Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tizenkettedik alkalommal végzett személyi interjúk útján történő felmérést a hazai vállalatvezetők körében a PwC arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak, és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.
Nézzük, mik a tanulmány főbb megállapításai.
- A hazai vezetők zöme a globális (76 százalék) és a magyar (85 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban.
- Átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést, 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot prognosztizálnak idénre.
- A pesszimista gazdasági kilátások ellenére saját cégük bevételeinek növekedési kilátásait illetően többségük (60 százalék) bizakodó a következő 12 hónapra nézve.
- A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek mérséklését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak.
- A dolgozói létszám és a javadalmazás csökkentését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi. Ugyanakkor az idei bérnöveléssel kapcsolatban kivárásra játszanak.
- A legtöbb cégvezető az energiaválság kockázataitól és az inflációtól tart leginkább rövid távon, amit a makrogazdasági volatilitás, valamint a geopolitikai konfliktusok követnek.
- A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalék szerint ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes.
- A vezérigazgatók a következő években elsősorban a technológiai újításokat és a munkaerőhiányt gondolják leginkább nyereséget befolyásoló tényezőnek.
- A jövőre való felkészülés érdekében a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk a folyamatok és rendszerek automatizálásába, 66 százalék új technológiák bevezetésébe, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál.
A döntő többség visszaesést vár
Az elmúlt évek legpesszimistább jövőképét festették a PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők. 76 százalékuk számít 2023-ban a globális, 85 százalék pedig a magyar gazdaság növekedésének lassulására. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32 százalék, illetve 24 százalék várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a jelenlegi, kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai környezetben.
A korábbi évektől eltérően azonban a magyarországi vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják.
Az európai pesszimizmus főként annak tudható be, hogy az öreg kontinenst sújtja leginkább – vagy egyedüli módon – az energiaválság. A többi kontinens országainak vállalatvezetői ezzel szemben optimistábban ítélik meg saját gazdaságukat. India, Brazília, Kína, az Egyesült Államok és Kanada vállalatvezetői a globális gazdaságtól jelentősebb lassulást várnak, mint saját országuktól.
A magyarországi gazdaságot tekintve a hazai cégvezérek átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak az előző évhez képest.
Tízből hat magyar cég vár bővülést
Saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban már kevésbé borúlátók a hazai vezetők: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75 százalékról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60 százalék) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78 százalék ez az arány.
A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb.
Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál – 9 százalékuk már meglépte, és további 11 százalék készül rá.
Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20 százalékuk számít további növekedésre e téren.
Már túl vannak a béremeléseken, idén kivárásra játszanak
Bár örvendetes adatnak mondható, hogy szinte az összes hazai vállalat nemet mond a bérek csökkentésére (97 százalék), ám a kutatás azzal a kérdéssel nem foglalkozott, hogy a cégek közül hányan próbálják kompenzálni munkavállalóik egyre nehezebb egzisztenciális helyzetét – elég, ha csak az Európa-rekorder élelmiszerár-emelkedésre (44,8 százalékos emelkedés tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest) vagy a brutálisan elszálló energiaárakra gondolunk (55,5 százalékkal emelkedett decemberben a háztartási energia ára 2021 decemberéhez képest), összességében pedig Magyarországon a legnagyobb az általános infláció (24,5 százalék volt decemberben, míg 14,5 százalék 2022 egészére nézve) az öreg kontinens országait latba vetve.
A PwC vezetői az Index kérdésére elmondták, hogy bár a bérnövelésekre vonatkozó kérdések nem képezték a tanulmány részét, a személyes interjúk során szinte valamennyi vállalatvezető úgy nyilatkozott, hogy a béremelések már tavaly végbementek. Voltak olyan szektor – például az információtechnológia –, ahol akár kéthavonta emelték a fizetéseket, hogy valamelyest követni tudják az elszálló árakat. 2023-ban azonban kivárnak a béremeléssel, megvárják az infláció tetőzését, illetve az év második felére prognosztizált csúcsról való leereszkedést. Megjegyezték ugyanakkor, hogy számos cég gondolkodik egyéb, béren kívüli juttatási formában, aminek segítségével enyhíthető a dolgozókra nehezedő egzisztenciális nyomás.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!