A trambulinbalesetek valóságát bemutató sokkoló videók nem véletlenül kerülnek ki a közösségi médiába. Kőnig Róbert elmondta, hogy ezeket a felvételeket követőktől és kollégáktól kapja, kifejezetten azzal a céllal, hogy közkinccsé tegye őket nagy elérésű közösségi oldalain a prevenciós hatás érdekében.
Ilyen az a videó, amit kedd reggel osztott meg a gyermeksebész, ahol egy felnőtt férfi feltehetően egy trambulinparkban rosszul érkezik, majd kórházban találja magát, ahol harminc napon túl próbálja visszanyerni a baleset előtti állapotát. A videót csak az orvos-influenszer oldalán több mint egymillióan nézték meg.
Nem ez az első ilyen videó, amit megoszt: korábban már publikált egy magyar kollégájától kapott különösen megrázó felvételt, amelyen saját gyermekét videózta le, ahogy életében utoljára trambulinozik. Ez a videó is széles körben eljutott a közösségimédia-felhasználókhoz, több mint egymillió megtekintést ért el.
Ezek a videók nem szenzációhajhászásból születnek, és nem „lájkvadászatért” osztja meg ezeket Kőnig doki, hanem hogy a nézők szembesüljenek a valósággal: ezek a trambulinbalesetek bizony nagyon sokáig gyógyuló vagy maradandó sérüléseket tudnak okozni. A két videót összesen több mint 2 millióan látták.
Kőnig doki: Minden trambulin veszélyes, amit nem gyógytornászok kezelnek
A gyermeksebészt arról kérdezte lapunk, hogy csak a kertben felállított trambulinok vagy a nagy népszerűségnek örvendő trambulinparkok az igazán veszélyesek?
Mind a házi, kerti trambulinok, mind a professzionális trambulinházakban található eszközök egyformán veszélyesek
– figyelmeztetett. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem szabad összetéveszteni a nagy trambulinokat azokkal a speciális trambulinokkal, amelyeket gyógytornászok használnak a fejlődésben elmaradt gyermekek esetében, amikor „például fogja a kezét és ugrálnak benne, kihasználva a trambulinhatást”. Ugyanúgy más a helyzet a játszótereken padlózatba süllyesztett ugrálókkal. „Ezek szigorú szabályok szerint épülnek, közel sem közvetítenek akkora energiát, nem véletlenül.”
„Minden labdajáték jobb, mint a trambulin”
A Kőnig doki közösségi oldalán megosztott videók kommentszekciójában akadnak, akik védelmükbe veszik a trambulinozást, illetve azzal vágnak vissza, hogy nem félthetjük mindentől a gyermekeket. „Na akkor lehet mindentől is óvni őket, ne engedjük futni se meg biciklizni se őket” – írja az egyik kommentelő, amivel szembesítettük az orvos-influenszert.
„Senkit sem akarok lebeszélni a mozgásról, hanem azt szeretném megmutatni, hogy vannak sokkal biztonságosabb, de szintén szórakoztató és hasznos mozgásformák”
– szögezte le, majd hozzátette: „Gyakorlatilag minden labdajáték és a legtöbb sport jobb, mint a trambulin.” A szakember szerint a biciklizés, a hintázás vagy bármely labdajáték sokkal biztonságosabb választás lehet a gyerekek számára. A hintázást külön kiemelte, mivel az ugyanúgy fejleszti az egyensúlyt szabályozó rendszert, mint a trambulinozás, „hiszen ugyanazon az elven működik”.
„A különbség csak annyi, hogy a hintás baleset extrém ritka.”
Kőnig Róbert nemzetközi tapasztalatokra is hivatkozott: amit Európában és Észak-Amerikában, Kanadában látnak a gyermektraumatológiában, az egyértelműen megerősíti az álláspontját. „Rengeteg jó alternatíva van, ami sokkal-sokkal kevésbé veszélyes” – hangsúlyozta, ezzel is alátámasztva, hogy semmiképpen sem arról van szó, hogy a gyerekeknek passzívnak kellene lenniük, és kizárólag a tévé vagy a trambulin közt kellene választaniuk. Legegészségesebb mozgásformának pedig az úszást tartja.
Még a szabályok betartása sem jelent teljes biztonságot
Ha mégis használjuk a trambulint – noha a gyermeksebész ezt egyáltalán nem javasolja –, Kőnig Róbert számos szigorú óvintézkedést sorol fel, amellyel a kisebb-nagyobb balesetek egy része elkerülhető:
- Egyszerre csak egy gyerek legyen bent. (Ha ugyanis többen vannak, akkor összekoccanhat a fejük, fellökhetik egymást, vagy egymásra eshetnek.)
- Tegyünk a rugókra szivacsokat. (A rugók sok bőrsérülést okozhatnak, ha ráesnek.)
- Szereljük fel a hálókat. (Előfordul ugyanis, hogy kiesnek belőle a gyerekek és az okoz balesetet.)
- A trambulint ne tegyük fa alá. (A gyerekek beütik a fejüket a faágakba.)
- Ne a legmagasabb pontra állítsuk fel. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!