Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. első negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a hiány – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A központi kormányzat hiánya 2492 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 373 és 28 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet.
A kormányzati szektor bevétele 9327 milliárd, kiadása 11 417 milliárd forint volt.
Éves bázison
A bevételek 960 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal növekedtek 2026 első negyedévében 2025 azonos időszakához képest. A termelési adók 136 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ebből az áfabevétel emelkedése 133 milliárd forint, 7,1 százalék volt. A jövedelemadó-bevételek 171 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal bővültek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 321 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek. Az egyéb bevételek 331 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal emelkedtek.
A kiadások 1798 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal nőttek 2026 első negyedévében 2025 azonos időszakához képest. A kifizetett munkavállalói jövedelem 841 milliárd forinttal, 38,5 százalékkal növekedett. A folyó termelőfelhasználás 151 milliárd forinttal, 10,4 százalékkal nőtt. A pénzbeni társadalmi juttatások 404 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal lettek magasabbak. A kamatkiadások 5,9 milliárd forinttal, 0,7 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 134 milliárd forinttal, 26,2 százalékkal esett vissza. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 530 milliárd forinttal, 27,8 százalékkal nőttek.
Érződik a választási költekezés hatása
A magas hiány önmagában nem meglepetés, a választások előtti költekezés fényében, illetve a pénzforgalmi adatok alapján erre számítani lehetett.
Az első negyedéves hiányadatok közül az idősor 1999-es kezdete óta ez a negyedik legmagasabb deficit:
a legmagasabb hiányt 2006-ban, egy szintén választási évben mérték, akkor a deficit a GDP 15,4 százaléka volt. 2005-ben a hiány a GDP 11,8, 2023-ban pedig 9,1 százalékát érte el – helyezte a mostani hiányt történelmi kontextusba a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Regős Gábor rámutat: a mostani hiány érdemben meghaladja az egy évvel korábbi 5,9 százalékos szintet. „Pedig a bevételi oldal igen kedvező képet mutatott, az érték 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztás bővülése nyomán az áfabevételek 7,1 százalékkal emelkedtek, míg a bérnövekedés eredményeként a jövedelemadóból származó bevételek 11,6, a tb-járulékokból származó bevételek pedig 14,6 százalékkal lettek magasabbak – az utóbbi kettő közötti eltérést a családi adókedvezmények emelése, illetve a többgyermekes édesanyák szja-mentességének fokozatos bevezetése magyarázza” – idézte vissza.
A probléma a kiadási oldalon volt, itt látható egy igen nagymértékű, 18,7 százalékos bővülés, azaz talán itt érhető nyomon leginkább a negyedév laza fiskális politikája. Ezen belül is az egyéb kiadások 27,8 növekedését érdemes kiemelni, miközben a beruházási kiadások 26,2 százalékkal csökkentek – a beruházásokra fordított kiadás ennél alacsonyabb szinten utoljára 2018-ban volt, ám akkor még jóval alacsonyabb árszintről beszélhettünk. A kiadások tehát úgy nőttek jelentősen, hogy eközben a beruházások erőteljesen visszafogásra kerültek – fejtette ki.
„Összességében tehát egy magas hiányadatot láttunk az első negyedévben. Senkit nem ér meglepetésként, hogy a költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos, illetve a megemelt 5,0 százalékos hiány sem lesz tartható az idei évben, remélhetőleg azonban nem éri el a hiány a GDP 7 százalékát. Ebből a szempontból
meghatározó lesz az új kormány által beterjesztésre kerülő pótköltségvetési, ami mindenképpen javíthat az átláthatóságon, ugyanakkor kérdés, hogy milyen hiánycélt tűz ki idénre – a már elköltött pénzek már nem jönnek vissza, de az év végi kiadások mértéke még kérdés.
Persze a piac már egyre inkább a következő évek költségvetési pályára figyel, hiszen azt már nem terheli egy korábbi örökség, ott már meghatározó lesz, hogy mennyire folytat szigorú fiskális politikát az új kormányzat és hogyan kívánja elérni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket” – vetítette előre Regős Gábor.
Az uniós támogatások nem mérséklik a hiányt
A várakozásoknak megfelelően érdemben, 9,0 százalékra emelkedett az első negyedévben a GDP-arányos költségvetési hiány. A deficitráta egy év alatt 3,1 százalékponttal nőtt, amelyben a kiadások bevételeknél számottevően gyorsabb növekedése játszotta a legnagyobb szerepet: előbbiek 18,7, míg utóbbiak 11,5 százalékkal nőttek éves alapon – kommentálta az adatokat a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Molnár Dániel kifejtette:
- Kiadási oldalon a munkavállalói jövedelmek emelkedtek legnagyobb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!