Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Minden iparágban drasztikus kibocsátás-csökkenést kell véghez vinni ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímaegyezményben rögzített karbonsemlegességet. A kibocsátás legnagyobb szeletéért az energiaszektor felelős, aminek nagyjából harmadát a közúti közlekedés teszi ki. Ahogy számos iparágban, úgy a közlekedésben is megindult a zöldátállás – elég csak az elektromos autókra gondolni – de biztos, hogy jó úton járunk?
Mi az a reális zöldtudat?
Reális zöldtudatra van szükség. Ez alatt azt értem, amikor teljes életciklusokat vizsgálunk, legyen az a közlekedés, a mezőgazdaság, vagy bármelyik iparág. Sok esetben azonban sajnos kiragadnak egy-egy fejezetet a teljes életciklusból, és ha az a rész nettó zéró kibocsátással jár, akkor megkapja a fenntartható jelzőt
– mondta az Indexnek Knezsik István. Az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke az elektromos autókon keresztül szemléltette, mire gondol. Az e-járművek használatuk során valóban nem bocsátanak ki károsanyagot, ám az akkumulátor gyártása, illetve az ahhoz szükséges áram előállítása már közel sem jár nulla kibocsátással.
„Amennyiben megvizsgáljuk bármelyik hajtáslánc – belső égésű motor, plug-in hibrid, elektromos – károsanyag-kibocsátását, akkor azt látjuk, hogy a felhasznált anyagok az autó tervezésétől a körforgásos (hulladék)gazdaságba való visszatéréséig történő kibocsátása 5 százalékon belül van.
Kevesen tudják, de a tisztán elektromos autók előtérbe helyezése eredetileg arról szólt, hogy a jármű akkumulátorát nemcsak tölteni tudjuk, de optimális felhasználás mellett – inverter segítségével – az autókban lévő akkumulátorok egy olyan hálózatkiegyenlítő berendezésegységet alkotnak, amely elektromos áramot tárol, amit aztán, hiány esetén, fel lehet használni anélkül, hogy – például – csúcserőművet létesítenénk. Ehhez elegendő lenne, ha a személygépkocsi-állomány 5-10 százaléka lenne elektromos – vázolta az autós szakember.
Mégsem nulla a nulla?
Az Európai Bizottság közel két éve terjesztette az Európai Parlament elé – amely aztán idén februárban megszavazta – azt a jogszabálytervezetet, amely 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autók gyártását és eladását engedélyezné, amivel gyakorlatilag megtiltaná a belső égésű motorok előállítását. Mindez azonban nem jelenti a belső égésűek végét. Az EP környezetvédelemért felelős miniszterei ugyanis – főként a német autóipar lobbierejének köszönhetően – zöld utat adtak az alternatív technológiák, például a szintetikus üzemanyagok vagy a plug-in hibridek használatának.
Kevés szó esik arról, hogy a tisztán elektromos autók nem nulla kibocsátását az Európai Unió sem tagadja. Az Európai Parlament honlapján a „Tények és adatok az autók szén-dioxid-kibocsátásról” szóló esszében azt írják:
Az elektromos autók előállítása és szállítása kevésbé környezetkímélő, mint a belső égésű motorral rendelkező autóké, az elektromos gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának mértéke pedig annak megfelelően változik, hogyan állítják elő az elektromosságot. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyi károsanyagot bocsátanak ki az autók a gyártásuktól a bontásukig, akkor az elektromos autók bizonyítottan környezetkímélőbbek, mint a benzinnel működők…
Kérdéseket vet fel tehát, hogy bár az unió elismeri, hogy az elektromos autók előállítása környezetszennyező, ám mégis az elektromobilitás mellett teszi le a voksát a többi hajtáslánc kárára. Márpedig abból akad bőven. Knezsik István már korábban is rávilágított az Indexnek arra, hogy „ez azért igényelhet némi átgondolást, mert 12-féle hajtáslánc áll jelenleg rendelkezésre, ebből kizárólag egyre koncentrálni – ráadásul a többi kárára – könnyen zsákutca lehet”.
Torz képet tárnak a fiatalok elé
Knezsik István szerint mindezekből jól kirajzolódik, hogy a reális zöldtudathoz a rendszerszintű gondolkodás a kulcs.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
