Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
Kandrács Csaba hat éve az MNB alelnöke, októbertől azonban új fejezet kezdődik a pályáján: 2019. október 2-án vette át a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöki posztját, amelyet most, mandátuma lejártával elhagy. A szakember karrierútja szorosan összefonódik a magyar pénzügyi rendszerrel: volt a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK Zrt.) elnök-vezérigazgatója; az MNB felügyelőbizottsági tagja, ügyvezető igazgatója, majd alelnöke; dolgozott a Magyar Államkincstár élén, és a minisztériumi szférában is szerzett vezetői tapasztalatot.
Most, amikor búcsút vesz a jegybanktól, többek között elárulta lapunknak:
- hogyan tekint vissza az elmúlt hat évre, melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek;
- mit gondol a pénzügyi szektor előtt álló kihívásokról;
- hogyan vélekedik az MNB-alapítványok ügyéről;
- milyen tanulságokat visz magával a pályája következő szakaszára;
- és mit üzen az alelnöki székét hamarosan elfoglaló utódjának?
Hat év a jegybank élvonalában: lezárás és mérleg
Lehet tudni, mi következik az MNB után?
Jogszabály szerint fél év „kihűlési időszak” következik. Ez alapvetően a bankszektorra vonatkozik, de azt gondolom érdemes tágan, az egész pénzügyi szektorra értelmezni. Erre azért van szükség, mert a felügyelet több mint 1100 intézmény működésébe „lát bele”. Érzékeny információk vannak a kezünkben, ezért nem lenne szerencsés, ha valaki egyik napról a másikra bármelyik intézmény szolgálatába állna. A jogalkotó ezért hat hónap „pihenőt” ír elő, ami elég hosszú idő lehet a gyorsan változó piacon. Vannak országok, ahol ez az időszak hosszabb, egy, akár két év, de itt Magyarországon fél év a hatályos szabály.
Mik a tervei, melyik szektorban képzeli el a folytatást?
A konkrétumok megosztása nélkül most annyit jeleznék, hogy a családommal biztosan több időt szeretnék tölteni. Az elmúlt hat évben mindenben támogattak, nélkülük nem ment volna. Most szeretnék ebből valamit visszaadni. Először tehát lezárom ezt az alelnöki szakaszt, méltó módon, utána a család következik, a továbbiakat pedig majd meglátjuk.
Válságról válságra haladtunk az elmúlt években: járvány, energiakrízis, háború, infláció, amerikai bankválságok. Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Nagy segítséget jelentett, hogy alelnöki kinevezésem előtt három évig ügyvezető igazgatóként már a felügyeleti területen dolgoztam, így sejtettem, mi várhat rám, de természetesen az említett eseményekkel nem lehetett előre számolni. A felügyelés lényege, hogy folyamatosan nyomon követjük a szektor szereplőinek működését, valamint időszakonként átnézzük az intézményeket, feltárjuk a kockázatokat, rangsorolunk, és döntünk az eszközökről, melyekkel meg lehet szüntetni, vagy csökkenteni lehet azokat, beleértve azt is mikor kell beavatkoznunk.
Több mint 1100 intézményt felügyelünk, köztük óriási, komplex szervezeteket is. A cél, hogy az ezeknél felmerülő kockázatok sohase váljanak valósággá. Ha mégis problémák merülnek fel, fontos, hogy azokat minél hamarabb tudja kezelni az adott intézmény, akár a mi közreműködésünkkel is. Az ügyfelek és a piac biztonsága érdekében nem engedhetjük meg a dominóhatást.
Csakhogy a 2022-ben végelszámolás alá került magyarországi Sberbank esete jól mutatja: egy háborút nem lehet előre belekalkulálni a tervekbe.
Valóban, hiszen a hazai Sberbank nem a saját problémái, hanem a háború nyomán nehéz helyzetbe került anyavállalata gondjai miatt került súlyos helyzetbe. Még visszább ugorva az időben: alelnökségem kezdetén a kiszámíthatóbb évek helyett rögtön 2020 márciusában jött a Covid. Azokban az időkben olyan alapvető dolgokat kellett biztosítani, mint hogy működjenek az ATM-ek az országban, legyen bennük pénz és hogy a piacok és az ügyfelek is érezzék: a szabályozó és felügyelő intézmények a válság idején is a helyükön vannak.
És még jött az energiaválság, a háború, az inflációs sokk. Az USA-ban az ottani jegybank, a Fed pár százalékos alapkamat-emelése is kisbankokat döntött be. Magyarországon ehhez képest a pénzügyi rendszer stabilitását, erejét mutatja, hogy a piaci szereplők az alapkamat jóval nagyobb változásai mellett is biztonságosan működtek. Sőt, a pénzügyi szektorok tovább erősödtek, de nem csak a bankok, hanem a biztosítók, pénztárak és a tőkepiac is. Büszke vagyok rá, hogy 2019-hez képest ma minden szektor stabilabb, egészségesebb állapotban van – a múlt kihívásai ellenére is.
