Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyarországi akkumulátorcella-gyártáshoz és az akkumulátorfelhasználáshoz kapcsolódó akkumulátor-újrahasznosítási lehetőségek, igények és iparfejlesztési irányok feltérképezése céljával készített átfogó tanulmányt a Magyar Akkumulátor Szövetség Újrahasznosítás Munkacsoportja.
„Akkumulátor-újrahasznosítás és kapcsolódó veszélyeshulladék-kezelés Magyarországon: helyzet, jövőkép és szakpolitikai ajánlások” címen.
A tanulmány célja, hogy pontos és adatvezérelt képet adjon az akkumulátorcella-gyártás során keletkező hulladékokról (mennyiségi és minőségi bontásban), a jelenlegi magyarországi hulladékkezelési kapacitásokról, valamint a hulladékfeldolgozás területén várható kihívásokról az iparág előre látható növekedése fényében. Emellett nem elhanyagolható szándéka, hogy az iparágat övező vitákat és félelmeket minél tényszerűbb alapokra helyezzék. Jelenleg ugyanis kevés az ismeret erről az új és gyorsan fejlődő iparágról, ezért a szövetség szerint számos olyan „indokolt gyanakvás” kering a közbeszédben az akkumulátoripar körül, amelyek sok esetben nem fedik a valóságot.
„Fontos a szakmai párbeszéd empirikus alapokra helyezése. Azt szeretnénk, hogy az iparág fejlődése során a lehető legnagyobb hozzáadott értéket teremtse, miközben a környezeti fenntarthatósági kérdések visszhangra találjanak” – fogalmazott Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke.
A tanulmány elsőként vizsgálja a teljes magyarországi értékláncot, az alapanyaggyártástól kezdve a cellagyártáson át az újrahasznosítási lehetőségekig, s mindezt 88 különböző hulladéktípus szerint bontva. „Ez a megközelítés lehetőséget teremt arra, hogy célzott szakpolitikai beavatkozások történjenek a kritikus pontokon” – mondta a szövetség elnöke.
A főbb megállapítások 2023-ra vonatkozóan:
- Az akkumulátorcella-gyártás során több mint 111 ezer tonna hulladék keletkezett 2023-ban Magyarországon.
- Ebből mintegy 54 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősül.
- A gyártókapacitások növekedésének köszönhetően a cellagyártás során képződő hulladékok mennyisége 2035-re 3,7-szeresére nő 2023-hoz képest.
A szövetség bízik benne, hogy a mintegy 150 oldalas tanulmány komoly szakmai alapot adhat a jövőbeli vitákhoz és döntésekhez. Az adatok szerint jelenleg elegendő feldolgozói kapacitás áll rendelkezésre, azonban ez az állapot várhatóan nem tartható fenn a hazai akkumulátorgyártás várható növekedése következtében. Ezért a jövőben szükség van a hulladékkezelési kapacitások bővítésére, vagy akár nemzetközi kooperációra, különösen az újrahasznosítás területén. Ez nem csupán környezetvédelmi szempont, hanem megfelelés az EU-s előírásoknak is.
Kitekintés 2035-ig: körkörös gazdasági modell a gyakorlatban
A már bejelentett, illetve folyamatban lévő magyarországi beruházások elkészültét követően 2030 után előreláthatólag hat akkumulátorcella-gyár fog aktívan működni hazánkban. Ez várhatóan új hulladéktípusok megjelenését is jelenti, amelyek kezelésére a jelenlegi hulladékkezelő rendszer nincs teljesen felkészülve.
A tanulmány készítői szerint a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) érintett hulladékakkumulátorok mennyisége még jó ideig alacsonyabb lesz, mint a gyártási selejtek tömege. Azonban három hulladéktípus, köztük a különböző leselejtezett akkumulátorok és NMP-bázisú vizes hulladékok esetében a hazai kezelőkapacitás már 2023-ban is megközelítette határait. A 2030 utáni időszakra készített előrejelzések alapján ezekben a kategóriákban jelentős kapacitásbővítés válik szükségessé.
Erre egyszerre jelenthet megoldást a jelenlegi egyetlen, működési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő kapacitásának fejlesztése, vagy a cellagyártók figyelmének felhívása arra, hogy a gyártási hulladék kezeléséhez – hazai feldolgozói kapacitás hiányában – külföldi feldolgozó kapacitását szükséges igénybe venniük.
