Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Indexnek adott interjújában a Széchenyi Kártya Programot irányító KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója arról is beszél, hogy
- a hazai vállalkozások jól alkalmazkodnak a válsághullámokhoz, igyekeznek őket jól kezelni,
- az árstopok várt kivezetése már nem okoz újabb inflációs sokkot,
- a gazdaságban ár/bér spirál mellett ár/profit spirál is kialakulhat(ott), ám ennek ellenére nem szabad általános módon boszorkányüldözést hirdetni a bizonytalan környezetben árat emelő cégek ellen,
- a gazdasági szereplők mindegyike érzi saját felelősségét, ezt mutatja a visszafogott emelésről döntő idei béralku is,
- kigazdálkodhatatlan kamatok mellett nem indulhat meg a gazdasági növekedés Magyarországon, ezért lépett a kormány és a piaci szereplők és indultak el a támogatott hitelprogramok
- az energiaárak csökkenése időt ad a vállalkozásoknak arra, hogy ne esztelen, túlárazott, rohamtempóban lezavart energetikai beruházásokban, hanem ésszerű, tudatos tervezés mellett végrehajtott innovatív és fenntertható fejlesztéseket valósítsanak meg,
- a Széchenyi Kártya Program keretében csak tavaly 3000 milliárd forintnyi hiteligényt nyújtottak be, amiből 1800 milliárd forintnyi hitelt már meg is kapott 55 000 vállalkozás.
Válságról válságra halad a világ és a magyar gazdaság is a 2020-as években. A vállalkozások nagy túlélők, de mit tudnak tenni ilyen helyzetben?
Nincs két egyforma válság. A Covid-válság a maga azonnali leállásával az állandóan váltakozó mélyre bezuhanó és fel-felpattanó gazdasági sokkjaival nagyon másként ütött, mint a mostani, a háború és a magas infláció okozta válság. A Covid az élet féltéséről szólt elsősorban, a jelen pedig az elhúzódó, csontig hatoló mélységi, gazdasági körülményekről, a gazdálkodást és a tervezést megnehezítő, a működés gerincét adó energiaproblémáról, ahol bizonyítaniuk kell életrevalóságukat a vállalkozásoknak. Sőt, a helyzet annyiban még összetettebb, hogy komplex rendszerváltozással kell szembe nézniük a cégvezetőknek: energiahatékonyság és -átállás, fenntartható üzleti modellek igénye, új (zöld) finanszírozási elvárások (ESG), azaz egészen új síkon nyugvó versenyképességi helyzetek és mindezt egy újraformálódó geopolitikai és világgazdasági rendszerben.
A jó hír viszont az, hogy a hazai vállalkozások reálisan látják saját helyzetüket, folyamatosan alkalmazkodnak a válságok okozta hullámokhoz, igyekeznek azokat jól kezelni vagy akár csak „kiülni”.
A mi feladatunk is ehhez illeszkedik: a vállalkozói problémák, igények feltárása, ahhoz társuló helyes helyzetfelismerés és a problémákat kezelni tudó támogatott hitelek létrehozása és azok biztosítása.
Az árstopok kivezetése nem okoz érdemi inflációt
A kérdés csak az, hogy meddig lehet-kell ebben a helyzetben létezni?
Mindaddig, amíg értjük a vállalkozások jelzéseit és azokra tudunk helyes válaszokat adni, addig minden esély megvan a reális segítségnyújtásra és ezáltal a létezés fenntartására. Vannak jelentős és durva nehezítő tényezők is, köztük olyan is, amivel mostanában nem igazán kellett még szembesülnünk: az infláció. Decemberben egy írásomban januárra 25,7 százalékos inflációs tetőzést vetítettem előre, ami valóban be is következett, és remélem azt is, hogy ez már valóban a vége lesz és rövid platózás után le fog tudni fordulni az inflációs trend, akár már március után. Az infláció persze ebben az évben biztosan velünk marad, hiszen ahogy az nem egy nap alatt alakult ki, úgy nem is lehet egyik a napról a másikra megszüntetni, ráadásul kemény feladat is lesz, de úgy látom, helyes lépések követik egymást.
Többen tartanak attól, hogy a korábban bevezetett árstopok a piac által egyre inkább várt kivezetése további áremelkedést okoz, én ezt kevésbé érzem reálisnak.
Az árstop tartós élelmiszereiből – olaj, liszt, cukor – való korábbi lakossági „bespájzolás” miatt azoknál kevésbé várható tömeges vásárlás, a napi friss áruk esetében pedig a fogyasztás csökkenése már most afelé tolja a piacot, hogy akár árcsökkenés is kialakulhat.
Ár/bér vagy ár/profit spirálban élünk?
Ennek ellenére az infláció komoly kihívás elé állítja a cégeket. A kikényszerített béremelés például áremelést szül. Hogyan kerülhető el a pénzromlást hosszan stabilizáló ár/bér spirál kialakulása?
Az ár/bér spirál nem nagyon kerülhető el, de időben egyrészt kitolható, másrészt annak meredeksége tompítható. Jelenleg nagyobb veszélynek látom inkább azt, hogy nem csak ár/bér-, hanem ár/profit spirál is kialakul(ha)t, ami legalább akkora probléma, mint a bér. Ha a reális költségek növekedésén felül emelkednek az árak, az torzítja a piaci folyamatokat, és akár egy önbeteljesítő áremelkedési folyamatnak is tanúi lehetünk. Persze ennek lehet hozadéka az is, hogy az így előállt többlet terhére akár egy lehetséges árkorrekció fedezete biztosított legyen, de azért nem örülnék egy ilyen módszernek.
Ezek szerint jogos a mind több helyről hangzó bírálat az „árdrágítókkal” szemben?
A kartell jellegű, összehangolt piactorzítással szemben természetesen fel kell lépni. Ezt senki nem vitatja, viszont
óva intek attól mindenkit, hogy boszorkányüldözés induljon el azokkal a vállalkozókkal szemben, akik a korábbi hónapokban az abszolút kiszámíthatatlan környezetben emelték az áraikat.
Senki nem láthatta előre az energiaárak mozgását, az alapanyagok drágulásának mértékét, és a meredek inflációs görbét és azt is lássuk be, hogy a piac sokáig tolerálta is az emeléseket. Az, hogy ez a mérték túlzó vagy reális, ez talán kiderül egyszer, de nem gondolom ezt általános tendenciának és ezért hadd árnyaljam a helyzetet egy másik szempont figyelembevételével, ami arról szól, hogy ha egy válsághelyzetben a vállalkozások tartalékokkal rendelkeznek, akkor az a munkahelyek megtartásában is segíthet. Ha ugyanis többletfedezet keletkezik és az munkahelymegtartásra fordítódik, akkor így nem kell, hogy sor kerüljön a válságban egyébként szokásos elbocsátási hullámra, ez esetben pedig egy fedezeti többlet akár hasznos célt is szolgálhat. Mondjuk személyesen nem ezt tartom a helyes iránynak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/02/22/krisan-kavosz-szechenyi-inflacio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
