Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Megkérdeztük a szakma képviselőit, mennyibe kerül ténylegesen egy gombóc minőségi fagylalt idén, honnan jönnek az ijesztő összegek, és mennyire árt a Balaton hírnevének, ha rémhírek keringenek a drágaságról. A válaszokból kirajzolódik, hogy a fagyiárak jóval kevésbé drámaiak, mint amit az egyes címek sugallnak.
Honnan jönnek az 1500 forint per gombócos rémhírek?
Arra a kérdésünkre, mennyire reálisak a sajtóban, például az egyik megyei lapban megjelent 1200–1500 forintos gombócárak, Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület elnöke határozott választ adott: „ezek nagyon elrugaszkodott árak lennének, én ilyennel nem találkoztam”.
A 120 éves ipartestület egyébként több mint 400 aktív tagot számlál, akik mind egy-egy vállalkozást képviselnek, ezen felül pedig a pártoló, nyugdíjas és ifjúsági tagokkal együtt további közel 150 fős létszámot fog össze. A tagok zöme Budapesten és Pest vármegyében üzemeltet cukrászdát vagy fagyizót, de az ország minden részéről vannak tagjaik, és akadnak köztük éttermesek, kézműves pékek, sőt szállodát működtető vállalkozások is.
Erdélyi Balázs magyarázata szerint a félreértés abból fakad, hogy különböző módon értékesítik a fagylaltot.
Egy gombócot a szakma jellemzően öt dekagrammhoz kalkulál, de egyre több helyen kenik és mérik manapság a fagylatot a gombócolás helyett. Ha valaki lapáttal ken egy tölcsérre 10–15 dekányit egyetlen ízből, majd grammra lemér, az természetesen kerülhet ennyibe,
csakhogy az a vendég ekkor nem egy, hanem nagyjából három gombócnyi fagylaltot kapott.
Érdemes tehát visszaszámolni egy gombócra a tömeget, és máris eltűnik az ijesztő szám. Az Index nyári körképe ezt megerősíti: kollégánk végigjárta a partot, és arra jutott, hogy aki szerint mocskosul drága a Balaton, az nem ebben az országban él – egy gombóc fagylaltért Lellén például 650 forintot kértek.
A lélektani határ 550 forint, ennél olcsóbban nem éri meg adni
Idén egy gombóc ára 600-650 forint körül indul, és 550 forint alatt szinte lehetetlen minőségi fagylaltot találni – mondta lapunknak Erdélyi Balázs. A Balatonnál, bevásárlóközpontokban és üdülőhelyeken ez 650-700 forintról indulhat, az elhelyezkedéstől, a minőségtől és az üzletpolitikától függően.
A jó hír, hogy idén nem volt drasztikus drágulás: az alapanyagárak nem emelkedtek jelentősen, sőt egyes termékcsoportok olcsóbbak lettek a tavalyinál, így rengeteg cukrászda a tavalyi árakon kezdte a szezont. Akik emeltek, azok is csak 5-10 százalékkal, ami épp csak meghaladja az éves inflációt.
Erdélyi szerint az 550 forintos lélektani határ alatt nem éri meg fagylaltot árulni: amikor a vállalkozás minden költséget kifizetett, már nem marad elég profit a biztonságos működéshez.
Több balatoni szereplőt megkérdezve arra jutottunk, hogy a klasszikus ízek általában 600-700 forintba kerülnek, a különleges, díjnyertes fagyik pedig jellemzően 750-800 forintig kúsznak fel.
A Balatoni Turizmus Szövetség 15, kézműves és minőségi fagylaltot árusító cukrászdát kérdezett meg, amelyek szinte mind elindultak a Balaton Fagyija versenyen – és sehol nem találkoztak az 1200-1500 forintos ijesztő összegekkel.
A negatív hírek elterelhetik a turisták figyelmét a lényegről: arról, hogy a Balaton egész évben kínál látnivalókat, programokat, természeti értékeket, kulturális eseményeket és minőségi gasztronómiai élményeket. Ahelyett, hogy ezekről esne szó, most ismét a fagylaltárak kerültek a címlapokra
– fakadt ki Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy „ez a fajta általánosítás már a turisztikai rémhírterjesztés kategóriáját súrolja, hiszen azt a benyomást kelti, mintha ezek az árak lennének a jellemzőek a teljes Balaton-parton”.
A drágaságot egyébként nem a Balatonon kell keresni: az Index körképe szerint Lellén egy tortaszelet ára közelíti az ezer forintot, ami a pesti, 1200–1300 forinttól induló áraknak sehol nincs a nyomában.
Mi hajtja fel az árakat a háttérben?
Megkérdeztük azt is, milyen költségek mozgatják a fagyiárakat. Erdélyi Balázs szerint a legnagyobb teher már nem az alapanyag, hanem a munkaerő: a jó szakembert csak nyugati bérszínvonalon lehet megtartani, de még úgy sem mindig.
„A munkaerőhiány a legnagyobb megoldandó feladat most a szakmánkban, megbízható, szakképzett kollégákat szinte lehetetlen találni, de pultos munkakörre is hasonlóan nehéz, sőt mosogatót vagy takarítót sem lehet találni”
– mondta lapunknak Erdélyi Balázs. Ehhez jön, hogy a cukrászda energiaintenzív üzem: a fagylaltkészítéshez jelentős mennyiségű áram és víz kell, amit szintén ki kell termelni.
A turisztikai szövetség arra hívja fel a figyelmet, amit a vásárlók gyakran figyelmen kívül hagynak: a tulajdonosok üzlethelyiséget bérelnek, korszerű konyhatechnológiát vásárolnak, energiaigényes gépeket működtetnek, adót, járulékot és rezsit fizetnek. A különleges helyszínt – egy hangulatos parti sétányt vagy panorámás magaspartot – külön meg kell fizetni.
A költségek ennek ellenére sem épültek be teljes mértékben az árakba, a legtöbb vállalkozó óvatosan emelt. Ugyanezt erősítette meg egy zamárdi lángossütő is az Index körképében: nem akar árat emelni, pedig a bérleti díja nőtt, a villanyt újra kellett szereltetnie, és a konyhai eszközöket is cserélnie kellett.
Olcsóbbak vagyunk, mint Bécs vagy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/06/27/balaton-turizmus-cukrasz-fagyi-arak/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!