2024 óta a reálgazdasági növekedés megakadása nem egyszeri sokk, hanem tartós jellemző lett – indul ki magyar gazdaság kilátásairól szóló elemzésében a Policy Agenda. Az elemzőintézet rámutat: korábban a fogyasztás várt bővülésére épített növekedési történet nem hozta a remélt fordulatot, miközben 2025-ben a beruházások tovább lassultak, fellendülés nem következett be. A fogyasztói árak hullámzását is csak további állami beavatkozásokkal – egyes termékekre vonatkozó árréskorlázással lehetett fékezni, ami önmagában jelzi, hogy az árstabilitás nem „magától” állt helyre.
A külső környezet sem segített: az elemzés kiemeli a befejezhetetlen orosz–ukrán háborút, a több országot érintő fegyveres konfliktusokat, és azt, hogy 2026-ra új problémakört jelent a gyorsan átalakuló világgazdasági rend. Ebbe a képbe illeszkedik a bizonytalan, gyenge nemzetközi növekedési előrejelzések világa, amelyben a magyar gazdaság exportfüggősége miatt különösen sérülékeny. A Policy Agenda szerint a technológiai ugrás miatti borúsabb jövőkép hatása a magyar gazdaságra és társadalomra nehezen megítélhető, de mindenképp kockázatot jelent.
„A gazdálkodó szervezetek, intézmények és családok működésének régóta tervezett javítása lassan halad, sok területen elmaradt”
– emeli ki az elemzés. Külön hangsúlyozták, hogy 2025-től a korábbiakat jóval meghaladó támogatások túlzottan növekvő külső finanszírozási terhet okoznak. A háttérben pedig ott van a kollektív javak – egészségügy, oktatás, közlekedés – romló helyzete, ami a nemcsak társadalmi, hanem növekedési kérdés is.
A számok hideg logikája
A növekedés látszólag megvan, de a szerkezete és a hajtóerők minősége kérdésessé teszik a fenntarthatóságot – áll a Policy Agenda elemzésében a 2025-ös év teljesítményéről. A tavalyi negyedik negyedévében a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest mindössze 0,5 százalékkal bővült, az egész évben pedig csupán 0,3 százalékkal nőtt a GDP.
A bővüléshez leginkább a szolgáltatások – így a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem – valamint az építőipar járult hozzá. Ezzel szemben a növekedést leginkább az ipar visszaesése fékezte: az első három negyedévben 3,2 százalékos, 2,9 százalékos és 1,7 százalékos csökkenés ment végbe a területen. A mezőgazdaság esetében 2024-hez képest 3 százalék körüli visszaesésről számol be az elemzés, ami azért fontos, mert az agrárium teljesítménye a magyar GDP-ingadozásokban időnként nagyot tud húzni.
„2024 végétől érezhetően csökken az ipari termelés volumene, miközben a korábbi várakozások a mezőgazdaság és a feldolgozóiparon belül az autógyártásra, illetve a beszállítói láncokra építettek” – jegyzi meg a dokumentum, amely egy éles állítással jelzi a helyzet súlyát:
2026-ban sem várható, hogy a GDP-teljesítmény meghaladja a 2022 évit.
Ez annak következménye, hogy a 2022 utáni időszakban a növekedési modell egyszerre ütközött inflációs, költségvetési és külpiaci korlátokba. A Policy Agenda szerint nem sikerült a belső kereslet élénkítése, és változatlanul fékezik a növekedést a fiskális és külső kockázatok. Az elemzés a „gazdasági lejtmenet megállítását” nevezi a legsürgetőbb feladatnak, vagyis nem egy erős gyorsítást, hanem egy stabilizációs küzdelmet jelez előre.
A hivatalos optimizmus és óvatos nemzetközi prognózisok
Az elemzés ütközteti a kormányzati várakozásokat és a nemzetközi intézmények, illetve hitelminősítők becsléseit. Túlzottnak tartja a hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzést, amely szerint 2026-ban 3 százalék feletti gazdasági növekedés érhető el. Ekkora bővüléshez egyszerre kellene beruházási élénkülés, ipari kapacitásfelfutás és a belső kereslet további erősödése – mutatnak rá.
