon belüli valódi erőviszonyokról? A most érkező uniós források elosztása azt is megmutatja, mely minisztériumok kezelhetik a legnagyobb fejlesztési kereteket, és mely tárcavezetők kezébe kerül a legtöbb pénz. Az elosztás ugyanis jóval többről szól, mint költségvetési számokról. Fontos képet ad arról, kik számítanak jelenleg a kormány legerősebb embereinek, mekkora mozgásteret kaptak saját területükön, és mekkora pénzügyi, illetve politikai befolyást bíz rájuk Magyar Péter kormányfő. A miniszterek kezébe adott források nagysága jól mutatja, kik számíthatnak a kormány legerősebb minisztereinek.
A legtöbbet kommunikáló miniszter nem feltétlenül a legerősebb
Bár az elmúlt hetek kommunikációja alapján könnyen az a benyomás alakulhat ki, hogy Vitézy Dávid a kabinet egyik legmeghatározóbb szereplője, az uniós források elosztása ennél árnyaltabb képet látszik. „A legtöbbet kommunikáló tárcavezetőnek jellemezhető” – mondta az Indexnek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója. A közlekedési tárca súlyát részben az adja, hogy hozzá tartoznak az elmúlt évek legérzékenyebb és legtöbb vitát kiváltó beruházásai – az autópálya-koncesszió, valamint a túlárazás gyanúját felvető vasúti és közúti projektek.
Ezek felülvizsgálata miatt a Vitézy-minisztérium a kormány egyik legláthatóbb szereplőjévé vált, miközben éppen ezen a területen lehet a legtöbb, korábban lekötött forrást újra mozgásba hozni. Az uniós pénzek tényleges elosztása ugyanakkor nem feltétlenül támasztja alá azt a képet, hogy Vitézy kezében összpontosulna a legtöbb fejlesztési forrás. A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban az intelligens közlekedést finanszírozó IKOP Plusz a teljes keret mintegy 16,1 százalékát teszi ki, míg például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) közel 24 százalékos részesedéssel ennél is nagyobb forrás felett rendelkezik. Ez azt jelenti,
Kapitány Istvánhoz tartozó gazdaságfejlesztési terület nagyobb uniós keretet kezelhet, mint a közlekedési minisztérium.
Vitézy Dávid kiemelt láthatósága ezért nem a rendelkezésére álló forrásokból fakad. Sokkal inkább abból, hogy az elmúlt évek legvitatottabb beruházásainak rendezése az ő minisztériumára hárult, miközben politikailag is hangsúlyos szerepet vállal ezek kommunikációjában. Molnár László szerint emellett személyes motivációk is szerepet játszhatnak ebben, korábban – az előző kormányban – Vitézy e szakterületen dolgozott állami vezetőként, így a korábbi döntések felülvizsgálata saját politikai küldetésévé is vált.
A vétójog többet ér, mint a milliárdok
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, az uniós források hazahozataláért viselt politikai felelősség és a tényleges döntési jogkör nem feltétlenül ugyanaz. Bár a beruházáspolitika a közlekedési tárcához tartozik, az uniós pénzek költségvetési kezelése továbbra is a Pénzügyminisztériumon keresztül történik. Végső soron pedig a legnagyobb politikai súlya annak a miniszternek van, aki vétójoggal rendelkezik egy-egy döntésnél. „Ha azt nézzük, ki az igazán erős miniszter, akkor az, akinél a vétójog van” – mondta a szakértő. Ez pedig nem más, mint Kármán András pénzügyminiszter.
Jó példa erre Varga Mihály szerepe az Orbán-kormányokban. Bár az uniós fejlesztési források döntő része nem az ő tárcájához tartozott, pénzügyminiszterként vétójoga volt a költségvetési döntéseknél, ami az egyik legbefolyásosabb szereplővé tette a kabinetben. Politikai súlyát így nem a kezelt uniós milliárdok, hanem a döntési jogkörei alapozták meg. Nem véletlen, hogy a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminiszterévé vált, és valamennyi Orbán-kormányban fontos szerepet kapott.
De térjünk vissza az uniós forrásokra, hiszen fontos különbséget tenni a hagyományos kohéziós uniós források és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből érkező pénzek között. A korábban említett, mintegy 16,1 százalékos arány kizárólag a hagyományos fejlesztési forrásokra vonatkozik, vagyis az operatív programok keretében felhasználható uniós pénzekre. Az RRF esetében ennél jóval nehezebb meghatározni, mekkora forrás kerülhet ténylegesen a közlekedési tárcához.
Kormányzati bejelentések szerint a közlekedési fejlesztésekre akár mintegy 2000 milliárd forint is juthat, de ennek pontos összetétele egyelőre nem egyértelmű. Az RRF teljes, közel 10 milliárd eurós keretének ugyanis csak nagyjából 3,6 milliárd eurója vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó mintegy 6,4 milliárd euró kedvezményes uniós hitel. Ez nem pusztán technikai különbség: jelentős eltérés van aközött, hogy egy beruházás vissza nem térítendő uniós támogatásból, vagy – még ha rendkívül kedvező feltételekkel is – hitelből valósul meg.
A helyreállítási alap forrásainak értékelését az is nehezíti, hogy a teljes, közel 10 milliárd eurós keret valójában már nem áll teljes egészében rendelkezésre. Ebből mintegy 1 milliárd eurót Magyarország korábban már lehívott, további 1 milliárd eurót pedig uniós szintű, közös európai célokra kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy a még szabadon felhasználható keret nagyjából 8 milliárd euróra zsugorodott, amelyből egyelőre nem világos, hogy végül mekkora összeg juthat közlekedési fejlesztésekre.
A milliárdok nem jelentik automatikusan a valódi mozgásteret
A 2021–2027-es kohéziós keret csaknem 9700 milliárd forintot tesz ki, amelyben több operatív program is nagyobb vagy hasonló súlyt képvisel. Ahogy említettük, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/31/magyar-peter-vitezy-david-kapitany-istvan-kormany-eroviszonyok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!