Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója kedden részletezte Európa jelenlegi gazdasági kihívásait. Számos példával alátámasztva bemutatta, hogy Európa versenyképessége hogyan válik a múlt martalékává. Ám volt egy félmondata, egy tőle szokatlan kiszólás. Ez a kérdésbe csomagolt kijelentés kristálytisztán és a lehető legegyszerűbben mutatott rá az egyik legnagyobb gazdasági dilemmára:
Miért van az, hogy a morális szempontok ilyen mértékben megelőzték az üzletit?
Magyarán, hogyan történhetett meg, hogy azon a kontinensen, amely a történelem során évszázadokig számtalanszor kiválóan érvényesítette az érdekeit, mára ezeket a morális szempontok felülírják, gazdaságilag teljesen irracionális döntések és szabályzások burjánzanak a nemzetközi gazdálkodásban.
Hernádi Zsolt nagyon egyszerű példát hozott fel: napjainkban jóval magasabb áron és hosszabb útvonalakon keresztül szerezzük be ugyanazokat az orosz nyersanyagokat, mint korábban, csak olajtermékként. A megnövekedett költség rossz az európai társadalmaknak, hiszen gyakorlatilag minden árba beépül, és végül inflációt okoz, valamint hátrányos a vállalatoknak is, mert több kiadást eredményez, amely végül csökkenti a nyereséget. Teljesen irracionális gazdasági döntés születik morálisan alátámasztva, ami így hangzik: „Mindvégig Ukrajna mellett állunk, végigkísérjük őket, bármeddig tartson ez az út” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
A Hernádi Zsolt által feszegetett kérdés egy mély és régóta velünk elő gazdaságfilozófiai kérdés. Ebben a cikkben az egyszerűség kedvéért a racionalitást állandónak vesszük, és azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők a haszon, illetve az előny maximalizálásra törekednek.

Nem most kezdődött
Az iszlám bankolás alapjául szolgáló Korán egyik – ma is érvényben lévő – legerősebb tiltása a kamatra, az uzsorára vonatkozik. A tisztességes, kereskedelmi jellegű kölcsönzés megengedett, a kamatszedés viszont tiltott – emlékeztetett erre Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője, aki szerint már ebből is tökéletesen látszik, hogy a morális választások régóta felülírják a gazdaságilag racionális döntéseket. Sőt, leszögezhető, hogy a gazdasági döntések mögött valamilyen mértékben minden esetben megjelenik bizonyos értékválasztás.
Ha történeti kontextusban vizsgáljuk a kérdést, akkor a szocialista rendszerekben tulajdonképpen morális/ideológiai alapon hoztak gazdasági döntéseket. Az ideológiából vezették le, hogy milyennek kell lennie a gazdaságnak. „Azzal, hogy megszüntették a magántulajdont, nem egy hatékony döntést hoztak, hanem egy szocialista vagy kommunista ideológiai lépés mellett tették le voksukat. Valamilyen szinten mindig beépül a gazdaságba, hogy a társadalom milyen értéket képvisel” – tette hozzá Kutasi Gábor.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!