Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A vagyonadó hosszú ideje visszatérő témája a magyar közéletnek, ám most először körvonalazódik olyan politikai és szakmai háttér, amely reális esélyt teremthet a bevezetésére. Bár a részletes szabályok egyelőre nem ismertek, az elmúlt hetek nyilatkozatai, politikai programok és kormányzati tájékoztatók alapján már több fontos részlet is kirajzolódik. A Tisza Párt programja, Kármán András pénzügyminiszteri expozéja, valamint a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok egyaránt arra utalnak, hogy a vagyonadó bevezetése már nem elméleti lehetőség, hanem eldöntött politikai irány.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e új típusú vagyonadórendszer Magyarországon, hanem az, hogy pontosan milyen szabályok szerint működik majd. Az egyik legérzékenyebb kérdés ugyanakkor nem az ingatlanok vagy a pénzügyi megtakarítások adóztatása lehet, hanem a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek értékelése. Ez a probléma nem csak Magyarországon jelent kihívást. A kérdés évtizedek óta foglalkoztatja azokat az országokat is, amelyek már alkalmaznak vagyonadót.
Nem véletlen, hogy Magyar Péter kommunikációjában megjelent a svájci modell neve. A nemzetközi példák között ugyanis Svájc számít az egyik legismertebb mintának arra, miként lehet a céges részesedések értékét egy működő adórendszerben meghatározni. Hogy pontosan milyen megoldás körvonalazódik Magyarországon, és kik lehetnek az új szabályozás nyertesei vagy vesztesei, azt a rendelkezésre álló információk alapján már most is érdemes közelebbről megvizsgálni.
A rendelkezésre álló információk alapján
- a vagyonadóról szóló jogszabály elfogadására várhatóan még 2026 őszén sor kerülhet, míg az adó tényleges alkalmazása 2027-ben kezdődhet meg.
- A jelenlegi elképzelések szerint az adó mértéke egységesen évi 1 százalék lenne.
- Mindez arra utal, hogy rendszeresen, éves gyakorisággal fizetendő vagyonadóról van szó.
Csányi Sándor fenntartásokkal fogadta
Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a Tisza Párt programjában is szereplő vagyonadóval kapcsolatban korábban már kifejtette véleményét az Indexnek. Egyrészt értetlenségét fejezte ki, másrészt nem zárkózik el tőle teljesen. „Nem értem, hogy egyes magyar milliárdosok már most támogatásukról biztosítják a vagyonadó bevezetésének tervét anélkül, hogy annak konkrét részleteit – az adó szerkezetét és mértékét – ismernék.”
Az OTP Bank elnöke hangsúlyozta, bár elvi szinten nyitott a magasabb adóteher viselésére, például egy meghatározott jövedelmi szint felett alkalmazott 15–20 százalékos személyi jövedelemadó formájában, igazságtalannak tartaná, ha az elmúlt évtizedekben felépített, már leadózott vagyonát különadóval terhelnék. Álláspontja szerint az ilyen típusú intézkedések figyelmen kívül hagyják azt a munkát és gazdasági hozzájárulást – például munkahelyteremtést –, amely ezen vagyonok mögött áll. Nem zárkózott el tehát teljesen a vagyonadó elől, ám azt csak egy méltányosan kialakított rendszer mellett tartaná elfogadhatónak.
Zsiday Viktor befektetési szakember szintén fenntartásokat fogalmazott meg a vagyonadóval kapcsolatban, ám elsősorban nem annak társadalmi vagy politikai hatásai miatt. Szerinte a tervezett rendszer a magyar tulajdonú vállalkozások számára lényegében többletterhet jelentene, amely gazdasági szempontból a társasági nyereségadó emeléséhez hasonló hatást válthat ki.
„Ugyanakkor ugyanaz a méretű cég, ugyanabban a városban vagy faluban, de ha szerb vagy osztrák tulajdonosa van, ő nem fizeti ezt. Ez a magyar közepes és közepesnél nagyobb cégeket hozza versenyhátrányba, pont a külföldi tulajdonú cégekkel szemben” – foglalta össze gondolatait korábban a 444. Zsiday szerint jobb megoldás lenne a társasági nyereségadó emelése, ami egyformán vonatkozik mindenkire, vagy be lehetne vezetni az osztalékadót, esetleg a befektetéseken elért nyereséget is meg lehetne adóztatni.
Kik és milyen vagyon után fizethetnek?
Az új rendszer kulcskérdése az adókötelezettség alsó határa lehet. Magyar Csaba, az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek azt mondta, a jelenlegi tervek alapján az adófizetési kötelezettség 1 milliárd forintos vagyon felett lépne életbe. A részletszabályok ugyanakkor egyelőre nem ismertek. Továbbra sem világos, hogy az adó kizárólag az 1 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre vonatkozna-e, vagy a küszöbérték átlépése után a teljes vagyon adókötelessé válna. Ez a különbség elsőre technikai kérdésnek tűnhet, valójában azonban alapvetően meghatározhatja az érintettek adóterhelését.
