Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A gyógyszertári szolgáltatások modernizálását és a patikai termékek elérhetőségének bővítését jelentheti a hazai gyógyszer-automaták elterjedése, amely egyben teljesen át is alakíthatja a hazai gyógyszer- és drogériapiacot. Ezek az automaták új szintre emelhetik a gyógyszerek, valamint a gyógyhatású készítmények hozzáférhetőségét és kiszolgálását, lehetővé téve a betegek számára, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, még a hagyományos nyitvatartási időn kívül is” – áll a Pegasus Informatikai Kft. közleményében, amely a MedyBox gyógyszer-automaták kizárólagos forgalmazója. Jelenleg két ilyen automata működik az országban kísérleti jelleggel, ám hamarosan jóval több lehet belőlük.
A gyógyszer-automaták tehát már köztünk állnak. Ebben a cikkben többek között annak jártunk utána, hogy
- Az automaták megjelenésének milyen betegjogi aspektusai lehetnek?
- Milyen betegbiztonsági kockázatai lehetnek egy automatából történő gyógyszervásárlásnak?
- Ki viseli a felelősséget egy esetleges egészségkárosodásért?
- Valóban az automaták oldhatják meg a legkisebb települések gyógyszerellátási nehézségeit?
- Milyen veszélyeket hordozhat magában a sok esetben jelenleg is rentábilis működésért küzdő vidéki fiókgyógyszertárakra, de akár a nagyobb forgalmú közforgalmú anyapatikákra nézve a gyógyszer-automaták engedélyezése?
- Az automaták mindenki által korlátlanul elérhető tömegtermékké „silányítanák” a gyógyszereket?
- Milyen üzleti érdekek húzódnak meg a gyógyszer-automaták mögött?
Nem ez az első kísérlet
A gyógyszer-automatákat forgalmazó vállalatok érvelése kivétel nélkül a térben vagy időben ellátatlan területekre fókuszál, amikor az automaták szükségességéről értekeznek – mutat rá Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a történet megértéséhez némiképp visszább tekerte az idő kerekét.
„A gyógyszer-automaták kérdésével először a 2006-os gyógyszer-liberalizációs törekvések idején találkoztam. A gyógyszerészek körében némi naivitás volt tetten érhető, amikor többen azt hitték, hogy automatákkal a liberalizációt le tudjuk állítani. 2007–2008 körül rendeleti szintű szabályozás született a gyógyszer-automaták felállításáról, aminek kapcsán a kamara képviseletében elég komoly vitát folytattam az akkori politikai vezetéssel. Jeleztem, hogy az automaták megjelenése szétfeszíti az alkotmányosság kereteit, ezért a jogszabályalkotást követő gyakorlati intézkedések esetén Alkotmánybíróságnál támadjuk meg a rendeletet. Ilyen alkotmányossági kérdés volt például, hogy a 14 éven aluliak gyógyszervásárlásának kizárását az automaták esetében nem láttunk megoldottnak, de egyéb gyógyszerbiztonsági kérdéseket is felvetett a szabályozás” – fejtette ki a kamaraelnök.
A már akkor is képviselt álláspont szerint az automatákon keresztül történő gyógyszerárusítás olyan új értékesítési forma, aminél nem elengedő a rendeleti szabályozás, mert legalább a felhatalmazó rendelkezéseket törvényi szinten kell meghozni.
„A kamara szakmai érvelése 18 évvel ezelőtt végül célba ért, hiszen gyógyszer-automatákat végül nem telepítettek, majd ennek a lehetősége is kikerült az erre vonatkozó jogszabályból” – tette hozzá Hankó Zoltán. Más kérdés, hogy a liberalizáció nem múlt el nyomtalanul, mert ma is lehet kapni boltokban vagy épp benzinkutakon bizonyos nem vényköteles gyógyszereket. Ám az ezek által generált forgalom minimális, az összes nem vényköteles forgalom fél százalékát sem teszi ki.
