Az európai háztartások rendelkezésre álló jövedelmük átlagosan 19 százalékát fordították tágan értelmezett „lakhatásra” 2024-ben – derül ki az Eurostat átfogó lakáspiaci jelentéséből. 2010 óta a lakásárak 53 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon volt a legnagyobb, 231 százalékos a drágulás (2015 és 2025 közötti időszakban 4,5-5-szörösére emelkedtek az árak, ami szintén uniós rekord), de alig maradt le mögöttünk Észtország 228 százalékkal, Litvánia viszont 179 százalékos áremelkedéssel már leszakadt a dobogó harmadik helyén.
A bérleti díjak ugyanebben az időszakban európai átlagban 25 százalékkal emelkedtek, ezen a piacon Észtország, Litvánia és Írország után a negyedik volt a 107 százalékos magyar drágulás. Vagyis egyrészt érezhetően nőtt a lakhatási költségek egy nagy szeletét adó lakásár és bérleti díj az utóbbi tizenöt évben, másrészt érezhető volt, hogy kinyílt az olló a lakásárak és a bérleti díjak között, utóbbiak emelkedése nem tartott lépést a lakások drágulásával.
A kiemelkedő magyar áremelkedés mögött részben az infláció állt, a 39 százalékos európai átlagos áremelkedés mellett nálunk 86 százalék volt az infláció 2010 és 2024 között, ami a kontinensen a legmagasabb volt.
Az európai átlaghoz képest a magyar lakhatási költségek a rezsit is beleszámolva 61 százalékon álltak tavaly, ami érezhető emelkedést jelentett a 2010-es 53 százalékhoz képest. Nálunk csak Litvániában, Lettországban, Romániában, Lengyelországban, Horvátországban és Bulgáriában volt alacsonyabb ez az arány az EU-átlaghoz képest, a bolgároknak például mindössze az európai átlag 38 százalékába került a lakhatás. A legmagasabb értéket Írországban, Dániában és Luxemburgban mérték, ahol 180-190 százaléka volt ez a kiadás az európai átlagnak.
Az építőipari kivitelezési költségek 56 százalékkal emelkedtek Európában 2010 és 2024 között, ebben a mutatóban szintén élen járt Magyarország a 172 százalékos drágulással. Mögöttünk Bulgária és Románia végzett, Görögországban viszont a 2010-es évek adósságválsága erre is rányomta a bélyegét, közel 15 év alatt mindössze 6 százalékkal emelkedtek az építőipari költségek.
Alacsony rezsi, ellenben drága lakhatás és alacsony fizetés
Az Eurostat külön méri, hogy a lakhatási költségek milyen arányban okoznak a háztartásoknak túlzott anyagi terhelést.
Magyarországon a városokban tavaly a népesség 11 százaléka fordította jövedelmének legalább 40 százalékát lakhatásra, míg a vidéki településeken ez az arány 8,5 százalék volt.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!