Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember közepén arról beszélt, hogy a világrendszerváltás, illetve Ázsia felemelkedése egy létező és aktuális dolog, amit figyelembe kell venniük a politikusoknak. Rámutatott, hogy lehet versenyezni, vagy választhatjuk a verseny nélküli blokkosodást, vámokat, szankciókat. Kérdés, hogy melyik szolgálja az érdekünket.
„Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne. Ha kettévágás történik, akkor mi perifériára szorulunk”
– fogalmazott, majd hozzátette: Magyarországnak versenyeznie kell. Az a jó, ha egységes a világgazdaság, és elkezdünk versenyezni a többiekkel. Nekünk semlegesség kell, nem szabad, hogy bezárjanak minket keletre vagy nyugatra. A gazdasági semlegesség szolgálja ma leginkább az emberek érdekeit.
Közelebb kerültünk a megjósolt tragédiához
„A szabadkereskedelem korszaka lezárult, az ukrajnai háború és a geopolitikai érdekellentétek miatt felgyorsult a globális kereskedelem blokkosodása” – erre már Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője mutatott rá az Indexnek.
Minél inkább egymásnak feszülnek a tömbök, annál inkább átalakul a világgazdaság ma ismert szerkezete, amelyben egyre inkább felértékelődnek az olyan semleges összekötő pontok, mint amilyen Magyarország is
– vélekedett Révész. Erre a globális Dél régiójából hozott példát, India pragmatizmusát mutatta be: Moszkva az energiaszankciók hatására virágzó kereskedelmi kapcsolatot épített ki Újdelhivel, amely az orosz energiahordozók exportjának a 2017-es 2 százalékáról 2023-ra 25 százalékos vásárlójává vált – hogy aztán az ebből finomított termékeket éppen az Egyesült Államok és az Európai Unió piacain terítse szét.
A másik példa Peking, amely a figyelmeztető jelek közepette egyre nagyobb figyelmet szentel a globális Dél államainak – Latin-Amerika és Afrika egésze, valamint Ázsia jó része tartozik ezen országok közé –, így a következő tíz évben akár 1250 milliárd dollárral is nőhet ebben a viszonylatban a kereskedelem.
Ennek köszönhetően a keleti országok és a globális Dél 2023-ban Kína áruforgalmának már több mint a felét adták, megszüntetve a nyugati országok addigi dominanciáját
– mutatott rá a szakértő. Arra is kitért, hogy Donald Trump új elnöki ciklusa sokat változtathat a pillanatnyi összképen. „Jelenleg még csak éppen belekezdett egy olyan kereskedelempolitikába, amelyhez a globális piacok érezhetően még nem tudnak alkalmazkodni annak kiszámíthatatlansága és gyorsasága miatt.” Ha Amerika ragaszkodik a jelenlegi vámelméleteihez, akkor az exporttarifák nagy valószínűséggel átveszik a szankciók helyét a kényszerítő geopolitikai játszmákban, véli Révész.
Így borult fel a világkereskedelem
A világkereskedelem felborulása az ukrajnai háború kitörése után kezdődött el igazán, mutatott rá lapunknak a szakértő. A Makronóm Intézet elemzője szerint a kereskedelmi forgalom a szankciók miatt Moszkva és a Nyugat között drasztikusan csökkenni kezdett.
Az Európai Unió Oroszországba irányuló exportja 58, míg az Oroszországból származó importja 86 százalékkal esett vissza 2022 első és 2024 harmadik negyedéve között
– részletezte. A szakértő a földgáz-kereskedelmi adatokat hozta példaként: míg a háború előtt az európai import fele érkezett Oroszországból, mára ez az arány a 20 százalékot sem éri el.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!