Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Gyuricza Csaba, a Magyar Élet- és Agrártudományi Egyetem rektora az Indexnek beszélt többek között
- a kuratóriumi tagok lemondásáról,
- Csányi Sándorral való kapcsolatáról,
- a MATE fejlesztéseiről,
- az uniós pénzek elmaradásának következményeiről,
- az agrár-felsőoktatás jelenlegi helyzetéről és a rá nehezedő munkaerőpiaci elvárásokról.
Kritikák kereszttüzében a modellváltott intézmény
Két éve tölt be vezető tisztséget a MATE élén, mostanra minden bizonnyal már rendelkezik tapasztalatokkal. Mennyire okoz kihívást az állami jegyek elhagyásával párhuzamosan a piaci szemléletű működésmód kialakítása?
A piaci szemléletű működésre való átállás nagy lehetőséget jelent a MATE számára, mert ami a gazdaságban az 1990-es évek elején a piacgazdaságra való átállást jelentette, az a felsőoktatásban most valósul meg. Egy teljesítményalapú, társadalmi és piaci igényeket figyelembe vevő működési modell kibontakozásának lehetünk tanúi, amely nyilván szembe megy a 30-40 éves rögzült beidegződésekkel. Nehéz olyat mondani, ami az alapítványi működés ellen szól, mivel olyan rugalmas és dinamikus működésmódot tesz lehetővé, amire az államháztartási törvény kereteiben nem volt lehetőség. Az egész életemet a felsőoktatásban töltöttem, és észleltem azokat a nehézségeket, ami az egyetemet gúzsba kötötte. A modellváltásnak köszönhetően akár az oktatás, akár a kutatás területén van lehetőségünk arra, hogy a minőséget helyezzük az előtérbe, ami a hallgatók és a társadalom érdeke egyaránt.
A működési mód uniós kritikák kereszttüzében áll. Az Európai Bizottság döntése értelmében sem az Erasmus+, sem a Horizont Európa programból nem kaphatnak támogatást azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek. A MATE hogyan áll a kialakult helyzethez?
Az Erasmus forrásainak pótlását lehetséges megoldásnak tartom, országosan is kezelhető méretű összegről lenne szó. Azonban nem csak az összeg a probléma, hanem az, hogy ezek olyan nemzetközi hálózatban működő kapcsolatok, amelyekből kikerülhetünk. Ebben az esetben egyedileg kellene a kapcsolatokat újjáépíteni, ami, lássuk be nagy nehézséget okozna. Abszurd lenne, hogy ha uniós tagországként rákényszerülnénk, hogy szinte kizárólag EU-n kívüli kapcsolatokat építsünk. Nyilvánvalóan gondolkodunk ezen is, mert nem áll szándékunkban lemondani azokról a nemzetközi együttműködésekről, amelyeket kemény munkával értünk el.
A tét óriási, de semmi áron sem szabad hagyni, hogy a magyar hallgatókat, a kutatási programokat sújtó embargó révén pedig a tudományos élet képviselőit hátrányosan különböztessék meg.
AZ UNIÓS ORSZÁGOK TÖBBSÉGE SZÉGYENLISTÁRA TETT BENNÜNKET ABBAN AZ ÉRTELEMBEN, HOGY NEM SZÍVESEN MŰKÖDNEK VELÜNK EGYÜTT, VAGY KOCKÁZATI TÉNYEZŐKÉNT TEKINTENEK A KÖZÖS MUNKÁRA.
Szerencsére a MATE-nak jó kapcsolatai vannak, de nagyon nagy energiát kell fektetnünk abba, hogy ezeket az együttműködéseket fenn tudjuk tartani. Az anyagi mellett az erkölcsi kár is jelentős lehet, mivel sok évtized alatt kialakult együttműködések dőlhetnek össze azzal, ha ezek a programok nem tudnak folytatódni. A legrosszabb forgatókönyv, ha a nemzetközi vérkeringésből is kiírnának minket.
Arra alapozunk, hogy megszületik a megállapodás, és ahogy a kormányzat ígéri, nyárra sikerül rendezni az Erasmusszal kapcsolatos nézeteltéréseket, ami tulajdonképpen nem is az Erasmusról szól, de a fiatalok isszák meg végső soron a levét. Véleményem szerint az egyetemeken verik le a port, úgy, hogy nem is tudtunk ellene védekezni, mivel minket utólag értesítettek.
