Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Még május elején robbant a bomba Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által, miszerint a Tisza-kormány felülvizsgálja a multiknak fizetett támogatások keretrendszerét, új, kölcsönösen kedvező együttműködésekben gondolkodik és ami még ennél is fontosabb:
- felülvizsgálják a vendégmunkások jogi szabályozását, június 1-től felfüggesztik a vendégmunkások behozatalát;
- kialakítják a gazdaságfejlesztés új eszközeit, ami a hazai kkv-k fejlődését segíti;
- nekiállnak a felesleges bürokrácia visszavágásának.
Kapitány emellett transzparenciát és a korrupció visszaszorítását ígérte, középpontba emelve a indokolatlan, túlárazott kifizetéseket és ezek leállítását. Az akkor még csak leendő miniszter tovább azt ígérte, hogy mindezen átalakításokat lefordítják és érthetővé teszik a hétköznapi emberek számára is, a gazdaság pedig „modern, fejlődőképes és válságálló” lesz.
Vendégmunkásstop: gazdasági kényszer vagy bérletörő politika?
A belengetett vendégmunkásstop éles vitákat szított, Zsiday Viktor közgazdász és Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója egymásnak is estek a téma miatt. Zsiday szerint a vendégmunkások behozatala a „kapitalistáknak” jó egyedül és alacsonyan tartja a munkavállalók bérét. Szabó viszont azzal érvelt, hogy külföldi vendégmunkásokra minden gazdaságnak szüksége van, esetleg a mennyiségről lehet vitatkozni. Zsiday azzal kontrázott, hogy oké, de hol húzható meg a határ? 1 százalék, 3 vagy 5? Véleménye szerint ennél markánsabban kell meghatározni, hogy kellenek-e vendégmunkások.
A két szakértő szerint a legfontosabb kérdés, amit el kell dönteni, hogy a magasabb bérek fontosabbak-e, vagy az, hogy a külföldiek esetleg olyan munkákat is elvégezzenek, amelyeket a magyarok nem szívesen csinálnak meg. Viszont erre meg rájön az a plusz változó is, hogy ha a vendégmunkásokra szavazunk, akkor mivel garantálható, hogy a megkeresett pénzükkel a magyar gazdaságot pörgetik és nem küldik haza, mint például a Fülöp-szigetekiek nagy része.
A júnis 1-től éles szabályozás igencsak érzékenyen érinti a hazai ipar bizonyos szereplőit, ennek pedig nem restelltek hangot adni az utóbbi napokban. A Világgazdaságnak nyilatkozó Bárány Péter, a Master Good tulajdonosa úgy véli, számukra előnyösebb lenne magyar munkavállalókat foglalkoztatni (hiszen nincs szállás, étkezési vagy közvetítési költség a béreken felül), viszont
a hazai munkaerőpiac nem tudja kielégíteni az igényeiket.
Ugyanis a magyarok nem akarnak 24 órás odafigyelést igénylő vágóhídon vagy állattenyésztésben dolgozni. Ráadásul évi 1 százalékkal szűkül a hazai munkaerőpiac minden évben, így véleménye szerint a külföldi vendégmunkások jelenléte nélkülözhetetlen.
A debreceni BMW szintén negatív hatásoktól tart, hiszen náluk cégstratégia, hogy a világ más részén lévő üzemekből is hoznak munkavállalókat például a magyar gyárba. Hans Peter Kemser a BMW Debrecen elnök-vezérigazgatója szerint a BMW globális cég, „a debreceni gyár a Neue Klasséhoz kötődő tudásexport révén is globális szereplő lesz”, de ehhez kellenek a külföldről érkező munkavállalók is.
A kínai EVE Power akkugyár szintén elképzelhetetlennek tartja, hogy megoldja a működését kínai munkások nélkül – ők 7 százalékkal terveznek az összes munkavállaló arányában –, illetve újabb kérdést vet fel, hogy mi lesz a helyzet a magyar egyetemeken tanuló vagy éppen oktató külföldiekkel. Ugyanis heti 30 órában ők is vállalhatnak munkát, a gazdasági migráció tiltása viszont ezt is elvenné, így akár a tanulmányaik abbahagyása is kilátásba kerülhetne.
Hogyan alakult át a külföldi munkaerő összetétele?
A témával kapcsolatban megkerestük Göltl Viktort, a WHC csoport hazai operációjáért felelős ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, hogy a fogalmak tisztázása alapvető fontosságú, ugyanis a közbeszédben elterjedt gyakorlattal ellentétben – amely „vendégmunkásnak” nevez minden harmadik országbeli munkavállalót – a hatályos jogszabályok, különösen a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, szigorú és különböző engedélytípusokat határoznak meg. A törvényi keretek között a konkrét „vendégmunkás engedély” egy erősen kontrollált, jogilag szigorúan szűkített kategória, amelyet kizárólag meghatározott minősített körök, úgy mint a kormányzati stratégiai partnerek, a kiemelt beruházók, a kiemelt exportőrök, valamint a minősített munkaerő-szolgáltatók alkalmazhatnak.
