2023. február 3., péntekMa Balázs napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
2023.02.03. Balázs Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Lantos Csaba az Indexnek: Orbán Viktor egy napot adott a döntésre, egy hetet kértem

Hirdetés

Lantos Csaba az Indexnek: Orbán Viktor egy napot adott a döntésre, egy hetet kértem

Lapunknak mások mellett arról is beszélt a tárcavezető, hogy

  • milyen a viszonya Orbán Viktorral,
  • mi lett a vagyonával és az üzleti érdekeltségeivel,
  • hogyan viszonyul Szijjártó Péterhez és Nagy Mártonhoz,
  • melyek az energiaszektor előtt álló dilemmák,
  • mi a véleménye a hatósági árról és az átszabott rezsicsökkentésről,
  • mit vár az MVM új vezérigazgatójától,
  • van-e élet az orosz gáz után,
  • mi a kapocs közte és Hernádi Zsolt között,
  • mi vár a megújuló energiás beruházásokra,
  • továbbá milyen, a most futó kormányzati ciklusban elérhető konkrét célja, illetve hosszabb távú terve, víziója van az energiapolitikában.

Ha megengedi, bemelegítésképp hadd teszteljük a memóriáját: emlékszik esetleg arra, hogy hol volt, mit csinált május 11-én?

Melyik évben? 2022-ben? Legfeljebb tippelni tudnék, de fogalmam sincs.

Hirdetés

Aznap Orbán Viktor régi és új miniszter(jelölt)ekkel folytatott megbeszélést a Karmelitában ötödik kormánya megalakításáról. Ekkor Lantos Csaba még nem volt a képben, később mikor és hogyan keresték meg azzal, hogy „helyzet van”?

Rajk-szakkollégista voltam a Közgázon, akkor még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, évről évre mindig volt nyári táborunk. Megalakult aztán a Bibó, meghívtuk őket is, ez hagyománnyá vált, igaz, általában jól megvertek minket fociban. Itt ismertük meg egymást Orbán Viktorral. Fiatal felnőttként jönnek létre azok a bizalmi szálak, amelyek elkísérik az embert egész életében. Ez a mi esetünkben sem volt másképp. Már akkor és ott megfogalmazódott, hogy ennek a korszaknak egyszer vége lesz, és tenni kellene valamit. Nem tudtuk, hogy mikor, de nem terveztünk örökké abban a brezsnyevi tespedtségben élni. A jó kapcsolat azóta is megvolt, a miniszterelnök úr időnként felhívott, és megkérdezte a véleményem egy-egy aktuális kérdésről. Sosem voltam a személyes tanácsadója,

DE IDŐRŐL IDŐRE KERESZTEZTÉK EGYMÁST AZ ÚTJAINK. NOVEMBERBEN IS CSÖRGÖTT A TELEFONOM, GONDOLTAM, HOGY MEGINT VAN EGY KONKRÉT ÜGY, KIDERÜLT, HOGY TÉNYLEG VAN.

Ismertette a helyzetet, én kértem egy hét gondolkodási időt, ő azt mondta, egy nap. Megalkudtunk három napban, és végül igent mondtam.

PAP 1968

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Őszintén: mondhatott volna nemet?

Mondhattam volna. Ez egy valódi választási lehetőség volt, a kihívás súlyával együtt számomra nagyon megtisztelő. Túl vagyok a hatvanon, felneveltem hét gyereket, már unokám is van, úgy hozta az élet, hogy volt egy társadalmi lift, amibe be tudtam szállni, jókor voltam jó helyen. Láttam már eleget a pénzügyi világtól a közéleten át az energiaszektorig, a mostani helyzetet pedig úgy fogtam fel, hogy ha a haza hív, mert baj van, kötelességem szolgálatba helyezni magam.

A Bolyai-díj egyik alapítójaként és a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi tagjaként, korábbi elnökeként nem nehéz kitalálni, hogy én egy patrióta vagyok. Lemondtam több, számomra nagyon fontos üzleti pozícióról, ez egyfajta áldozat az új szerepkörért, még ha nem is feltétlenül érzem annak. Az életmódom is teljesen megváltozott, de úgy voltam vele, hogy most félre kell tennem mindent.

Szuverenitási kérdés lett az energia

A rendszerváltást követő, de az is lehet, végül a történelmünk egyik legnagyobb energiaválsága kezdődött most el. Mi visz rá egy embert, hogy ilyen körülmények között energiaügyi miniszter legyen?

Remélem, intellektuálisan hozzá tudok tenni ennek a helyzetnek a kezeléséhez, az a cél, hogy közösen megtaláljuk a megoldást. A MET igazgatósági elnöki székéből, illetve a pénzügyi világból érkezem. Tapasztalataim azt feltételezik, hogy az európai energiapiacot és az energiaipart egy átlagos értelmiséginél mélyebben ismerem. Értem ebben a szektorban az üzleti motivációkat, a piaci folyamatokat. Nem gondolom, hogy jómagam a legnagyobb szakértő lennék, de feltehetően nem is ezért esett rám a miniszterelnök választása.