Jogszabályi és jogalkalmazói szigorra készülnek a szakértők
A Magyar Akkumulátor Szövetség álláspontja szerint a biztonságos és fenntartható módon működő akkumulátorgyártás megteremtéséhez elengedhetetlen az akkumulátoripari ágazatot érintő jogszabályok felülvizsgálata, mivel az elmúlt időszakban drasztikus fejlődésen ment keresztül az akkumulátorok technológiája. Ennek részeként a tanulmány készítői ajánlásokat fogalmaznak meg a lítiumion-akkumulátorok és komponenseik gyártása során keletkező hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására, valamint az újrahasznosítása során alkalmazandó legszigorúbb környezetvédelmi előírások és szabályok alkalmazására egyaránt.
A szakértők szerint a hulladékkezelésben részt vevő szereplők és meghatározott hulladékfajták esetében a kiemelt hatósági ellenőrzés mellett az alábbi intézkedések lesznek indokoltak:
- az új hulladékkódokhoz igazított engedélyezési és feldolgozási rendszer kialakítása,
- a veszélyes hulladékok kezelési kapacitásának bővítése,
- valamint a hazai ipar szereplőinek ösztönzése a technológiafejlesztésre és a körforgásos megközelítések alkalmazására.
Az Index kérdésére leszögezték: a tanulmány ajánlásként funkcionál az iparág szereplői számára, jogi érvényű kötelezettséget nem tartalmaz.
Fenntartható pálya vár az iparágra
Az akkumulátoripar mostanára a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált,
a bruttó hazai termék (GDP) öt és fél százalékát adva, ami a jövőben 10–11 százalékra is emelkedhet.
Lapunk kérdésére Kaderják Péter elmondta: ez a jelentős gazdasági hozzájárulás annak ellenére az akkumulátoripar sajátossága, hogy a KSH adatai szerint 2024-ben 50 százalékkal esett vissza a hazai gyártás – Palkovics László volt ipari miniszter Indexnek adott interjújában átmenetinek, „időszakos piaci hullámzásnak” minősítette a csökkenést. Az akkumulátorszövetség elnöke rámutatott: az elektromosautó-értékesítések bővülése a tavalyi megtorpanás ellenére töretlen, ez pedig kéz a kézben jár az akkumulátorgyártás felfutásával.
A hazai akkumulátorszektor kiemelt szerepet játszik a közlekedés és az energetika fenntartható fejlődésében, elősegíti az új technológiák alkalmazását, és hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Mindez egybevág a magyar kormány Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiájával, illetve azzal az európai uniós céllal, amely szerint 2050-re a tagállamoknak teljesen karbonsemlegessé kell válnia. A Magyar Akkumulátor Szövetség célja, hogy
a hazai akkumulátoripar ne csak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is fenntartható legyen.
A most publikált anyag ehhez kíván hozzájárulni tudományos alapú, átfogó helyzetelemzéssel és konkrét szakpolitikai ajánlásokkal.
A technológia túllépte a szabályozást
Az akkumulátorgyártás néhány év alatt robbanásszerű fejlődésen ment keresztül Magyarországon. Míg 2017-ben gyakorlatilag nem létezett, addig 2023-ra már az európai akkumulátorpiac negyedét adta a magyar kapacitás. Az EU új akkumulátor-rendelete jelentős változásokat hozott, új újrahasznosítási arányokat és követelményeket ír elő. Ilyen például, hogy 2031-től szigorodnak a szabályok arra vonatkozóan, hogy az új akkumulátoroknak hány százalékban kell újrahasznosított anyagokat tartalmazniuk.
A technológia túllépte a korábbi szabályozást, ezért új akkumulátor-kategóriákra és azonosítókódokra volt szükség
– vázolta Kun Róbert vegyész, a Magyar Akkumulátor Szövetség Újrahasznosítás Munkacsoport szakértője.
A tanulmány által meghatározott 88 hulladékazonosító kódot összevetették a magyar hulladékkezelői kapacitásokkal. A legtöbb hulladéktípusra jelenleg van hazai kezelési kapacitás, de vannak olyan kódok, amelyek esetében ez hiányzik. Ez különösen fontos az EPR szempontjából, amely nem minden hulladékáramra vonatkozik. „Vannak hulladékok, amelyek nem tartoznak EPR alá, így az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!