Az Egyesült Államok hónapok óta lebegteti a katonai beavatkozást: már a venezuelai elnök elfogása után felmerült az iráni rezsim elmozdítása, de a fenyegetéseknek nem volt hatása, a politikai helyzet nem stabilizálódott. Ilyen esetekben a kőolajpiac sokszor előre beárazza az eszkalációt, Irán lépéseit pedig egyébként is figyeli az egész szakma: a közel-keleti ország – ami egyébként a világ harmadik legnagyobb kőolajkészlete felett rendelkezik – korábban több alkalommal kilátásba helyezte már a Hormuzi-szoros lezárását, és úgy tűnik, most meg is lépte azt.
Szabó Szabolcs, a MOL-csoport értéklánc-menedzsment ügyvezető igazgatója az Index megkeresésére elmondta: „Az üzemanyagpiac árazása felülről határtalan. Mostani állapotában sérülékeny, kicsit kaotikus piacról beszélünk, ami nem ér véget Magyarország határainál és amit nagyon sok tényező befolyásol. Irán megtámadása pedig potenciálisan nagyon komoly hatással bír világszinten is. Lehet olyan forgatókönyv, hogy elszabadulnak az árak, de nem mennénk bele „számháborúba”, mert egyelőre nagyon sok a kérdőjel a rövidtávú hatásokat illetően. Hétfőn fogjuk látni az első piaci reakciókat, csak reménykedhetünk, hogy a piaci szereplők számoltak egy esetleges katonai beavatkozás következményeivel.
A mi térségünkbe nem érkezik szállítmány a Hormuzi-szoroson keresztül, de a piaci hatások idáig is elérhetnek. Mi a MOL-nál most is azt fogjuk csinálni, amit mindig: higgadtan figyeljük az eseményeket, és felkészülünk a lehető legjobb döntések meghozatalára” – tette hozzá lapunknak a szakember.
Jelenleg több a kérdés, mint a válasz: nem tudjuk, hogy a mostani konfliktus tovább tart-e, mint a legutóbbi 12 napos izraeli beavatkozás, és nyilván azt sem látjuk, hogy milyen válaszlépések lesznek. Jelenleg az iráni export döntő része Kínába megy, és a mostani eszkaláció után ez is érdemben csökkenhet. Ezzel Venezuela után újabb nehézolaj importőrt veszítene Kína, amely felgyorsíthatja az orosz és a kínai vezetés közeledését is. Sok még a kérdőjel tehát, de egy dolog biztos, és nekünk most erre kell figyelni: az európai piac és azon belül a mi közép-európai régiónk nagyon dízelhiányos, a Közel-Kelet pedig az USA után a második legfontosabb beszállító. Még a 70-es évekbeli olajválság idején volt egy bonmot, hogy 1 százalék termelés kiesés 10 százalék dízel áremelkedést jelent. Ez most talán már túlzó, de az igaz, hogy a kevesebb termék magával hozza az áremelkedést
– tette hozzá Szabó Szabolcs, aki arra is rámutatott: a dízel és földgáz ára is tud érzékenyen reagálni arra a helyzetre, ha nem biztonságos a Hormuzi-szoroson való átkelés, hiszen a dízel esetében az export 20 százaléka, földgáznál pedig a 10 százaléka halad itt keresztül.

A dízelpiac az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások, illetve a nyugati féltekén most induló finomítói karbantartási szezon miatt az egész világon inkább feszes, de az európai szabályozás ezt tovább tetézi: az Európai Unió január 21. óta nem engedi be az „orosz eredetű” finomított termékeket, amellyel jelentősen megnövelte Európa dízel kitettségét a Közel-Keletnek.
Nyilván nem segít nekünk most, hogy nem működik a Barátság-vezeték és nem tudunk orosz olajat hozni. Ha ez tartósan így marad, az két ponton okoz komoly problémát. Bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tudunk gyártani. Most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Röviden, egyensúlyi kockázattal állunk szemben. A közép-kelet-európai régió ugyanis dízelből többet fogyaszt, mint amit termel, így kulcsfontosságú, hogy az eredetileg orosz olajra optimalizált finomítók minél magasabb termelési szinten működjenek. A mostani kikényszerített átállás miatt ideiglenesen mindenképpen csökkenhet a dízeltermelés. Ez fokozza tehát a kockázatot és az iráni konfliktus megint csak arra világít rá, hogy egyetlen módon tudjuk ezt mérsékelni, ha több lábon állunk. Több útvonal és több szállító mindig jobb az ilyen időkben. Amikor reális a veszély, hogy a termék-, vagy alapanyaghiány árnövekedéshez vezethet, a több beszállító felé elmozdulás az egyik “no regret move”, egy lépés, ami ésszerű és növeli az ellátásbiztonságot. A több forrás és a több útvonal a mi közép -kelet-európai régiónkban értelemszerűen az orosz alapanyag ellátást is jelenti. Formál logikailag belátható, hogy az erről való lemondás biztosan nem növeli az ellátásbiztonságot
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!