Nagyon ritkán ad interjút. Megtenné, hogy vázolja, Európa és Magyarország hogyan jutott a mostani helyzetbe?

Egész egyszerűen Európában felborult a status quo. Hosszú évtizedekig az volt a modell, hogy az orosz nyersanyagokat és energiahordozókat összekötöttük a nyugati technológiákkal. Ez egészen idáig prosperált is, a kontinens biztonságosan és stabilan tudott mindenhez hozzájutni. Mi, magyarok egy földrajzilag adott helyzetben vagyunk, Trianonnal trauma érte a nemzetünket, összébb mentünk, és egy szárazföldi, tengeri kijárattal nem rendelkező ország lettünk.

A geopolitikai helyzetünk alapvetően determinál.

Zajlik az elektrifikáció, a fosszilis korból átmegyünk az elektromosba. Ne feledjük el, nagyon hatékonyan tudunk átalakítani fosszilis energiahordozókat árammá, ugyanakkor, ha a bolygót a jelenlegi hőmérsékleten fenn akarjuk tartani, akkor ezt fokozatosan csökkentenünk kell, ehhez pedig tőkebefektetések kellenek. Most egész Európának végig kell gondolnia, hogyan tovább.

PAP 1947

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Azt gondolná az ember, hogy abban a világban, ahol a földgázt már tengeri úton is lehet szállítani, nem annyira lényeges a geopolitika.

Két nagy meghatározója van a történelemnek: az egyik a geográfia, amelyhez a tehetséges nemzetek alkalmazkodnak. A másik a demográfia, amelynek a jelentőségét nem lehet alábecsülni. Tudnunk kell a helyünket a világban, és ahogy említettem, mivel hazánk nem rendelkezik tengeri kijárattal, még a jelenlegi technológiai fejlettség mellett is importra szorulunk. S mivel mindenképpen más országon keresztül juthat csak be Magyarországra, muszáj alkalmazkodnunk. Egy ilyen krízisben nem egyszerű helyes megoldásokat találni.

Ellátásbiztonság, megfizethetőség, fenntarthatóság

Számtalan kérdés vetődik fel a magyar energiaellátásban, ennek ellenére egy miniszternek struktúrákban kell gondolkodnia. Melyek a főbb területek, amelyekre összegségében fókuszálnia kell?

Energiatrilemmában vagyunk, de ez az összes európai országot érinti. Ennek az egyik lába az ellátásbiztonság, tehát hogy legyen molekula; amikor felrobbannak a vezetékek, az ellátásbiztonság alapvetően kérdőjeleződik meg. A másik láb a megfizethetőség, hiszen 2022-ben az történt, amit addig mindenki elképzelhetetlennek hitt: volt olyan nap a lipcsei tőzsdén, amikor 1000 euróra ment fel az áram ára, a gázé 10-15 euróról 350-re ugrott. Kezdenek ugyan visszarendeződni az árak, de még most is a kiindulópont négy-ötszörösénél tartunk, a vállalatok profitjának nagy részét elviheti az energia-áremelkedés. A harmadik láb pedig a fenntarthatóság, hogy milyen világ marad utánunk a gyermekeinknek.

Tehát az eddigiekhez képest valamit sürgősen tenni kell.

Nemzetünk további dilemmája, hogy eljutott a közepesen fejlett országok világába. Ismert az a közgazdasági elmélet, hogy a közepes fejlettségű országok csapdahelyzetbe kerülhetnek, amiből nem tudnak kitörni, és állandóan üvegplafonba ütköznek. Néhány jó példát azonban ismerünk a sikeres kitörésre. Nekünk is van egy víziónk, ez pedig a munkaalapú társadalom – gyakorlatilag közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz – amelyben mindenkinek lehetősége van értéket és jövedelmet előállítani. Ehhez munkahelyeket kell teremteni, ráadásul olyanokat, amelyek magasabb hozzáadott értékkel bírnak. Hatékonyabb gazdaság kell, adott esetben komparatív előnyt kell kiharcolnunk másokkal szemben. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni: ne csak a bruttó hazai termék, a GDP növekedjen, hanem a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI is, fontos, hogy a rés a két érték között folyamatosan csökkenjen.

PAP 1823

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Ha át akarjuk törni azt a bizonyos üvegplafont, ráadásul árammal, teljesen új ellátásban kell gondolkodni.

