A társasági adóban (tao) érvényesíthető kedvezmények egyre gyarapodnak.
A társasági adóból a sport támogatására 123 és 133 milliárd forinti közötti összeget vár a jövő évi költségvetés. Magyarán arra számít, hogy az üzleti szektor – önként vagy nyomatékos kormányzati kérésre – ennyit irányít majd át a befizetendő adójából sportcélokra. Az idei költségvetésben valamelyest kisebb, 121-131 milliárd közötti összeg szerepel. Ugyanakkor a pénzügyi szervezetek különadójából az idén csak 7,7–8,1 folyt az államkassza helyett a sportegyesületekhez, a 2025-ös előirányzat csaknem a duplája, 14,5–15,5 milliárd.
Sorozatunk első részében befagyasztott párttámogatásokról írtunk, és azt láttuk, hogy továbbra is bőkezűen pénzelnék az állami médiát.
A második részben azt vizsgáltuk, hogyan sakkozik a kormány a különadókkal és az adóemelésekkel.
A honvédelmet a sport egészíti ki
A kormányzat egyvégtében büszkélkedik azzal, hogy a katonai kiadásokra a GDP 2 százalékát költi. Ez az egyes NATO-tagországok kötelezettsége volna, bár nem mindegyik tagállam tartotta s tartja be. Az idei, „védelminek” titulált költségvetés a honvédelmi tárca katonai kiadásaira közel 530 milliárdot tervez, ezt a Honvédelmi Alap 1310 milliárdja egészíti ki. A Honvédelmi Alap jövőre megszűnik, ezzel eltűnik a költségvetésből a légierő és a szárazföldi „képességek” működtetésére és fejlesztésére fordított előirányzat is, a Honvédelmi Minisztérium kiadási főösszege azonban 1939 milliárdra duzzad. Ez valóban a 87955 milliárd forintra várt GDP 2,2 százaléka.
Csakhogy ebből több mint 180 milliárd forint a sportintézmények, sportszervezetek, sportágak és más, sporttal kapcsolatos kiadásokra megy el. Ezeket a kiadási jogcímeket korábban ide-oda dobálta a kormány, míg végül letáboroztatta őket a honvédelmi tárcánál.
A tényleges katonai kiadások jövőre 1752 milliárdra apadnak, ez hajszál híján eléri a GDP két százalékát. Bizonyára elég, hiszen a törvényjavaslat preambuluma megállapítja: „A 2025-ös évben végre belátható közelségbe került a háború lezárása!” Így, felkiáltójellel.
Jövőre nagyon fogják védeni a szuverenitásunkat
Az erről gondoskodó hivatal 6,2 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből 2,5 milliárd személyi juttatás. A Szuverenitásvédelmi Hivatal hatszor több pénzből gazdálkodhat, mint a Magyarságkutató Intézet, támogatása meghaladja a pártoknak és a pártalapítványoknak nyújtott apanázs összegét.
Lezárul az Oltóanyaggyár támogatása
Az idei költségvetés 16,2 milliárd forint állami támogatást irányoz elő a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósítására, amelyet a pandémia idején a kormányfő ösztönzésére kezdtek el, hogy egyebek mellett kínai és orosz Covid-ellenes vakcinákat gyártson. Az eredeti határidő 2022 vége volt, de a gyár még ma sem üzemel. A jövő évi költségvetésben viszont már egyetlen forint sem szerepel erre a célra.
Paksé viszont folytatódik
A Paks II. Zrt. tőkeemelésére jövőre 150 milliárd forintot ad az állam. A beruházás a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik.