Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról beszámoltunk, Varga Mihály pénzügyminiszter a főbb sarokszámok ismertetésének kíséretében benyújtotta a 2025-ös költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlés számára, amelyről a december 20-i parlamenti ülésnapon zárószavaznak majd a honatyák.
A törvénytervezet elérhető a parlament honlapján. Dióhéjban a főbb számok:
- A kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
- A hiány mértékét 2025-ben 3,7, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérséklik a tervezet szerint.
- Ezzel egyidejűleg az államadósság GDP-arányos mértékét 72,6 százalékra javítja a kabinet, a következő években pedig tovább mérsékli.
- A 2025-ös évre 3,2 százalékos általános inflációval számolt a kormány.
- A bruttó kamatkiadások jelentette teher a GDP 4,8 százalékáról 3,8 százalékra csökken, ami nagyobb mozgásteret biztosít.
- A kormány várakozásai szerint jövőre 8,7 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagkereset, ami 5,3 százalékos nettó reálbérnövekedéssel párosul.
- Bár a kormánynak nincs árfolyamcélja, annak meghatározása az MNB feladata, Varga Mihály elmondta: 397,5-ös forintárfolyammal számolnak az euróhoz képest.
- A honvédelmi kiadásokat a NATO elvárásainak megfelelően a GDP 2 százalékában határozták meg. Ez 1753 milliárd forintot jelent. Varga Mihály kitért a határvédelem kérdésére. Rámutatott, hogy Magyarország uniós kötelezettségnek tesz eleget a déli határ védelmével, amihez. Ez 2015 óta 800 milliárd forintot vont el a költségvetésből – 2025-ben plusz 40 milliárdot –, a kormány továbbra is várja az Európai Unió ehhez történő hozzájárulását.
- A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 88 milliárd forinttal 1396 milliárd forintra emelkednek
- A családtámogatások jogcímen szereplő költségelem 447 milliárd forinttal 3754 milliárd forintra emelkedik. Varga Mihály Európa legszélesebb spektrumú családtámogatási rendszerének titulálta a magyart, példaként említve a négy- vagy többgyerekes anyák szja-mentességét, illetve azt a már bejelentett intézkedést, miszerint megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt. De ide tartozik az új munkáshitel, mint lakhatási feltételek javítását célzó intézkedés.
- Maradnak a rezsivédelmi intézkedések, amire 880 milliárd fordítanak 2025-ben. Megszűnik a rezsivédelmi alap, az ezáltal felszabadult forrásokat a minisztériumok számláin landolnak.
- Nyugdíjcélú kifizetések 7200 milliárd forintot tesznek ki, ami 650 milliárd forinttal több, mint idén. Garantálják a 13. havi nyugdíjat és az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést. Idén elmarad a nyugdíjprémium, jövőre – amennyiben a várakozások felett alakul a gazdasági növekedés –, a nyugdíjasok részesülhetnek prémiumban – jelezte a tárcavezető.
- Oktatásra 500 milliárd forinttal többet 3876 milliárd forintot fordítanak.
- Egészségügyre 3717 milliárd forint megy jövő évben, ami 330 milliárd forintos növekedést jelent.
- A központi alrendszer összes bevételi előirányzata 39 042,9 milliárd forint, amely a 2024. évi előirányzatnál 802,5 milliárd forinttal több.
- A költségvetési tartalékot 100 milliárd forintban határozták meg.
- A nominális GDP 88 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben.
A számok impozánsak. A gazdasági növekszik, az infláció alacsony szinten marad, lesz reálbérnövekedés, és minden területre nominálisan több forrás jut, mint 2024-ben. Azonban az idei költségvetést is újra kellett írni. A legfőbb lépés a költségvetési hiány felfelé történő módosítása volt, amit 2,9-ről 4,5 százalék emeltek. A kormány 2026-ra vállalta a költségvetési hiány uniós elvárás szerinti 3 százalék alatti szintre faragását.
Ennek tükrében közgazdászokat kértünk arra, hogy elemezzék a 2025-ös költségvetés – egyelőre terv, de ne legyen kétségünk a megszavazásáról – számait, illetve a jövő évi gazdasági kilátásokat.
A kockázatok felülírhatják a kockás papírt
„A költségvetés számai alapvetően rendben vannak, de kockás papíron minden jól mutat, a valóság pedig sokszor más forgatókönyvet rak elénk” – adta meg az alaphangot Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A legfontosabb adat mindig a hiányszám, azaz a költségvetés egyenlege, ami az idei 4,5 százalék után jövőre a GDP 3,7 százalékára tervezték. Ez magasabb az előírt 3 százaléknál, de láthatólag a költségvetés nem akar nagyon restriktív lenni, ami érhető egy gyenge növekedési környezetben. A kérdés az, hogy a kormányzat tudja-e tartani ezt a hiányt – illetve ezt megelőzően még az ideit. Ez lehet az, ami a piacokat akár pozitív, akár negatív irányba befolyásolja
– emelte ki Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.