Az iparnak biztosítani kell az energiát, amely mostantól elsősorban az áramot – és kisebb részt a hőt jelenti majd. Nem csupán az a feladatunk, hogy az ellátásbiztonságot a korábbi felhasználási szintekhez képest biztosítsuk, hanem dinamikus növekedést kell tudnunk garantálni. Az urbanizáció, amely korunk másik nagy kihívása, magával hozta a villamosítást. Önmagában a civilizációnk útja nem fordul már meg, az elektrifikáció folyamatosan nő. Ehhez jön hozzá az újraiparosodás, amivel ezt a korábban említett üvegplafont át akarjuk törni. Ezek együttesen példátlan kihívást jelentenek, szeretnék erre felhozni egy összehasonlítást:

44 TERAWATTÓRA A HAZAI ELEKTROMOS ÁRAMFOGYASZTÁS, ENNEK NAGYJÁBÓL A 70 SZÁZALÉKÁT MI ÁLLÍTJUK ELŐ, DE JELENTŐS RÉSZBEN IMPORTFÜGGŐK VAGYUNK. 2030-RA A SZÁMÍTÁSUNK SZERINT 68 TERAWATTÓRÁT KELL ELÉRNI,

hogy minden igényt ki lehessen elégíteni – ez önmagában 55 százalékos emelkedés. Ehhez fogható növekedésre gazdaságtörténetileg a kiegyezés korát lehet példaként felhozni, akkor indult be igazán a vasútépítés.

Beruházások kora

Az energiaválság kirobbanása óta újabb és újabb forgatókönyvek kerülnek elő, de nem igazán lehet látni még, hogy egy hétköznapi ember élete hogyan változik meg. Mit tapasztalhatunk majd rövidtávon az átalakulásból?

Magyarországon sokkal beruházás-intenzívebb korszakba kell lépni az energetikában is. Arra készülünk, hogy a következő hét évben az előző hét évhez képest ötszörösére fogjuk növelni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges infrastruktúra-beruházásokat. Összességében három területet kell kiemelni, ahol mindenképpen szükséges beruházásokat végezni, ezek

  • a megújuló energiaforrások,
  • a hálózatfejlesztések,
  • valamint a rugalmasságot fejlesztő infrastruktúrák.

Az egyik legnagyobb dilemmánk az energiaszuverenitás, hiszen hazánk Európában a külföldnek az egyik leginkább kitett ország. Nekünk most még akkor is az energiaszuverenitás felé kell mennünk, ha egy adott időszakban ez nem is a leggazdaságosabb.

Önmagát pénzügyi szakemberként definiálta, adódik a kérdés, hogy amikor negatív fordultot vettek az energiaárak Európában, hol volt a szabályozás. Ezzel egy közgazdasági paradox helyzet állt elő.

A tőkepiacról jöttem, ott megéltünk sok mindent, és azt kell hogy mondjam, hogy a válságok hatására jelentős átalakult a pénz- és tőkepiac. Kialakultak olyan szabályok, amelyek a szélsőséges ármozgásokat kordában tudják tartani. Nézzük meg az energiapiacot, ez technológiai szinten is teljesen átalakult, de jelentősen megnőtt a piaci szereplők száma is. Európában, ha nem is tűntek el teljesen az energiapiacok közötti határok, de jelentős mértékben összekapcsolódtak és a fizikai keresztmetszet szűkületek is oldódtak. Most már LNG-t is tudunk szállítani, és visszagázosítani, az olaj-ár indexálás átalakult egy önálló árral rendelkező földgázpiaccá, és az árammal is elkezdtünk kereskedni. Ráadásul nemcsak a tényleges energiákkal kereskednek ma már, hanem a kapacitásokkal is és a rugalmassággal is. Mindez a piacnyitás, a technológiai fejlődés jóval nagyobb likviditást hozott, ez hozzájárult ahhoz, hogy egy kínálati piac tudott létrejönni, amely leszorította az árakat. Ez tudta garantálni számunkra is az ellátásbiztonság mellett az alacsony árakat. Ám ebben a liberális környezetben bizonyos mértékig vadnyugati körülmények alakultak ki. Európa egyértelműen hibázott, a jólétünkhöz vezetett, hogy megnyitottuk a piacot, ugyanakkor azt a sok vívmányt, amelyet a tőkepiacon megteremtettünk, nem hoztuk át az energiapiacra. Ez egy súlyos politikai hiba volt.

PAP 1836

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Gázszerződés, Paks II.

Megkerülhetetlen kérdés: ha egyszer önálló tárcát kapott a terület, hogyan lehetséges az, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felel a hosszú távú orosz gázszerződésért és a Paks II.-beruházásért, miközben stratégiai szinten Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter keze is bőven elér az energiaügyig?

Paks II-höz úgy adta meg az Európai Unió a jóváhagyást, hogy nem […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/01/25/energia-lantos-csaba-ellatasbiztonsag-gazszerzodes-elektromos-aram-paks-mol-mvm-megujulo-energia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Dimenziót ugrottunk, megérkeztünk a drága élelmiszerek világába

Dimenziót ugrottunk, megérkeztünk a drága élelmiszerek világába

A várakozásoknak megfelelően ugyan csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 …