Több közbülső kezdeményezés után kronológiailag 2019 következik, amikor egy Országgyűlés elé szánt törvényjavaslat-csomagban kapott helyet ismét az automaták kérdése. Ez volt az a csomag, amely szerint gyógyszer-nagykereskedők speditőr cégeinek is meg akarták adni a lehetőséget a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra, ezáltal biztosítva a kisebb települések ellátását. Ennek a csomagnak a részét képezte volna a gyógyszer-automaták telepítése. Az ügyben vita bontakozott ki, a javaslat végül nem került a parlament elé.
A legutóbbi automatákkal kapcsolatos bejelentés pedig szinte friss és ropogós. Az MGYK idén áprilisban tartott vándorgyűlésén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a gyógyszer-automaták szolgálatba állításával javítanák a hozzáférést, leginkább az éjszakai gyermekellátás területén. Ugyanakkor a felvetés szerint – a korábbi kezdeményezésekkel szemben – ezeket az automatákat már nem külső vállalkozások, hanem gyógyszertárak által kívánja a politika működtetni. Ezzel kapcsolatban Hankó Zoltán akkor interjút adott az Indexnek, amelyben szintén aggályait fejtette ki az automatákkal kapcsolatban.
Kormányközeli szereplők a láthatáron, az árnyékban betegbiztonsági kérdések
Az Indexnek nyilatkozó iparági szereplők egyöntetű véleménye, hogy – csakúgy, mint a kórházi patikák kiszervezése mögött – ezúttal is jól beazonosítható kormányközeli szereplők érdekei sejlenek fel a gyógyszer-automaták mögött.
Hankó Zoltán hangsúlyozta, bár a gyógyszerészkamara konzervatív alapokon nyugvó, azaz értékőrző érdekvédelmi köztestület, visszautasítja azokat a vélekedéseket, melyek szerint a gyógyszerésztársadalom minden technológiai újításnak ellenáll, fő célja pedig a gyógyszerészek pótolhatatlanságának kommunikációja lobbitevékenysége által.
Magánszemélyként és kamarai elnökként is hivatásnak tartom a gyógyszerész szakmát, amely egyszerre tartozik a gazdálkodó és a segítő hivatások közé. Márpedig, ha ez így van, akkor a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségét is biztosítani kell. Mert amennyiben a gyógyszerész nem független döntéshozó a beteggel való kapcsolatában, előfordulhat, hogy elsődlegesen nem a beteg szempontjait, hanem az őt irányító aktor akaratát kell figyelembe vennie. A szakmai és egzisztenciális függetlenséghez persze az is hozzátartozik, hogy olyan struktúrát szükséges hozzárendelni, hogy egy patikatulajdonos gyógyszerésznek a számokat vizsgálva ne azt kelljen látnia, hogy nem alakul jól a bevételi oldal, ezért igyekszik minél több készítményt »rásózni« a betegre
– fogalmazott Hankó Zoltán.
Hozzátette, ezen függetlenséghez hozzátartozik a lakossági gyógyszerellátás nemzeti keretek között tartása, vagyis hogy kizárólag Magyarországon élő gyógyszerész alapíthasson, vezethessen patikát. „Ennek a jogszabályi alapjai rendezettek, és ezt a Kormány velünk együttműködve alakította ki. Ezt a szabályozást az unió bírósága is megerősítette. Meggyőződésem, hogy ez a gyógyszerészeknek, a betegeinknek és a magyar államnak is előnyös.”
