Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nagyjából 140 ország támogatásával és hatalmas várakozásokkal indult el 2021 őszén a globális minimumadó bevezetése, azzal a céllal, hogy visszaszorítsa a multinacionális vállalatok adóelkerülését, és rákényszerítse őket a legalább 15 százalékos társasági adó megfizetésére. Az elmúlt években hullámzó eredményeket felmutató rendszernek komoly csapást jelentett, amikor februárban az új Trump-adminisztráció egyértelműen kihátrált a megállapodás mögül.
Módos András, az EY Adó és Jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője úgy látja, hogy az USA kimondott visszalépésével a kezdeményezés véglegesen elvesztette globális jellegét, hiszen sem Kína, sem Oroszország nem csatlakozott hozzá, és az Európai Unió – pár államot leszámítva – szinte teljesen magára maradt a globális minimumadó jelenleg fennálló rendszerével. Az adótechnikailag jól összerakott, azonban nagyon komplex szabályozás kizárólag az évi 750 millió eurót meghaladó, világszintű bevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportokra vonatkozik.
Nincs meg a globális jellege
Betartásuk viszont jelentős adminisztrációs terhet ró az érintett cégekre és az ellenőrzésükért felelős hatóságokra, ami nem segíti a külföldi befektetők szemében már enélkül is sokszor túlszabályozottnak tűnő EU versenyképességét. Habár az Európai Unióban egyelőre nem látszanak a kihátrálás jelei, elképzelhető, hogy a tagállamok bizonyos mértékű könnyítést ki fognak járni a rendszerben, ha alkalmuk adódik rá.
Noha számos szakértő tartott attól, hogy a megállapodás súlyosan rontja Magyarország versenyképességét, ez a gyakorlatban nem okozott érezhető hátrányt. Az elmúlt másfél évtizedben a magyar kormány következetesen arra törekedett, hogy alacsony jövedelemadókkal, például a 9 százalékos társasági adóval tegye vonzóbbá hazánkat a nemzetközi befektetők számára. Nem csoda, hogy sokan kongatták a vészharangot a 15 százalékos effektív adóterhet küszöbértéknek tekintő globális minimumadó bevezetésekor.
A váltás mégsem járt komoly visszaeséssel, mivel a társasági adón felül kivetett különféle adók, például a szektorális adók, az iparűzési adó vagy innovációs járulékok együtteséből kialakuló effektív adókulcs az érintett cégek esetében, összességében már gyakran meghaladja amúgy is ezt az értéket. Emiatt többletadó-fizetési kötelezettsége a legtöbb vállalatnak nem keletkezett, „csupán” az adminisztráció növekedett. (Ezalól persze vannak kivételek.) Sőt, az OECD által alkotott új keretrendszerben a megfelelő szakértelemmel meg lehet találni azokat a lehetőségeket, amelyek akár még vonzóbbá teszik Magyarországot a működőtőke számára.
Tehát az adóelőnyünk nagy részben megmaradt, még ha mérséklődött is az Európai Unión belül.
Voltak olyan félelmek is, miszerint hátrányba kerülnek a minimumadóval érintett társaságok azokkal a cégekkel szemben, amelyekre a szabályozás nem vonatkozik. Módos András szerint viszont a 750 millió eurós árbevétellel működő vállalatok kellően nagyok ahhoz, hogy kezelni tudják a pluszterheket. A minimumadó legkevésbé a szektorális különadókkal sújtott szereplőket, például az energiaellátókat, a Robin Hood adó, a kiskeradó által érintett cégeket, vagy az olyan, magas iparűzési adót fizető társaságokat, mint a szolgáltatóközpontokat érintette. Ezzel szemben számos álmatlan éjszakát okozhatott a gyártó cégeknek, amelyek sokszor a határán táncoltak az effektív adókulcsnak, így a megszokottnál többet kellhet befizetniük az államkasszába.
Nem csak az adó a lényeg
Egy-egy beruházási döntés azonban nem csupán az adó mértékén áll vagy bukik. Az EY szakértője kitért rá, hogy a befektetési célpont kiválasztásakor számtalan szempont játszik fontos szerepet a döntésben, mint például az infrastruktúra, a képzett munkaerő, az árszínvonal, a politikai stabilitás, a nyelvismeret, a fejlett bankrendszer, a rendelkezésre álló külső finanszírozhatóság vagy a működési költségek. Az adózási környezet tehát fontos, de nem mindent felülíró szempont a működőtőke-kifektetések során.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!