Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Matolcsy György a beszéde elején leszögezte, a tényeket, a valóságot mutatja most be, „megtévesztés helyett a valóságot kell nézni. Szerb Antal óta tudjuk, minden könyvnek megvan a sorsa, így minden előadásnak van lelke”, majd hozzátette: a csütörtöki előadásnak az a célja, hogy a következő magyar politikai elit soha ne ismételje meg azt az inflációs kalandot, amit az elmúlt években.
Az inflációs folyamatokat tömegbalesetnek nevezte a jegybankelnök.
„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.
Matolcsy György nem kímélte a kormányt
A jegybank elnöke kitért arra is, hogy már 2020 őszén jelezte az MNB, ez egy inflációs évtized lesz. „Kevesen hittek nekünk, kicsi kiugrást prognosztizáltak” – mondta. Már 2021 tavaszán jelezték, hogy tartós lesz az infláció, és ezért elindították a küzdelmet. Úgy vélekedett, 2021–2022-ben azt kellett tapasztalnia a jegybanknak, hogy
egyedül van, mert a kormány nem társult a küzdelemhez.
Matolcsy György kitért arra is, hogy szerinte a kormány 1,5 éves csúszást követett el, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett, majd csak ezután érkeztek hatásos válaszok a kormánytól. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta.
Az ársapka 3-4 százalékkal növelte az inflációt
– húzta alá a jegybankelnök, hozzátéve, a forint árfolyamát tavaly októberben a jegybank stabilizálta, és enélkül nem lehetne egy számjegyű az infláció a közeljövőben. A jegybank idén tavasszal megkezdte a vészhelyzeti intézkedések kivezetését. Az MNB elnöke szerint az elmúlt pár év inflációján mindenki veszített.
A négy negyedév visszaesése mutatja az infláció növekedésre káros hatását. Ez veti a legnagyobb árnyékot az évtizedre – világított rá a központi bank elnöke, kiemelve, az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. A jegybankelnök kifejtette, hogy az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk” – összegezte.
Megjegyezte, hogy az inflációs kaland hátterében a „gazdasági pénzügyi függés van”, és szerinte ez 2014-től növekedett. Hozzátette, a megoldást mindig az országon belül kell keresni, ezzel szemben hazánk csak a függés növekedését érte el. Pozitívumként értékelte, hogy javul a folyó fizetési mérleg, azonban nem versenyképességi javulás áll mögötte. A pénzügyi sebezhetőség szempontjából az ország az első öt között szerepel, ami nem jó.
MATOLCSY GYÖRGY SZERINT AZ ELMÚLT 23 ÉV LEGNAGYOBB GAZDASÁGI RECESSZIÓJÁT LÁTHATJUK.
Tévút az inflációra épülő gazdaságstratégia. Például az, hogy 2030-ra meg lehet duplázni a magyar GDP-t. „Hét év alatt, mondjuk, az évi 10 százalékos növekedést jelent. Általában azért legalább 6-7-8 éves százalékos infláció lenne. Remélem, nem” – mondta a jegybankelnök. „Ezekben az időkben óvatos monetáris politikára van szükség” – tette hozzá. A politikai elit és az üzleti elit közellensége is az infláció, és szerinte nem lehet piaci eszközökkel sikeresen küzdeni ellene. Úgy lehet sikeres egy ország, ha a kormánya és a jegybankja is együtt működik.
Bod Péter Ákos nem kímélte a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
