Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Eigner György lapunknak elmondta, hogy nehéz tantervi szinten lépést tartani a szélsebes technológiai fejlődéssel, de nem is feltétlenül magát a tantervet kell folyamatosan átalakítani, hanem annak szakmai tartalmát.
A Neumann János Informatikai Karon úgy építették fel a képzési programokat, hogy azok kellő rugalmasságot adjanak a szakmai tartalmak gyorsabb cseréjére, miközben maga a tantervi keret univerzálisabb marad.
Úgy építettük fel ezeket a tanterveket, hogy a hangsúlyok a különböző technológiai váltások mentén frissíthetők legyenek
– fogalmazott a dékán. A tanterv fejlesztésekor nyugati és keleti példákat egyaránt megvizsgáltak, más intézmények képzési programjait tanulmányozták.
Figyelembe vették olyan nemzetközi szervezetek ajánlásait, mint az IEEE Computer Society, az American Computer Society, World Economics Forum vagy az UNESCO, amelyek meghatározzák a szükséges készségeket és kompetenciákat.
Mindezeket összevetették a hazai képzési és kimeneti követelményrendszerrel, valamint az egyetemi és kari stratégiával. „Ennek az összességéből lehet úgy összeállítani egy tantervet, hogy megfeleljen a modern kor igényeinek, kellően rugalmas legyen, de a szakmai tartalom cserélhető maradjon” – világított rá Eigner György.
Az ipar már más juniorokat keres
A dékán szerint az elmúlt években jelentős trendváltás következett be a munkaerőpiacon. Korábban az volt a jellemző, hogy a cégek elfogadták: a friss diplomásoknak hosszabb betanulási időre van szükségük.
Ma viszont szűkülnek a juniorpozíciók, és az elvárás az, hogy a hallgatók gyorsabban tudjanak bekapcsolódni a munkába, akár rögtön mediorszintű feladatokat is el tudjanak látni.
Ez részben az AI-forradalom, részben a makrogazdasági környezet következménye
– magyarázta. A cégeknek egyszerűen nincs olyan mértékű igényük új munkaerő felvételére, mint korábban, illetve a létrejövő új pozíciók, mint például a „forward deploy engineer” – azon szakemberek, akik egy adott vállalat technológiáit integrálják az ügyfeleik termékeibe, szolgáltatásaiba, elsősorban pedig AI-technológiákkal dolgoznak – teljesen új igényeket jelentenek a piacon.
Erre a trendváltásra minden felsőoktatási intézménynek stratégiát kell készítenie
– hangsúlyozta. Az Óbudai Egyetem aktív kapcsolatot tart a legnagyobb munkáltatókkal, akik véleményezik a képzéseket és mérnökprofilokat, elváráslistákat is megosztanak az intézménnyel. „Ez sajnos nem kellően megszokott a hazai vállalatoktól, pedig szerintem nagyon fontos” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a cégek és egyetemek közötti kommunikációban van még mit fejleszteni.
Az MI kódot ír, de ki fogja átnézni?
Arra a kérdésre, hogy érdemes-e még informatikusnak tanulni, amikor a mesterséges intelligencia már kódot is ír, Eigner György határozott igennel válaszolt, de árnyalta a képet.
Nyugodtan tanuljanak informatikusnak, de úgy készüljenek, hogy változnak a hangsúlyok
– mondta. Ma már nem elég pusztán kódolni tudni, az informatikusnak komplex rendszereket kell megterveznie, interdiszciplináris módon kell gondolkodnia, és együtt kell működnie más szakterületek képviselőivel.
„Egy informatikusnál alapvető elvárás lesz, hogy bár megírja az AI a kódot, de ott kell lennie, át kell néznie, jóvá kell hagynia az egészet”
– világított rá. Ezért kell tudnia kódolni a most az egyetemre felvételt nyerő diákoknak is.
Szabályozási cunami közepén a hallgatók
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) mellett számos más szabályozás is érinti az informatikai szektort: az NIS2 kiberbiztonsági irányelv, a GDPR, az egészségügyi területen pedig az MDR és IVDR.
Eigner György szerint ezekről beszélni kell a képzésekben, a hallgatóknak tudniuk kell, hogyan kell figyelembe venni ezeket egy szoftver tervezésekor.
Elindítottunk egy új tárgyat kísérleti jelleggel, ami még nem a tanterv része. Ez az informatika, AI és jog együtt
– árulta el. A kurzus most már a harmadik félévét futja, és nagy sikerrel, külföldi hallgatók is felvették.
A digitális szuverenitás kérdésében szkeptikus az európai helyzetet illetően. „Beszorultunk egy üvegdobozba. Látjuk, hogy mit kellene csinálni, de nem csináljuk. Nagyon kényelmes az amerikai vagy a kínai technológia használata, és ez hosszú távon visszaüt a digitális szuverenitásra” – figyelmeztetett.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!