„Az adóalanyok körével összefüggésben továbbra is több bizonytalanság látható. A jelenlegi nyilatkozatok alapján valószínűsíthető, hogy az adó alanyai magánszemélyek lesznek, nem pedig családi egységek, háztartások vagy társaságok. Ugyanakkor nem ismert, hogy a jogalkotó alkalmaz-e olyan összeszámítási szabályokat, amelyek bizonyos családi kapcsolatok fennállása esetén több személy vagyonának együttes figyelembevételét írják elő” – hívta fel a figyelmet Magyar Csaba, aki szerint hasonlóképpen tisztázatlan még a külföldi adóilletőségű személyek magyarországi vagyonának helyzete, valamint az is, hogy a magyar adóilletőségű személyek külföldi vagyonelemei milyen mértékben képezik az adóalap részét.
Az eddigi kommunikáció alapján a tervezett rendszer egyértelműen nettó vagyonadó jellegű megközelítést követ.
Az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint ez arra utal, hogy a jogalkotó nem egyes vagyontárgyak elkülönült adóztatására törekszik, hanem az adózó teljes vagyoni pozícióját kívánja megragadni. Bár még nem tudni pontosan, milyen tartozásokat és kötelezettségeket lehet levonni, a nettó vagyonadó lényege alapján várható, hogy az adó alapját nem a teljes vagyon, hanem a vagyon és a tartozások különbsége adja. Tehát ha valakinek 2 milliárd forintot érő vagyona van, de mellette 500 millió forint hiteltartozása is, akkor a vagyonadó logikája szerint nem a teljes 2 milliárd, hanem az 1,5 milliárd forintos nettó vagyon után kellene adóznia.
Magyar Csaba szerint az eddig ismert tervek alapján egyre világosabban látszik, hogy
a vagyonadó nem szűk körre vonatkozna. Az adó tárgyi hatálya várhatóan jóval szélesebb lenne annál, mint amit a közvélemény elsőre feltételezhet.
A koncepció ugyanis nem csupán az ingatlanokat vagy a nagy értékű luxuscikkeket érintené. A tervek szerint az adóalapba bekerülhetnének a pénzügyi eszközök, az értékpapírok, a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek, valamint más jelentős vagyonelemek is. Vagyis az érintettek teljes vagyoni helyzetét vizsgálhatnák, nem csupán ennek egy-egy elemét. Éppen ezért a rendszer egyik legfontosabb kérdésévé válhat, hogy az egyes vagyontárgyakat milyen módszerrel és milyen értéken veszik figyelembe az adóalap meghatározásakor.
Miközben az ingatlanok, a bankszámlán tartott megtakarítások vagy a tőzsdén jegyzett értékpapírok értékének meghatározása viszonylag egyszerű feladat, a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek esetében már jóval összetettebb a helyzet. Éppen ezért a tervezett vagyonadó egyik legfontosabb és legérzékenyebb kérdésévé a céges részesedések értékelése válhat. De miért lesz kulcskérdés a céges vagyon értékelése?
Miből jönne a vagyonadó-bevételek nagy része?
A vagyonadó-bevételek döntő részét a kormányzati kommunikáció alapján a vállalkozási vagyonból várják. Magyar Péter legutóbbi tájékoztatójában külön hangsúlyt kapott a társasági részesedések értékelésének kérdése. A jelenlegi elképzelések szerint a céges érdekeltségek értékének meghatározásakor a 2025. december 31-i vállalatértékek szolgálhatnak kiindulópontként. Ez különösen fontos a nem tőzsdei társaságok esetében, ahol objektív piaci ár hiányában az értékelés szükségszerűen becslési és módszertani kérdéseket vet fel.
A kérdés jelentőségét jól mutatja, hogy a korábbi, 2009-es vagyonadó-szabályozás egyik alapvető problémája éppen az volt, hogy nem biztosított kellően objektív és ellenőrizhető értékelési módszert az adóalap meghatározásához. Most úgy tűnik, ebből a hibából tanult a kormányzat. Magyar Csaba szerint különösen érdekes, hogy a 2027. évi költségvetésben 300–600 milliárd forint közötti vagyonadó-bevétellel számolnak. Ha ugyanis a rendszer klasszikus éves önadózásra épülne, az első tényleges befizetések jellemzően csak 2028-ban jelennének meg a költségvetésben. Ez arra utalhat, hogy a jogalkotó valamilyen adóelőleg-fizetési mechanizmust is beépíthet a szabályozásba, de ez egyelőre csak spekuláció.
Az eddigi nyilatkozatok alapján a vagyonadó megállapítása várhatóan az önadózás rendszerében történne, vagyis az adózóknak maguknak kellene felmérniük vagyonukat, és kiszámítaniuk az adófizetési kötelezettségüket.
A kormányzat ugyanakkor ennél jóval automatizáltabb megoldás lehetőségét is felvetette. A pénzügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/06/16/vagyonado-karman-andras-magyar-peter-kormany-adopolitika/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!