Egyre többször hirdeti azt a kormány: azért megy gyengébben a magyar boltoknak, mert külföldi webáruházakban költik az emberek a rengeteg pénzüket, és egyébként is külföldön vásárolnak sokan. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében megnézte, mi igaz ezekből az állításokból.
Ami az online vásárlásokat illeti, a magyarországi bankkártyák forgalmi adatai szerint közel háromszor annyi pénzt költöttek el a magyarok 2023-ban külföldön regisztrált szereplőknél (jellemzően webáruházaknál), mint 2019-ben, 700 milliárdról 1900 milliárd forintra nőtt a forgalom. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy minden pénzt elvittek volna a külföldi webáruházak, sőt, épp ellenkezőleg.
A belföldi online bankkártyás vásárlások száma még ennél is jobban nőtt – így jött ki az, hogy amíg 2019-ben a netes vásárlásokban elköltött pénzt 40,5 százaléka került külföldre, 2023-ban már csak 36,4 százalék. (Ehhez azért azt érdemes hozzátenni, hogy az már 2024 gyakori panasza, hogy az olcsó kínai webshopok letarolják a piacot, úgyhogy ezeken a számokon még nem látszik, hogy mi igaz a kritikákból.)
És mi igaz abból, hogy külföldre utazva költenék a magyarok a pénzüket? Az MNB itt egy nagyon izgalmas fejleményt talált: a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban majdnem kétszer annyit vásároltak magyar bankkártyával, mint egy évvel korábban.
Amíg 2022-ben 24,1 milliárd forint volt ez az összeg, 2023-ban már 45,5 milliárd (ami persze az összes bankkártyás vásárlásnak még mindig nincs 1 százaléka sem, de azért látványos a különbség). És ez nem csak annak tudható be, hogy oda mentek nyaralni az emberek tömegesen.
Ezt úgy tesztelték, hogy megnézték, az összes többi országban hogyan nőttek a magyarok költései, és az jött ki, hogy csupán harmadával, 46,4 milliárdról 61,1 milliárd forintra. Vagyis ugyan nem elkülöníthető a statisztikában a bevásárlóturizmus és a nyaralás, az azért valószínű, hogy a határ környékéről sokan jártak át a szomszédba egy-egy nagy bevásárlásra.