Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Index több mint két éve konzisztensen foglalkozik a lakhatási válság témakörével, tavaly pedig a kormány is felismerte: cselekedni kell. Legutóbb egy a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által Lakás, lakáspolitika és lakhatás a XXI. században címmel rendezett konferenciára látogattunk el, melyen többek között felszólalt Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter – amiről itt számoltunk be –, de kerekasztal-beszélgetést is rendeztek Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, valamint Lentner Csaba, a konferenciának helyet adó Károli Gáspár Egyetem tanára, közgazdász részvételével.
Már a szereplők hovatartozása (banki, állami, piaci szektor) is jól mutatja, hogy a lakhatás kérdése több területet érintő összetett kérdés. Az azonban nem kérdés, hogy lakhatási nehézségek tombolnak Magyarországon – bár Lentner Csaba szerint nem beszélhetünk lakhatási válságról. Ennek némileg ellentmond – amire az Index több ízben is felhívta a figyelmet –, hogy alacsony fizetési szintek mellett kell egyre magasabb ingatlanárakat, bérleti díjakat, valamint a kamatszintek hatására magas törlesztőrészletet kigazdálkodni, ami a magyar társadalom döntő többsége számára minimum nehézségekbe ütközik.
A lakáspiac állapota a bankszektor szemével
Hegedüs Éva a lakáspiacot a gazdaság egyik legfontosabb konjunktúraindexeként azonosította, amelynek működése tükrözi az ország általános gazdasági állapotát. Részletesen beszélt a magyar lakáspiac sajátosságairól, köztük arról, hogy
a magántulajdonú lakások aránya a 90–95 százalékot is eléri,
ami történelmi okokra vezethető vissza. „A szocializmus körülményei között a saját ingatlan volt gyakorlatilag az egyetlen vagyonképződési lehetőség, amiben megtestesülhetett egy életkereset eredménye” – fogalmazott a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.
Kiemelte a bérlakáspiac gyengeségeit és a piaci alapú bérlakás-beruházások nehézségeit. „A beruházó csak akkor vállal kockázatot, ha biztos abban, hogy a projekt megtérül. Ezen a területen szerintem még mindig tétova a piac, kevés a keresletre és a hozamokra vonatkozó kiszámíthatóság” – mondta.
A lakáshitelezés a bankszektor által kívánatos ágazat, mivel hosszú távú, stabil cash flow-val jár. „A hitelvolumen 2024-ben 1300 milliárd forint volt, a lakástranzakciók 60 százaléka hitelből valósult meg” – idézte a Magyar Nemzeti Bank adatait a bankvezér.
Bár továbbra is magasak a banki kamatok, Hegedüs Éva rámutatott: a hitelek forrásköltsége a jelenlegi kamatkörnyezet (6,5 százalékos jegybanki alapkamat) mellett túl magas, miközben az állam időnként mesterséges kamatsapkákkal avatkozik be, ami torzítja a piacot. „Önkéntes módon kínálunk 5 százalékos kamat mellett hitelt, a bankok forrásköltsége azonban nem 5 százalék” – mondta.
Kínálati oldal erősítése, kiegyensúlyozott szabályozás
Csepeti Ádám helyettes államtitkár szerint a lakáspolitika nemcsak egy gazdasági ágazat, hanem több szakterület metszéspontjában is áll: ifjúságpolitika, családpolitika, területfejlesztés és gazdaságpolitika egyben.
Beszélt a csok és a csok plusz programok tapasztalatairól: míg a régi csok csak 0,6 gyermek vállalását eredményezte családonként, a csok plusz átlagosan 1,5 gyermek vállalására ösztönzött. A program – állítja – célzottabb és hatékonyabb.
Emlékeztetett: a kínálati oldal erősítésére a kormány 300 milliárd forintos lakásfejlesztési tőkeprogramot indított, melynek keretében lakóingatlan-fejlesztéseket, bérlakásokat, kollégiumiférőhely-bővítéseket hajtanak végre meghatározott térségekben a lakhatási nehézségek könnyítése érdekében. Általános ingatlanpiaci szakértői konszenzus, hogy a kollégiumi férőhelyek bővülése „elszívja” a diákokat a drága albérletpiacról, az alacsonyabb kereslet pedig hozzájárulhat a bérleti díjak konszolidációjához.
Együtt kell újragondolni a bérlő-bérbeadó jogviszonyokat is. Egy kiegyensúlyozott szabályozás növelné a piac iránti bizalmat.
Külön említette a 35 év alatti fiatalokat célzó, havi bruttó 150 ezer forint értékű cafeterialehetőséget, valamint a szolgálatilakás-programokat, amelyek többek között például pedagógusok és háziorvosok lakhatását támogatják.
Piaci realitások: kapacitás van, finanszírozás nincs
Koji László szerint az építőipar újlakás-építési és -felújítási
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!