- Ezzel szemben az Európai Bizottság 2,3 százalék körüli fokozatos gazdasági kilábalást jelez, indokként a költségvetési alkalmazkodást, a magas kamatkörnyezet szükséges fenntartását és az európai konjunktúra lassú élénkülését említi.
- Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) még óvatosabb: 1,9 százalékos bővülést valószínűsít a fiskális korlátok és a gyenge beruházási környezet bizonytalanságai miatt.
- Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) sem vár gyors felzárkózási fordulatot, 2 százalék körüli kilábalást lát, jelentős beruházási és fiskális bizonytalanságok mellett.
A hitelminősítői kép vegyes: ezek szerint összességében mérsékelt növekedés várható 2026-ban, miközben kedvező, hogy a befektetésre ajánlott besorolás fennmarad.
- Az S&P a magas költségvetési hiány veszélyére, a gyakori gazdaságpolitikai beavatkozásokra és az EU-források körüli bizonytalanságra hívja fel a figyelmet.
- A Moody’s 2 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsít, amit nem tart elégnek az adósságdinamika érdemi javulásához.
- A Fitch stabilról negatívra rontotta a kilátást, mert a romló költségvetési egyensúly – magas hiány, lassan csökkenő államadósság – fékező tényező. Ugyanakkor 2026-ra stabilizációt vár, és az adócsökkentések miatti magánfogyasztás-növekedést, a beruházások fokozatos visszatérését, valamint a javuló külső keresletet is a támogató tényezők közé sorolja.
Saját becslés: ezt várják idén
A Policy Agenda saját központi forgatókönyve 2026-ra 2,2 százalékos növekedést, 2027-re 2,4 százalékot valószínűsít. A növekedés fő hajtóereje a lakossági fogyasztás és a belső kereslet bővülése lesz, amit a reáljövedelmek emelkedése és a költségvetési politika ösztönző intézkedései erősítenek.
- A beruházások 2026-tól szerényen nőhetnek, de a dokumentum ehhez feltételeket köt: szükséges az uniós források beérkezése, a külföldi működőtőke-befektetések élénkülése és a javuló makrogazdasági környezet.
- Ami a külső oldalt illeti, az elemzőház szerint segíthet az európai konjunktúra javulása, míg a német gazdaságban „biztató jeleket” látnak, amit a német IFO üzleti hangulatindex stabilan 88 pont körüli szintjével támaszt alá.
- A nettó export hozzájárulása a következő években javulhat, ha csökkennek a nemzetközi kereskedelmi súrlódások és dinamizálódik az import, miközben az exportpiacok fokozatosan javulnak.
„A 2026-os növekedéshez a fogyasztás helyreállása, a reálbérek emelkedése és az exportpiacok javulása egyaránt kell – vagyis a belső motor önmagában kevés lehet” – jegyzi meg a Policy Agenda. Ugyanakkor a folyamat sérülékeny, mivel a fiskális és külső kockázatok továbbra is fékezik a növekedést. Összességében tehát nem egy látványos boom, hanem egy óvatos, fogyasztásvezérelt élénkülés rajzolódik ki, amelynek sikerét a finanszírozási és árstabilitási feltételek döntik el. A növekedés tehát nem egyszerűen „megérkezik”, hanem feltételek sorának teljesülése kell hozzá – húzták alá
Ezért marad szűk a költségvetési mozgástér?
Az elemzés rámutat, hogy 2023-tól „kaotikusak” a a pénzügyi mutatók, és azt állítja, hogy a fiskális intézkedések és a monetáris lehetőségek között ellentmondásos a helyzet. A 2023-as 6,7 százalékos költségvetési hiány 2024 végére 4,9 százalékra mérséklődött, de 2025-től az év közben többször megemelt hiánycél bizonytalanságot keltett a gazdasági szereplők, befektetők és hitelminősítők körében. A kormányzati hiánycél 2026-ban is 5 százalék, miközben a költségvetési egyenleg javulása lassabb a korábbi várakozásoknál. Az államadósság kamatfizetése a GDP mintegy 5 százalékát terheli, ami önmagában is jelentős kötött kiadás.