„A gyógyszerészek részvétele a gyógyszerellátásban valóban megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen, ám a gyógyszerésztársadalom, valamint a patikák részéről nincs ellenállás a technológiai újításokkal szemben. Az egészségügyben nálunk történt meg elsőként a teljes körű informatikai átállás, és az EESZT indulásakor is a kamara által koordinált módon a gyógyszertárak voltak az elsők. A népegészségügyi aktivitásoknak és a betegérdekek szerinti kompetenciabővítésnek is a kamara állt az élére. Azonban mindig megnézem azt is, hogy az adott technológia vagy intézkedés alkalmas-e arra, amilyen célra hivatkozva kezdeményezik a bevezetését. Erről is cél- és nem eszközvezérelt módon gondolkodom. Szakmai szervezetként nem egy varázseszközként, hanem ellátásszervezési, betegbiztonsági és betegjogi szempontból közelítjük meg az automaták kérdését, amelyet a jelenlegi állás szerint nem látunk biztosítottnak” – húzta alá a kamara elnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett az automaták veszélyt jelenthetnek főként a kisebb településeken működő fiókpatikák fenntartható működtetésére, ami sok esetben automaták nélkül is nehézségekbe ütközik.
Ami pedig a betegbiztonsági és betegjogi aggályok egyik legfőbb szempontját illeti,
az automatákon keresztül történő értékesítés lényegében szabadpolcos értékesítésnek minősül, de a 14 év alattiak személyes gyógyszervásárlását jogszabály tiltja.
Gyógyszertárakban sem lehetnek szabad polcon a gyógyszerek és a gyógyszertáron kívül is árusítható gyógyszereket a benzinkutaknál és a kisboltokban is zárt szekrényben kell tartani. Részben azért, hogy az eltartás körülményeit – többek között a hő-, nedvesség- és fényérzékeny gyógyszerek kapcsán – biztosítani lehessen, részben pedig a jogosulatlan vásárlás kizárására. Minden ilyen helyen kell lennie egy kijelölt személynek, aki személyesen felel a feltételek teljesítéséért – hívta fel a figyelmet a kamaraelnök.
„Közönséges fogyasztási cikk-e a gyógyszer, vagy sem?” – tette fel a kérdést a kamaraelnök. Szerinte a gyógyszerautomaták olyan egyszerű, bárki által könnyen hozzáférhető fogyasztási cikké silányítják a gyógyszereket, mint egy sör, vagy egy üdítő, amit leemelünk a boltok polcairól.
„Nem szerencsés, ha a gyógyszer beszerzését élményvásárlásként kezeljük, mint amikor valamely online felületen rendelünk ruhát, vagy telefontokot, amit aztán átveszünk egy közeli automatában. A gyógyszer – még a vény nélküli is – funkcionális igényt elégít ki, szedése mellékhatásokkal járhat. Ha sokat vagy keveset veszek be, egyaránt baj lehet belőle, de abból is, ha nem az egészségi állapotomnak megfelelő gyógyszert használok. Különböző statisztikai adatok szerint az Európai Unióban évente mintegy 80 milliárd euró többletköltséggel jár a gyógyszerek helytelen használata, a kórházi esetek 5-10 százaléka vezethető vissza erre, és 220 ezer ember halálában játszik szerepet a hibás gyógyszerhasználat” – mutatott rá Hankó Zoltán, aki szerint már csak ebből a szempontból sem mindegy, hogy egy automatából történik a gyógyszervásárlás – amihez egyes fejlesztők ugyan ígérnek online asszisztenciát –, vagy egy gyógyszerész, de legalább egy szakasszisztens közreműködése melletti kontrollált gyógyszerkiadásról van szó.
„A tapasztalatok egyértelműen az utóbbi mellett szólnak, különösen az automaták célkeresztjében lévő vidéki kistelepüléseken, ahol hatványozottan igaz az, hogy a helyi lakosok bíznak a patikai dolgozókban, a gyógyszervásárlás ugyanis – más egészségügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan – bizalmi kérdés is” – hangsúlyozta az MGYK elnöke.
Minden bizonnyal nem állnak meg itt
„A gyógyszer-automaták bevezetése nem veszélyezteti a patikák működését. Ellenkezőleg, jelentős előnyökkel jár a gyógyszertárak számára, beleértve a hatékonyság növelését, a költségek csökkentését, nemcsak új szolgáltatást, hanem lényegében új értékesítési csatornát is nyitva számukra a betegbiztonság […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!