Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Fővárosi Önkormányzat átfogó dokumentuma drámai képet fest Budapest pénzügyi helyzetéről. A 179 oldalas elemzés szerint a főváros a fizetésképtelenség határára sodródott, és alkotmányos alapjogok sérülnek a jelenlegi finanszírozási rendszer miatt. A válság gyökere egyszerű és egyben pusztító:
miközben a központi költségvetésbe teljesítendő befizetések – elsősorban a szolidaritási hozzájárulás – évről évre nőnek, az állami támogatások nem követik ezt a trendet.
A statisztikák magukért beszélnek: míg 2018-ban Budapest önkormányzata a kiadásainak 3,3 százalékát fordította szolidaritási hozzájárulásra, 2025-re ez az arány már közel 25 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a közösségi közlekedésre – a főváros egyik legfontosabb szolgáltatására – fordítható kiadások aránya 57,7 százalékról 43,7 százalékra csökkent.
Érdemes hozzátenni, hogy 2018-ban, amikor Karácsony Gergely még nem volt főpolgármester, szintén törvény írta elő a szolidaritási hozzájárulás megfizetését, és akkor is emelkedett az összeg. És azt is, hogy a Főváros 50 milliárd forintot költött el Rákosrendezőre, Tarlós István szerint egy bizonytalan projektre, miközben most a működési problémákra hivatkoznak. A volt főpolgármester azt is kiemelte, hogy önmagában az emelés ténye nem teszi alkotmányellenessé a szolidaritási hozzájárulást.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője a Konkrétan Rónai Egonnal című műsor vendége volt. A politikus szerint Budapest jelenleg többrétegű válsággal küzd.
- Pénzügyi válság: a Fővárosi Közgyűlés által megszavazott szolidaritásiadó-visszatartás miatt a Kúria megsemmisítette a város költségvetését. 51 milliárd forintos különbség van a kormány által követelt szolidaritási hozzájárulás és a város által fizetni kívánt összeg között.
- Vezetési válság: jelenleg sem a BKK-nak, sem a BKV-nak nincs vezérigazgatója. A főpolgármester-helyettesek kinevezése több mint fél éve elmaradt, a felügyelőbizottságok nem működnek megfelelően.
- Politikai válság: a fővárosi közgyűlésben a korábbi DK–MSZP-többség brutális kisebbségbe szorult, miközben az új szereplők (Tisza Párt, Podmaniczky Mozgalom) jelentős befolyásra tettek szert.
Ez a változás nem csupán számszaki, hanem a főváros gazdaságának szerkezeti átalakulását is jelenti. A helyben keletkező iparűzésiadó-bevételek egyre nagyobb hányadát kell a központi költségvetésbe átutalni. 2018 és 2024 között Budapest összesen 235 milliárd forintot fizetett be szolidaritási hozzájárulásként, ami az iparűzésiadó-bevételek 17,1 százalékát jelentette. Ez a hatalmas összeg hiányzik a főváros költségvetéséből.
Nézzük a részleteket
A fővárosi önkormányzat által közzétett dokumentum háromszintű modellt alkalmaz a pénzügyi fenntarthatóság értékelésére.
- Fenntartható gazdálkodás: a bevételek fedezik mind a működési kiadásokat, mind a beruházásokat.
- Kritikus szint: a bevételek csak a működési kiadásokat fedezik, fejlesztésre nincs lehetőség.
- Fenntarthatatlan helyzet: a bevételek már a működésre sem elegendők.
Karácsony Gergelyék szerint Budapest már a kritikus szint határát is átlépte, gyorsan sodródik a fenntarthatatlan kategória felé, ahol már a kötelező feladatok ellátása sem biztosított. Ez azt jelenti, hogy már most sem jut elegendő forrás a működésre, nemhogy a szükséges fejlesztésekre és karbantartásokra.
A dokumentum különbséget tesz kötelező és önként vállalt feladatok között. Azonban a jelenlegi elvonások már az előbbieket is veszélyeztetik, ami ebben a formában közvetlen alkotmányos problémát is jelent. A kötelező feladatok, mint a közösségi közlekedés, közvilágítás vagy útfenntartás ellátása alkotmányos elvárás, míg az önként vállaltak – például kulturális támogatások, kerékpáros infrastruktúra, környezetvédelmi programok – csak akkor tarthatók fenn, ha van szabadon felhasználható forrás.
De már nemcsak a kötelező, hanem az önként vállalt – például kulturális, szociális vagy környezetvédelmi – önkormányzati feladatok is elsorvadóban vannak, ami Budapest mint kulturális és innovációs központ szerepének megkérdőjelezését jelenti.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Budapest, hasonlóan más önkormányzatokhoz, év közben működési hiteleket vesz fel a kötelező befizetések és alapvető kiadások fedezetére – illetve a számok alapján likviditásmenedzsment miatt is. Ugyanakkor ez egy ördögi kör:
- A szolidaritási hozzájárulás miatt nincs elegendő saját bevétel, így hitelt kell felvenni a működéshez.
- A magas kamatok tovább rontják a költségvetési egyensúlyt, ezért még több hitelt kell felvenni.
A helyzetet tovább rontja az iparűzésiadó-bevétel többletelvonása, amely 2025 májusában 3,7 milliárd forint további hiányt okozott, éppen akkor, amikor a fővárosnak a legnagyobb szüksége lenne ezekre a forrásokra.
Veszélybe került közszolgáltatások
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!