Az Európai Unió több feltételhez kötötte Magyarország hozzáférését a helyreállítási alap forrásaihoz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még egy februári Kormányinfón közölte, hogy az egyetemi vagyonkezelő közalapítványokban nem maradnak politikusok. Lázár János és Nagy István miniszterek mennyire szóltak bele a MATE működésébe?
Amennyire a kuratóriumi tagságból fakadó fenntartói feladatok szükségessé tették. De nem kerülöm meg a kérdés lényegét: soha semmilyen nyomásgyakorlás nem volt a miniszterek részéről. Ahogy az Európai Bizottsággal való egyeztetésen is jeleztem, a két politikus az egyetemi autonómiát nem sértette, nem szóltak bele sem a szenátus, sem a rektori vezetés operatív működésébe, viszont a stratégia és az egyetem hosszú távú működésének kialakításában komoly háttértámogatást jelentettek, amiért köszönettel tartozunk. A kuratórium átalakítása nem az egyetem feladata, mi ezt csak tudomásul tudjuk venni. A munkamegosztást jónak ítélem meg a kuratóriummal, mind Csányi elnök úr, mind a kuratórium többi tagja komoly munkát fektet az egyetembe.
A közelmúltban jelent meg a hír, miszerint már meg is van, hogy a két kormánytag helyére ki kerül a MATE-t működtető alapítvány kuratóriumába. Mi szólt Éder Tamás és Potori Norbert mellett, illetve hogyan járulnak majd hozzá az egyetem működéséhez?
Mindketten évtizedek óta meghatározó szakemberek a hazai és a nemzetközi agrárium világában, ráadásul a MATE „öregdiákjai” is, hiszen diplomájukat is mindketten az egyetem jogelőd intézményében szerezték meg, elkötelezettségükhöz nem férhet kétség. Éder Tamásnak jelentős tapasztalatai vannak az élelmiszeriparban, a vidékfejlesztésben és az agrár-államigazgatásban egyaránt, míg Potori Norbert az agrárközgazdasági, agrárpolitikai és kutatói területeken szerzett komoly szaktudást pályája során. Az említett területeken történő hatékony fejlesztések elkerülhetetlenek a hazai agrárium következő évtizedeinek sikereihez, vagyis teljes összhangban vannak egyetemünk célkitűzéseivel.
Milyen a közös munka a kuratórium elnökével, Csányi Sándorral?
Minden fontos ügyben, minden kényes ügyben, stratégiai kérdésekben – ha szükséges – napi szinten egyeztetünk.
NEM AKAROK PREFERENCIÁT FELÁLLÍTANI, DE AZT LÁTOM, HOGY A BANKÜGYEK ÉS A FOCI MELLETT TALÁN A LEGTÖBBET A FELSŐOKTATÁS KÉRDÉSEIVEL FOGLALKOZIK MANAPSÁG.
Csányi elnök úr szívén viseli az egyetem ügyét, már csak azért is, mert gazdasági szakemberként, az agrárágazat legjelentősebb szereplőjeként látja azt, hogy milyen fontos az utánpótlás kérdése, valamint azt is, hogy ezen a területen milyen kitörési lehetőségek vannak.
Teljesítményalapú működés – ha törik, ha szakad
Az Erasmus-ügyön és az uniós pénzek hiányán túl milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeni?
A rektori mandátumom kezdetekor más gazdasági környezettel számoltunk, azonban az orosz–ukrán háború minket is közvetlenül érintett, hiszen az energiaárak drasztikus emelkedése nálunk is átírt dolgokat. A legnagyobb kihívást kétségtelenül az jelenti most, hogyan tudunk ennek megfelelni. Az öt campust magában foglaló egyetemünk rezsiköltségei a korábbi, közel 3 milliárd forinthoz képest 6 milliárd forint fölé emelkedtek éves szinten – annak ellenére is, hogy eddig soha nem látott energetikai racionalizációt hajtottunk végre. Ez olyan mértékű összeg, amely tartalékként szerintem semmilyen költségvetésben nem tud szerepelni, a MATE-nak is jelentős terhet jelent. Komoly beavatkozások váltak indokolttá az intézmény stabilitásának fenntartásához úgy, hogy az ne menjen a minőségi képzések, kutatások rovására, valamint annak érdekében, hogy a korábban megfogalmazott intézményfejlesztési céljainkat továbbra is tartani tudjuk.
A spórolás része a – sajtóban korábban megjelent – létszámleépítés is?
Sok helyen jelent meg az, hogy azért kezdtünk […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/04/25/gyuricza-csaba-mate-rektor-agrarium-egyetem-elelmiszeripar/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
