Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Eurostat utánajárt, hogy tavaly mennyiért adták bérbe munkaerejüket a különböző nemzetek, és jelentős eltéréseket mértek: 8 és 51 euró között mozgott az óránkénti munkaerőköltség.
A munkaerőköltségek két fő összetevője a bérek és fizetések, valamint a béren kívüli költségek, például a munkaadói társadalombiztosítási járulékok. A munkáltató szempontjából a teljes munkaerőköltség a lényeges, hiszen neki ezt kell kifizetnie, míg a munkavállaló szempontjából a nettó bér, hiszen ezt kapja kézhez.
Az Eurostat szerint a tavalyi évben legkevesebbet Bulgáriában kellett fizetni egy dolgozó után, óránként 8,2 eurót, ami éves középárfolyamon számolva 2941 forint, utána következik Románia 9,5 euróval (3407 forint), majd
a nem túl fényes bronzérem Magyarországé, nálunk óránként 10,7 eurót, azaz 3838 forintot csengettek ki a cégek egy magyar dolgozó munkájáért.
Ezzel a magyar munkavállaló a régióban is az olcsóbbak közé tartozik, hiszen szemben a magyar 10,7 eurós értékkel:
- a cseh érték 16,4 euró,
- a szlovák 15,6 euró,
- a lengyel 12,5 euró,
- a román 9,5 euró volt,
- az uniós átlag a magyar érték közel háromszorosa, 30,5 euró volt.
A legmagasabb óránkénti munkaerőköltséget Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) regisztrálták.
Az olcsó munkaerővel való versenyzés egy idő után hátráltatja a felzárkózást, ekkor már a minőségi és magas hozzáadott értékű munkaerővel való versenyzés segíthet a bérek felzárkózásában és így a jólét növekedésében
– figyelmeztetett Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Szerinte az adóterhek csökkentése szintén csak egy határig emelheti a nettó béreket, hiszen az állami kiadásokat valamiből finanszírozni kell.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a beruházásokért folytatott küzdelemben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek élvezzenek elsőbbséget. Az idei évre várt 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel megközelíthetőnek tartja az Európai Unió fejlettségének 80 százalékos szintjét, 2030-ra pedig reális esélyt lát a 90 százalékra.
Ugyanakkor egyre-másra erősödnek fel azok a hangok, amelyek szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy összeszerelő üzemmé vált az ország. Korábbi interjúnkban Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője úgy vélekedett, hogy a Magyarországon működő külföldi vállalatok alkalmazottai többszörös hozzáadott értéket állítanak elő az innováció terén. Már csak ezért is megilleti őket a nagyobb tisztelet.
Emelkedőben a munkaerőköltségek
A munkaerőköltségekről a részletesebb Statistics Explained cikkből tudtunk meg többet.
Az euróövezeten kívüli uniós országok esetében a nemzeti valutában kifejezett munkaerőköltségek 2022-ben minden országban emelkedtek, a legnagyobb növekedést a következő országokban mérték:
- Bulgáriában (15,3 százalék),
- Magyarországon (13,9 százalék),
- Romániában (12,2 százalék)
- és Lengyelországban (11,7 százalék).
Az euróövezeten belül az óránkénti munkaerőköltség valamennyi tagállamban emelkedett. A legnagyobb növekedést Litvániában (13,3 százalék), Írországban (9,3 százalék) és Észtországban (9,1 százalék) regisztrálták. A legkevésbé Dániában nőttek a munkaerőköltségek, mindössze 2,3 százalékkal.
A munkáltató részéről fontos tényező a bérköltség. Természetesen az alacsonyabb költség versenyképességi előnyt jelent, hiszen ez a munkáltatónak alacsonyabb kiadást jelent – bár természetesen a munkavállalónál ez alacsonyabb jólétet eredményez.
A bérköltség a tevékenység hozzáadott értéke mellett függ az adott országban érvényes minimálbértől, az adóterhektől, illetve a <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/04/01/berek-eurostat-munkaero-munakerokoltseg-fizetes-munka/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