Mindemellett a külföldi munkaerő-beáramlás folyamata az elmúlt évtizedekben egy jól látható evolúción ment keresztül, amely szorosan követte a gazdasági igényeket és a geopolitikai változásokat. A 2000 és 2010 közötti időszakban még a határ menti ingázás dominált, azonban ez a forrás teljesen elapadt, sőt megfordult. Ezt követően, a 2010–2020-as évtized közepén, különösen 2015 és 2016 táján vált élesen sürgetővé a külföldi munkavállalók foglalkoztatása, mivel a magyar munkaerőpiac látványos bővülése addigra nagyrészt felszívta azt a hazai réteget, amely dolgozni akart és tudott.
Ekkor jelentek meg nagyobb számban a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók, elsősorban Szerbiából és Ukrajnából.
A 2016 és 2019 közötti időszakban a külföldi munkavállalók száma nagyságrendileg 100 ezer fő körül stabilizálódott Magyarországon, amelyen belül a csúcsidőszakban mintegy 55 ezer ukrán állampolgár dolgozott. Idővel azonban náluk is megjelent a továbbállás dinamikája Nyugat-Európa felé, a döntő és drasztikus fordulatot pedig a háború 2022-es kitörése hozta el, amikor a férfiak kiutazási korlátozása és az általános bizonytalanság gyakorlatilag teljesen megállította a korábbi ukrán munkaerő-utánpótlást. A vállalatok kénytelenek voltak új alternatívák után nézni, a szabályozás átalakulása pedig egy új jogszabályi környezettel egyszerűbb, gyorsabb eljárásrendet nyitott meg több – jellemzően ázsiai – ország felé.
Magyarországon jelenleg is nagyságrendileg 100 ezer külföldi állampolgár dolgozik, ám a teljes létszám mögött az utóbbi öt évben végbement radikális strukturális átrendeződés a konkrét számokon is tisztán látszik. Míg 2021-ben a hivatalos statisztikák szerint a 103 751 fős állomány döntő többségét, egészen pontosan 55 496 főt az ukrán munkavállalók tettek ki, addig az említett folyamatok miatt az ő létszámuk 2026-ra 14 298 főre zuhant vissza. Hasonló csökkenés látható a szerb dolgozóknál is, akiknek a száma öt év alatt 5 248 főről 3 678 főre apadt
– fogalmazott Göltl Viktor. Ezzel párhuzamosan a kieső kapacitások pótlására a hazai vállalatok az ázsiai országok felé nyitottak. Ennek a folyamatnak a leglátványosabb eredménye, hogy a fülöp-szigeteki munkavállalók létszáma a 2021-es 3 142 főről mára 16 068 főre ugrott, amivel ők alkotják a legnagyobb külföldi bázist az országban. Mellettük szintén jelentősen növekedett a vietnámiak jelenléte 6 116-ról 9 576-ra, a kínaiaké 3 233-ról 12 366-ra, az indiaiaké 4 000-ről 5 917-re, valamint a dél-koreaiaké is, akik mára 3211 fővel képviseltetik magukat a hazai piacon, miközben a török (3 031 fő), az orosz (2 870 fő) és a mongol (2 106 fő) állomány is stabilizálta jelenlétét a teljes, jelenleg 91 196 fős regisztrált bázisban.
Ami a feladatköröket illeti, a harmadik országbeli munkavállalók elsősorban az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják és a meglévő vállalati működést, termelési láncokat stabilizálják, nem pedig a hazai dolgozók elől veszik el a munkalehetőségeket. A WHC Csoport friss vállalati felmérése rávilágít, hogy a külföldieket foglalkoztató cégek 52,6 százaléka kifejezetten szakképzettséget nem igénylő, fizikai operátori pozíciókban alkalmazza őket, míg 35,1 százalékuk a szakképzett és a szakképzetlen munkakörökben vegyesen vonja be őket a mindennapi feladatokba. Ez a pár százaléknyi külföldi munkaerő nem kiváltja a magyarokat, hanem alátámasztja a teljes működést. Ez a bázis szinte minden kulcsfontosságú nemzetgazdasági szektorban jelen van, így kiemelten az autóiparban és annak beszállítói láncaiban, a logisztikában, az élelmiszeriparban, az elektronikai gyártásban, a kiskereskedelemben, az agráriumban, valamint a szálloda-és vendéglátó szektorban.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!