Ha visszanéz az elmúlt évtizedre: melyik időszak volt a legnehezebb? És honnan hova jutott a Magyar Nemzeti Bank?
Azt követően, hogy 2013-ban a felügyelet beolvadt az MNB-be, lépésről lépésre felállt egy ütőképes szakmai csapat. A jegybank mindig erős szakembergárdát alkalmazott, de a mostani állomány kiemelkedő. Ennek köszönhetően a felügyelőinkre nem csupán ellenőrként tekintenek az intézmények, hanem partnerként is. A piaci szereplők sok döntésük előtt előbb minket kérdeznek meg, és csak utána lépnek. Ez tíz éve elképzelhetetlen lett volna.
A humántőke megerősödése mellett innovációk sora indult. A zöld pénzügyek témáját is zászlónkra tűztük, megelőzve nemcsak a közép-európai régiót, hanem sok nemzetközi szereplőt is. Mára odáig jutottunk, hogy külföldről jönnek hozzánk tanulni. Amikor az osztrák jegybank egyik vezetője azt mondta: Magyarország sok téren Ausztriát akarja utolérni, de a zöld pénzügyekben ők járnak ide tanulni – nos, ennél nagyobb elismerést nehéz elképzelni.
Az MNB összességében látható vált a nemzetközi térben is. Számomra nagy megtiszteltetés volt például, hogy elsőként kerültem be az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) irányító testületébe. E hat fős testületbe az uniós felügyeleti vezetők maguk választják meg a tagokat, tehát nem az államok delegálnak. A siker nem csak az enyém volt, az MNB-é és az egész közép-európai régióé is. Büszke vagyok továbbá arra, hogy az elmúlt tíz évben nem volt olyan nemzetközi vagy egyéb válság, ami kikezdte volna a hazai pénzügyi rendszert.
De közel jártunk hozzá? Reális veszély volt?
A Sberbank esete mindenesetre példátlan volt: ekkora nemzetközi intézmény ritkán kerül válságba egyik napról a másikra. A problémát határozottan és profin kezeltük, a megfelelő döntést a megfelelő pillanatban meghozva. Így a történet végelszámolással zárult, és nem felszámolással, aminek köszönhetően egy éven belül mindenki visszakapta a pénzét. Mindez ráadásul jótékony hatással volt a közbizalomra is. Márpedig a mi szakmánkban a bizalom a legfontosabb.
A bizalom szempontjából ezen a ponton nehéz megkerülni az alapítványok ügyét. Nem okozott ez renomévesztést? Egyáltalán volt rálátásuk arra, ami történt?
Fontos tisztázni: a Magyar Nemzeti Bank és az alapítványok működésüket tekintve egymástól teljesen független szervezetek. A jegybanknak nem volt és most sincs beleszólása az alapítványi vagyongazdálkodásba, jogi értelemben sem. Az MNB-n belül természetesen a felügyeletnek nem volt lehetősége vizsgálni az alapítvány működését. Most nyomozás zajlik, ennek a végét meg kell várni.
Amikor el kell venni a puncsot – függetlenség és bizalom az MNB-ben
A monetáris politikát élesen el kell választani a fiskálistól. Az ön területe a szabályozás és a felügyelet – ez a jegybank egyik legérzékenyebb része. Gyakran éri vád a kormányt, hogy átlépi a határvonalakat. Önnel kapcsolatban viszont mindenki azt mondja: tudott nemet mondani. Nemcsak Matolcsy Györgynek, hanem a politikának is. Hogyan élte meg ezt? Volt nyomás a felügyeletre?
Itt több a mítosz, mint a valóság. Direkt kérést soha nem kaptam, sem az MNB-n belülről, sem a politikától. Nem mondták, hogy ne objektíven döntsünk, vagy ne a szabályok szerint járjunk el. Lehet, hogy azért, mert mindenki tudta: felesleges próbálkozni. A felügyelet szakmai alapon működött és működik. Ez volt a kulcs. Nem voltak „kedvencek”. Aki letért a helyes útról, azt visszatereltük – ha kellett finoman, ha kellett határozottan. Aki pedig nem illett a rendszerbe, azt kitessékeltük. A felügyelőkre azt szokták mondani: ők azok, akik a buliban elveszik a puncsot.
A jó felügyelő nem este kilenckor teszi ezt, amikor még csak beindul a hangulat, és nem is hajnali háromkor, amikor már mindegy. Hanem pont akkor, amikor még megmarad a jókedv, de elkerülhető a baj.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!