A költségvetés elemzésekor elsőként a tervezést vezető makropályát kell megnézni. Ezen belül is kiemelkedően fontos a GDP-növekedés, illetve a fogyasztás bővülése, továbbá a béremelkedési ütem, hiszen míg előző az áfabevételeket, utóbbi az szja- és járulékbevételeket határozza meg. „A kormányzat jövőre a bruttó átlagkereset 8,7 százalékos emelkedésével számol. Ez az elmúlt évek számai alapján inkább tűnik konzervatív becslésnek, bár itt kockázatot jelent, hogy a munkaerőpiac most nem annyira feszes, ezért a munkaadók kevésbé vannak rákényszerítve a bérek emelésére, illetve egyelőre a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés mértékét sem ismerjük” – mondta Regős Gábor. A Gránit elemzője szerint amennyiben az 1000 eurós minimálbér 2027-es eléréséhez szükséges időarányos emelés megtörténik, akkor az átlagbér emelkedése eléri a költségvetésben szereplő szintet, sőt minden bizonnyal magasabbat is.
Virovácz Péter rámutatott: a kockázatok kimenetele átírhatja az eredetileg tervezett forgatókönyvet. Ilyen kockázat lehet, hogy miként alakul a Trump-elnökség, mi történik a kínai, vagy épp a német gazdasággal. Na meg az, hogy a magyar gazdaság sem muzsikál túl jól. „Az alap jó, de ezt minden költségvetésnél elmondhatjuk, aztán meglátjuk miként alakulnak a globális és hazai folyamatok” – mondta.
Virovácz Péter három olyan elemet emelt ki a költségvetésben szereplő számok teljesülése kapcsán, amely pozitív és negatív kockázatot egyaránt magában hordozhat.
- Az egyik maga a kormány által felvázolt növekedési pálya. A politikai narratívában 3–6 százalékos gazdasági növekedési kilátások szerepelnek. A 3,4 százalékos volumennövekedés ennek alsó határához közelít, ami visszafogott, szerény vállalás, de a harmadik negyedéves GDP-adatokból kiindulva, és a negyedik negyedévitől tartva, túl optimista. Ebből kiindulva egy 3 százalékos gazdasági növekedés is örvendetes lenne.
- A másik az inflációs pálya, ami kvázi tartalékként szolgálhat a költségvetés számára. A kormányzat által várt fogyasztóiár-indexszel kapcsolatban első ránézésre mondhatnánk, hogy nincs semmi látnivaló, árstabilitásról beszélhetünk, a kormány bízik a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában. Ez azonban nem ennyire egyszerű, a kormány által várt 3,2 százalékos infláció inkább a 4 százalékos határhoz fog közelíteni. Az év elején számíthatunk meglepő átárazásokra, de lesznek adóemelések, a kivezetettek mellett velünk maradó különadók. Emellett a jelenlegi gazdasági helyzet közepette a vállalatok nem örömmel tesznek majd eleget a várhatóan kétszámjegyű minimálbér-, illetve garantáltbérminimum-emelésnek. Ezek mind magasabb inflációt indikálhatnak, ami összességében jól jöhet a költségvetésnek, hiszen megtolja a bevételi oldalt, illetve felülteljesíthetnek az áfabevételek.
- A harmadik a munkaerőpiac, amit bár reálisan lát a kormány, de a mostani munkaerőhiány mellett a kabinet által várt reálbérnövekedés még magasabb lehet, ami több bevételt jelenthet a munkát terhelő adók bevételi során.
Regős Gábor felhívta a figyelmet: a fogyasztás kapcsán kérdés az óvatossági motívum oldódása vagy nem oldódása. Az idei első félévben a háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal bővült, jövőre a kormányzat ugyanennyivel számol. Az ideinél kisebb reálbér-emelkedés lefelé húzhatja ezt a mutatót, míg az óvatossági motívum oldódása javíthatja, „A bérek és a fogyasztás oldaláról tehát bár lehetnek kockázatok, de az idei számok alapján talán nem annyira jelentősek” – tette hozzá a Gránit elemzője.
A gyenge harmadik negyedéves GDP-adat fényében a GDP-növekedése már nagyobb kérdés. A beruházások alakulása nagyban függ az uniós forrásoktól, míg az export a külpiaci teljesítmény alakulásától – ez utóbbi kapcsán Regős Gábor nem túl optimista, bár szerinte az elkészülő beruházások felfelé húzhatják az exportot.
Összességében tehát – mint mindig – vannak kockázatok a makropálya körül, de az nem állítható, hogy az egy valóságtól elrugaszkodott költségvetés lenne, kérdés persze, hogy a végső növekedési szám hogyan alakul
– szögezte le.
Van-e, lesz-e uniós forrás?
A kormány korábban uniós források érkezéséhez kötötte a pedagógusok béremelését, most mégis saját költségvetésből terveznek jóléti intézkedéseket, amelyeket a gazdasági akcióterv tartalmaz – például a lakhatási nehézségeket enyhítő támogatás, vagy épp a munkáshitel. Vajon ennyivel jobbak a piaci kilátások a jövő évet tekintve, hogy ezek saját forrásból megvalósulhatnak, vagy a kormány arra számít, hogy céljai eléréséhez megérkeznek az eddig visszatartott uniós források?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!