2022. augusztus 11., csütörtökMa Zsuzsanna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 394,00 Ft | USD: 381,00 Ft | CHF: 406,00 Ft
2022.08.11. Zsuzsanna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 394,00 Ft | USD: 381,00 Ft | CHF: 406,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Lehet-e a négynapos munkahét a következő nagy lépés a jólét felé?

Hirdetés

Lehet-e a négynapos munkahét a következő nagy lépés a jólét felé?

Sosem dolgoztunk még ennyit, vagy mégis? 

A munkakörülményeink az elmúlt évszázadok során jelentős mértékben és folyamatosan javultak. Nemcsak a munkaórák kerültek szabályozásra, hanem az egészségmegőrzésre, üzembiztonságra, a gyermeki munkaerő tilalmára, illetve érdekvédelem biztosítására (például szakszervezetek alapításának lehetőségére) egyre nagyobb figyelmet fordítottak az országokban. A kezdeti intézkedések nemhogy nemzetközi, sem pedig állami szinten történtek, hanem egyes cégek szabályozásából fejlődtek ki. A The Federation of International Employers gyűjtése alapján Európában már az 1830-as évek elején a 21, illetve 18 év alatti gyermekek munkaidejét szabályozták maximum napi 12, szombaton legfeljebb kilenc órában. Tíz órás munkanap bevezetéséről először 1843-ban lehetett értesülni, annak ellenére, hogy az ehhez kapcsolódó mozgalmat már 1815-ben megalapították.  

A Nagy Feró vezette Beatrice egyik slágerében is megénekelt mottó, a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” történelmi eredete a XIX. század végére, 1886-ra nyúlik vissza.

Az Eight-Hour Day Movement keretében az Amerikai Egyesült Államokban országos sztrájkot hirdettek, mivel akkoriban jellemző volt, hogy a gyári munkások heti szinten 100 órát, éves szinten pedig közel 5200 órát dolgoztak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 1919-ben először szabályozta nemzetközi szinten az iparvállalatok munkaidejét, amelynek keretében napi nyolc, illetve heti 48 órában maximalizálták a munkavégzést. 

Hirdetés

Az elmúlt csaknem másfél évszázad során, jellemzően a fejlett országokban a munkával töltött idő radikális csökkenésen ment keresztül. 

Egyre több szabadnap illette meg a munkavállalókat, miközben egyre jobban szabályozott keretek között folyt a napi munkavégzés. Ennek köszönhetően az éves szinten összesített munkaidő közel 50 százalékára mérséklődött. Németországban például az 1870-es évek közel évi 3300 órás szintjéről a 2010-es évekre évi 1400 óra alá került a munkával töltött idő, amely közel 60 százalékos csökkenést jelent. A németek dolgoznak Európában az egyik legkevesebb óraszámot egy héten, átlagosan 34,2 órát.

Átlagos munkavállaló által egy év alatt ledolgozott órák száma, 1870–2017. Forrás: Ourworldindata

Az OECD 2021-es adatai alapján a legtöbbet egy év alatt Mexikóban kell dolgozni, átlagosan 2128 órát. Második és harmadik helyen Costa Rica és Kolumbia állnak rendre 2073, illetve 1964 összesített órával. Magyarország valamivel az OECD átlaga alatt helyezkedik el 1697 órával. Az OECD-országok közül a legkevesebbet Luxemburgban, Dániában, illetve Németországban kell dolgozniuk a munkavállalóknak, esetükben kevesebbet, mint évi 1400 órát. A két véglet, Mexikó és Németország között közel 37 százalékos a különbség. 

Az ipari forradalom óta egyre gyorsabbá váló technológiai fejlődés és hatékonyságjavulás oda vezetett, hogy […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/08/01/negynapos-munkahet-jolet-hatekony-munkavegzes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megérkezett az első LNG-szállítmány Horvátországból Magyarországra

Megérkezett az első LNG-szállítmány Horvátországból Magyarországra

Miután az ARELGAS Kft. Magyarországon elsőként üzembe állította első LNG-szállító tartályos járműszerelvényét, megnyílt annak a …