Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Lendületre volna szükséges a magyar startup ökoszisztémának, amely jelenleg igencsak gyenge lábakon áll. Pedig, ahogy arról az Index tavaly év végén beszámolt a szektor rejtett kincseket rejt a magyar gazdaság számára.
A jelenlegi kockázatitőke-piaci helyzet rendkívül kedvezőtlen:
2013 óta nem volt ilyen rossz állapotban a magyar kockázati tőkepiac, mint amit 2024-ben mutatott
– adta meg az alaphangot az STRT Holding kockázatitőke-befektető vezérigazgatója. Balogh Péter „Petya” szerint ennek rájuk nézve jó és egyúttal rossz vetülete is van. Egyrészt a hazai cégek alacsony értékeléseinek hatására „most jó befektetőnek lenni, jelenleg ugyanis nincs nagy verseny a technológiai cégekért”. „Hatalmas űr tátong a hazai startup ökoszisztémában, erre a területre léptünk be, központi szerepet szerezve ezáltal a piacon, aminek köszönhetően narratíva és piacformáló pozíciót harcoltunk ki magunknak” – fogalmazott a cégvezér.
A hazai startup-finanszírozási környezet fejletlen. Kevés a tudásmegosztás, a sikeres cégek keveset kommunikálnak arról, mi volt az ehhez vezető út. „Magyarországon a mai napig nem tekintünk szakmaként az értékesítésre, a cégvezetésre. A vállalkozások bukásának egyik fő oka az alacsony vállalkozói tudásszint” – mutatott rá Balogh Petya.
Ehhez hozzájárul a gazdasági folyamatok miatti szuperalacsony bizalmi szint, ami ugyanakkor Balogh Petya szerint nem teljesen indokolt. A startup-szektor felíveléséhez vezető egyik első lépésnek a vállalatok közötti kooperációt, tudásmegosztást nevezte meg.
Magyarországon nincs hagyománya a kockázatitőke-befektetéseknek, továbbá az ehhez szükséges tudás, tapasztalat is hiányzik. Sok a naiv ötlet, a tapasztalatlan vállalkozási próbálkozás
– mondta a cégvezér.
Matching financing
Az állam gyakorlatilag kivonult a kockázatitőke-befektetésekből, míg a magántőke minimálisan vesz részt az induló vállalkozások finanszírozásában.
„Nem szerencsés helyzet, amikor az állami szerepvállalás piaci konkurenciaként jelenik meg a magánbefektetőkkel szemben. Ezért üdvözlendő az állam kivonulása a korai fázisú startupcégekbe történő invesztíciók piacáról – legalábbis abban a formában, ahogyan az itthon eddig zajlott” – hívta fel a figyelmet korábbi, Indexnek adott interjújában Langmár Péter, az STRT befektetési igazgatója.
Az állam kivonulásával ugyan megnyílt a tér a magánbefektetők piaci versenye előtt, ám ez nem jelenti az invesztíciók azonnal felfutását, a felzárkózás hosszú éveket vesz igénybe. Ezért kulcsfontosságú, hogy az állam újbóli szerepvállalása milyen minőségben történik – a kiszorító vagy a kooperáló köntöst húzza magára? Merthogy az állam pozitív szereplőként is megjelenhet a startuppiacon, amire számos globális példát látunk Észtországon és Izraelen keresztül az Egyesült Államokig. A magántőkét felkaroló, támogató attitűd üdvözlendő, ellenben a kompetitív, az elnyomó nem célravezető.
A kulcs a matching financing-ben keresendő, vagyis amikor a startupnak nem kell választania a közösségi és a magánforrás között, hanem egyfajta hibrid formában tud tőkét bevonni mindkét, egymást támogató szereplőtől
– hívta fel a figyelmet Langmár Péter, aki ugyanakkor rámutatott, hogy a Magyarország nem túl vonzó nemzetközi imázsa a magyar cégek tőkevonzóképességében is nyomot hagy.
„A Draghi-jelentés is rámutatott, hogy Európa lemaradt a globális innovációs versenyben, Magyarország pedig ebben a lemaradásban is a hátsó szekcióban helyezkedik el – mondta a befektetési igazgató.
Sok kicsi sokra megy, sok nagy meg még többre
Egy kockázatitőke-befektető vállalat számára a diverzifikált portfólióban rejlik a siker kulcsa. Míg ugyanis az egy cégre eső rizikó magas, addig nemzetközi minták azt mutatják, hogy egy kockázatitőke-befektető vállalat kellő számú céget tartalmazó portfólióval eredményes lehet.
Ezt a mintát követi az STRT is, nem véletlen, hogy a magyarországi startup-befektetések felénél találkozhatunk a vállalat nevével. „Erre egyrészt büszkék vagyunk, másrészt a szektor hiányosságait tükrözi vissza” – mondta Balogh Petya, aki felhívta az induló vállalkozások figyelmét, hogy átlagosan 10–15 év telik el egy startup „felnövéséig, és eladhatóságáig”, – ugyanez az Egyesült Államokban 5–7 év. Ahogy arra is rámutatott, egy startup sztori alapja mindig technológiavezérelt, illetve hogy hazai helyett már az induláskor régiós, globális szinten kell gondolkodni. „Lennének jó célpontok, ám a tőke szűkösen áll rendelkezésre. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy aki felveszik a tempót, az világszinten is megállja a helyét” – tette hozzá.
Arra kell törekedni, hogy ne a Rubik-kocka maradjon örökre a magyar innováció Aranycsapata
– fogalmazott Balogh Petya, utalva arra, hogy több nemzetközi szinten is sikeres hazai sztorira van szükség, ehhez azonban tőkére és kockázatvállalásra van szükség.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!