Komoly veszélyt jelent az úgynevezett „régi adósságok törlesztése”, amely jelentős további eladósodással képzelhető el, és kérdéses, hogy később mely területek terhére lehet az adósságot rendezni. A kiadási oldalon a költségvetési szervek túlköltése és a kamatkiadások növekedése emelkedik ki, míg a bevételi oldalon 2025-ben az áfa és jövedéki adó körében 80 milliárd forintnál kisebb elmaradást, a társasági adónál viszont több mint 280 milliárd forintos hiányt jeleznek.
Külön kitérnek az EU-ból érkező bevételek elmaradására, melyek 1150 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabban a tervezettnél.
Az államadósság GDP-arányos rátájának csökkentése az alacsony GDP-növekedés és a magas pénzforgalmi hiány miatt 2026-ban sem valószínű, az adósságráta 2025 végén 75,5 százalék lehet, 2026 végére 75 százalékra emelkedhet, csökkenés 2027-től várható.
A hiány konszolidációja feltehetően csak 2027-től kezdődhet, ami 2026-ra gyakorlatilag azt jelenti: a költségvetés egyszerre próbálja fenntartani az ösztönzést és kordában tartani a kockázatokat.
Ez a kettősség magyarázza, miért marad szűk a mozgástér akkor is, ha papíron növekedést szeretne a gazdaságpolitika.
Infláció és kamat: lassú csillapodás, de nem múlt el a nyomás
Ami az inflációt illeti, az elemzés szerint azt 2025-ben elsősorban az élelmiszerárak és a lakossági energiaárak emelkedése erősítette, amit a termelői költségek növekedése és a nemzetközi élelmiszeralapanyagok drágulása is alátámasztott. Kiemelik, hogy a – a május 31-ig meghosszabbított – árrésstop rövid időre mérsékelte a nyomást, de hatása átmeneti volt, nem fékezte tartósan az áremelkedést.
A dokumentum 2026-ra 3,5 százalék körüli inflációt valószínűsít. Az MNB a 2025-ös 4,4 százalékos infláció után 2026-ra a korábbi 3,8 százalékos előrejelzést 3,2 százalékra csökkentette, 2027-re 3,3 százalékot, 2028-ra 3 százalékot jelez.
A Policy Agenda szerint az árrés-korlátozások kivezetésének időzítése kulcskérdés, mivel a kivezetés utáni inflációemelkedés mértéke egyelőre bizonytalan. A dezinflációt külső tényezők is segítették: a Brent olaj ára 5–6 százalékkal, a TTF-gázár 10–15 százalékkal csökkent, miközben a globális élelmiszerár-emelkedési hullám augusztusban megállt, és csökkenés indult.
A forint 2024 vége óta az euróval szemben 7 százalékot, a dollárral szemben több mint 17 százalékot erősödött, bár az elemzés szerint az iparcikkek kereskedelmében ennek hatása még nem érződik. Az eurózónában az infláció az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben 2,1 százalék volt, 2026-ban 1,9 százalék, 2027-ben 2,0 százalék lehet, ami az elemzőház szerint alacsony importált inflációt jelent Magyarország számára.
A kamatpályával kapcsolatban megjegyezték, hogy az alapkamat csökkentése csak 2026 második felében jöhet szóba, mivel a gazdaságban még jelen van az inflációs nyomás, és az árfolyamstabilitás kiemelt cél – ezt Varga Mihály jegybankelnök több ízben is megerősítette.
Az elemzés külön kiemeli carry trade szerepét, vagyis azt, hogy a kamatkülönbözetre épülő ügyletek továbbra is hatnak a forint erősödésére. Gyors kamatcsökkentés esetén nőne a forintgyengülés kockázata, erősödhetne a belső kereslet, ami visszagyorsíthatná az inflációt.
Finanszírozási nehézségek, beruházási óvatosság, exportfüggő kilátások
A vállalati gazdálkodás kérdéskörnél egyszerre jelenik meg a finanszírozási nehézségekről és a munkaerőpiac feszességének átalakulásáról szóló narratíva. Az elemzés szerint a korábban tapasztalt munkaerőhiányt a visszaeső termelés miatt fokozódó elbocsátási hullám válthatja fel, amire már vannak példák, miközben nőtt a munkanélküliség és lassult a bérnövekedés.
A bruttó felhalmozás 2025 első három negyedévében éves […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!