Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Látványosan eszkalálódik az energia körüli geopolitikai játszma Közép-Európában. Hétfőre virradóra nagyszabású ukrán légicsapások érték Oroszországot, amelyek következtében kigyulladt a Kalejkino olajszivattyú-állomás. Az a kulcsfontosságú létesítmény, amely a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyag szállításának egyik központi csomópontja. A tatárföldi állomáson keverik össze az orosz régiókból érkező kőolajat, mielőtt az exportpiacokra, illetve a vezetéken keresztül Közép-Európába jutna.
A támadás így nem csupán egy ipari létesítményt érintett, hanem a térségünk energiaellátásának egyik érzékeny pontját is.
Mindeközben a politikai feszültség is fokozódik. Budapest kíméletlen válaszlépéseket helyezett kilátásba: leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, amíg Kijev nem indítja újra a Barátság vezetéken Magyarország felé érkező kőolajszállítást. A kormány politikai zsarolásként értékeli az ukrán döntést, és az ellátásbiztonság érdekében részben stratégiai tartalékok felszabadításával, részben tengeri beszerzéssel készül kezelni a helyzetet. Ezzel párhuzamosan blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot, és hétfőn a 20. szankciós csomag elfogadását is.
Kampányidőszakban jöhet az üzemanyagsokk?
A konfliktus közben regionális méretet öltött. Szlovákia is ultimátumot adott Kijevnek. Robert Fico szlovák kormányfő kilátásba helyezte az Ukrajnába irányuló áramexport leállítását, amennyiben nem indul újra az orosz kőolaj szállítása Szlovákia irányába. Bár Magyarország biztosítja Ukrajna áramellátásának mintegy 40 százalékát, Budapest egyelőre nem kapcsolta le a rendszert – részben a kárpátaljai magyar közösségre gyakorolt hatások miatt.
„Pontosan tudják, hogy Orbán nem engedheti meg magának egy komolyabb benzináremelés következményeit” – fogalmazott egy frissen közzétett videóban Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori tanácsadója. Oleg Szoszkin szerint a Barátság kőolajvezeték körüli feszültség nem véletlen fejlemény, hanem Volodimir Zelenszkij és kormánya által tudatosan felépített, stratégiai lépés. A videóban Szoszkin arról beszél, hogy
Zelenszkij és politikai stábja tudatos számításokat végzett a helyzet kapcsán. Úgy véli, Kijev kalkulált azzal, hogy Ukrajna – még ha nehézségek árán is – átvészeli az áprilisig tartó időszakot az európai hitelcsomag nélkül.
Ezzel szemben – állítja Szoszkin – Magyarország sokkal érzékenyebb helyzetben van. Orbán Viktor a kampány hajrájában nehezen kezelhet egy hirtelen és jelentős benzinár-emelkedést, amely érintené a lakosságot. Az üzemanyag ára ugyanis nem csupán gazdasági kérdés, az egyik leglátványosabb és leggyorsabban érzékelhető mutatója a megélhetési költségeknek. „Egy benzinárugrás történik márciusban, Ukrajna pedig nem javítja meg a vezetéket. Vagyis javítja, de lassan, lelkesedés nélkül, arra hivatkozva, hogy nincs alkatrész, támadják őket és a többi. Ezzel máris egy hiány alakul ki minden benzin- és dízeltermékből” – mondta a volt tanácsadó.
Nemcsak mennyiségi, hanem technológiai kihívás is a Barátság kiesése
Hortay Olivér, a Századvég szakértője az Indexnek arról beszélt, hogy Magyarország jelenleg három hónapra elegendő stratégiai kőolajtartalékkal rendelkezik, és a kormány a múlt héten ennek valamivel több mint az egyharmadát a Mol rendelkezésére is bocsátotta. A szakértő szerint rövid távon nem maga a Barátság vezeték kiesése jelenti a legnagyobb problémát, hanem az időfaktor. A Mol ugyanis már lekötötte a szükséges többletmennyiségeket, ezek azonban tankerhajókkal érkeznek, és a menetrend szerint csak március elején futnak be Horvátországba.
Onnan még további egy–másfél hét, mire a hazai finomítókba jut a nyersanyag. Vagyis március közepéig átmeneti pótlásra van szükség – ezt a szerepet töltik be most a stratégiai tartalékok. Közép- és hosszú távon azonban már összetettebb a helyzet. Hortay arra figyelmeztetett: a Barátság kőolajvezeték tartós kiesése kapacitásoldalon is problémát okozhat. Az Adria kőolajvezeték ugyanis önmagában nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy hosszú távon, stabilan és megbízhatóan fedezze a két érintett ország teljes igényét.
Hortay Olivér így fogalmazott: „Nem csupán mennyiségi, hanem minőségi kihívásról is szó van. A Mol finomítóiban fenn kell tartani az optimális bekeverési arányt az orosz és a nem orosz típusú kőolaj között. Ez technológiai és gazdasági szempontból is kulcskérdés. Éppen ezért bír nagy jelentőséggel a horvát féllel kialakult vita is: ha a Barátság vezetéken kiesik a szállítás, akkor Horvátország felől nemcsak nyugati, hanem orosz típusú nyersolajat is fel kell tudni hozni ahhoz, hogy a finomítók zavartalanul működhessenek.”
Hortay Olivér szerint a következő hetek kulcskérdése az lesz, szükség lesz-e újabb kormányzati […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!